ELTE Japánológia vagy inkább külföldi egyetemekkel
próbálkozzak?
Figyelt kérdés
Mindenképpen keleti nyelvek és kúltúrát szeretnék tanulni, azon belül is leginkább a japánológia vonz. Vagy jelenlegi ELTE-n vagy külföldön végzett diákok/tanárok véleményére vagyok kíváncsi,az oktatás itthoni színvonaláról, illetve arról, hogy merre érdemes külföldön kutakodni. Valamint érdkelnek a vélemények az ösztöndíjakról. (Mióta Anglia kilépett az EU-ból az ottani egyetemi tanulmányok finanszírozhatatlanok egy átlagemberhez számára.)
Elsősorben tolmács vagy műfordító szeretnék lenni:)
Színvonal szerint a Károli jobb, de nem tudom ott most mennyi a ponthatár.
Persze megértem, ha neked az ELTE szimpatikusabb, nem leszólni jöttem az egyetemet. :)
2022. okt. 27. 00:20
Hasznos számodra ez a válasz?
2/6 A kérdező kommentje:
1. kommentelőnek válasz
Sok negatívumot olvastam mindkét egyetem ezen szakáról, de a Károli több hideget kapott (túl nagy létszám= nincsenek termek, tanárbotrány, tölteléktantárgyak, ösztöndíj hiánya stb.) Ezek alapján az ELTE tűnt a kisebbik rossznak, de továbbra is azt érzem, hogy nincs belföldön igazán színvonalas oktatás ezen a szakon ezért érdekelnek a külföldi egyetemek. A ponthatár most az ELTEn 348, a Károlin 280 volt ősszel. Remélhetőleg bőven 400 pont felett fogok kijönni szóval ez nem faktor.
2022. okt. 27. 00:48
3/6 anonim válasza:
ELTE nek csak a neve nagy, igazából meg nem egy nagy színvonal. Több ott tanult ismerősöm is mondta.
Inkább külföld.
2022. okt. 27. 01:46
Hasznos számodra ez a válasz?
4/6 anonim válasza:
Én eleve lebeszélnélek a tolmács és műfordító pályáról. Rengeteg nyelvi bölcsész ezzel a szándékkal iratkozik be nem tanári idegennyelvi szakokra, aztán végzés után jön a nagy koppanás. A felmerülő tolmácsi és fordítói feladatokra ugyanis a végzett nyelvi bölcsészek tizede is elég volna. Gondold egy kicsit végig, hogy Magyarországon nem tanári feladatokhoz hány emberre van szükség mondjuk japán nyelvből. Vannak ugye a műfordítói és szakfordítói feladatok, szerintem ezt maximum 10 ember simán ellátja (nézd meg, évente hány könyvet fordítanak le japánról magyarra), meg a diplomáciai és kereskedelmi tolmácsolás, azt maximum mondjuk 20. Ezzel kifújt. Ehhez képest az ELTE-re ÉVENTE vesznek fel 150 japán szakost. Nyilvánvaló, hogy a végzettek legalább 80%-a megélhetést soha az életben nem fog tudni kovácsolni a japán tudásából. A munkaerőpiacnak kőkemény farkastörvényei vannak. Hiába álmodozol műfordításról meg tolmácsolásról, ha senkinek nem kell majd a szakértelmed. Csak akkor menj ebbe az irányba, ha van ismerősöd, aki felvesz majd állásba. Ha nincs, igen jó eséllyel csak az éveidet vesztegeted az egyetemen. Akár külföldön, akár itthon.
2022. okt. 27. 07:51
Hasznos számodra ez a válasz?
5/6 anonim válasza:
Nem az egyetemen fogsz megtanulni japánul. Az egyetem inkább történészi szemléletű filológus képzést ad. Az eltés japán diákok általában nagyon okosak (tanítottam belőlük párat), és ki is szoktak jutni Japánba ösztöndíjjal. Ha idejössz, mindenképpen vegyél fel mellé például egy nemzetközi gazdálkodás (azaz külkereskedelem) szakot a következő évtől szombati levelezőn. A bölcsész diploma önmagában nem piacképes. Tolmácsokra meg nincs ma már akkora szükség, angolul beszél mindenki.
2022. okt. 27. 08:11
Hasznos számodra ez a válasz?
6/6 A kérdező kommentje:
Természetesen tudom, hogy az egyetem első számú célja nem a nyelvtanulás, hiszen ez bölcsészszak nem nyelviskola. (Tanulom a nyelvet magán úton és az egyetem alatt is szeretnék így tenni). A teljesen gazdasági vonal nagyon nem vonz, akkor inkább nemzetközi ismeretekkel kötném össze:)
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
