Gyógytornász szeretnék lenni, lehetséges-e kórházi munka nélkül?

Iskolákban is van gyógytorna.

Kezdésnek nem árt a kórházi gyakorlat, biztos de kevés fizetés.Tapasztalttal lehet menni magánba.

Már eleve az egyetemen van kórházi gyakorlat (legalábbis nálunk az SZTE-n van)

Az egyetemen is valóban van már kórházi gyakorlat. Személyes tapasztalatból, én sem tudtam elképzelni magam soha kórházban, de most szeptemberben kezdődtek a gyakorlatok és nagyon pozitív irányba változott a véleményem ezzel kapcsolatban. Ott is van azért saját hatásköröd, az egész hely nem olyan igazából, mint sokan képzelik. Legalábbis én sem ilyennek képzeltem tényleg. A hierarchiáról pedig annyit, hogy nálunk az orvosok is teljesen pozitívan állnak hozzánk, ami nekem szintén nagyon meglepő volt. Nekünk elég sokat kell tanulni/tudni azért a diplomáért, nyilván ezt azok az orvosok is tudják pl., akik oktatnak is nekünk bizonyos tárgyakat. Normális emberek amúgy sem rivalizálnak szerintem, mert egy ápolónak is pl. van olyan fontos feladata, mint akár egy orvosnak. A lényeg, hogy mivel úgyis van gyakorlat, ott meg tudod nézni, hogy tetszik-e egyáltalán, de egyébként nyilván el lehet menni magán helyekre is, rehabilitációs központokba, stb.

PTE-n 4. félévtől van kórházi gyakorlat, ez 3 hét. Utána minden félévben van a 7.-ig. A 8. félévben pedig szinte végig gyakorlaton vagy. A kórházat nem fogod tudni elkerülni. Nekem ápolástan gyakorlat is kórházban volt, skill-ben, nagyon rendes ápoló vezette a gyakorlatot. Nézhettem neki hála műtétet is, akkor az orvosok is nagyon pozitívan álltak hozzám, nem éreztették velem, hogy még csak 1.éves vagyok… Mentünk végig a folyosón fehérben, mindenki kölcsönösen köszönt a dolgozók közül. Ami fontos, hogy saját magánpraxist nem tudsz nyitni azt hiszem 3 év gyakorlat nélkül, de magán helyen “felügyelet alatt” van lehetőség dolgozni. Azok az orvosok/gyógytornászok/mentősök, akik oktatnak, ők is partnerként kezelnek. A nagy korkülönbség és a nagyobb tudás nem ad nekik felsőbbrendűség érzést, azt szeretnék, hogy jó szakemberek legyünk és ehhez minden segítséget megadnak a lehetőségeikhez/módszereikhez mérten. Akik az egészségügyben dolgoznak igen vegyes társaság, ahogy a kórházban meglehet (közegészségügyben) a hierarchia, úgy a magán helyeken is meglehet, ez az ott dolgozóktól függ. De ettől ne tarts előre. Erre van egy jó példám, OMSZ-nél így voltam a teszteléssel. Ott is volt hierarchia a dolgozóknál és nyilván mi voltunk legalul, de hallgatók között is megvolt. Első napjaimon, heteimen én is a szamárlétra legalján álltam, nem ismertem senkit és ijesztő volt az egész. Aztán teltek a hetek, én tanítottam be minden új hallgatót, én vittem a legforgalmasabb zónát egyedül (beállt mellém a zónás ápoló mindig segíteni) vagy párban az újakkal/rutintalanabbakkal. Minden nap úgy mentem be, mintha hazamentem volna, munka után simán bennmaradtam az irányításon beszélgetni vagy a zónában a zónás 24es ápolóval. Mindenkinél megtanultuk hol a határ, kort, nemet, többiekhez/felénk való viszonyát és ezek alapján a tisztes távolságot és illemet betartva mi is beálltunk a sorba. Szóval nyugi, nem lesz semmi gáz