Érdemes megpróbálnom az egyetemet?
Az előző tanévben négy év középiskolai informatika után (adatbázis-kezelés, programozás, hálózatépítés) technikumban elkezdtem erősáramot tamulni, ami két éves, ezután pedig automatikát kezdeném el ami már csak egy év lenne.
A kérdésem komplexebb, két részre bontanám.
A kérdés első része, hogy mennyire tanítanak egyetemeken villamosmérnökin automatikát (leginkább PLC-programozást)? Van-e szakosodás vagy alapból benne van a tantervben? Nem nagyon tudom, ezért is van bennem kérdőjel.
A kérdés másik része, hogy nem tudom, hogy képes lennék-e rá. Itt most nem kérek senkitől se lelkimegerősítést látatlanban, fel is vázolnám a tényezőket, hogy miért is alakult ki bennem ez a kérdés:
-fizikát a négy évből mindössze csak három évet tanultam, de eléggé hakniszerű módon (leginkább matekoztunk, ha fizikát is tanultunk, akkor inkább “ismertetőjelleggel”, mivel infósak úgy se érettségiznek belőle a sulinkban)
-a matek mint tantárgy érdekel, általános iskolában szerettem, jól is ment (tudom, hogy a középiskolaihoz képest más kávéház, az egyetemihez képest pedig ne is beszéljünk), középiskolában 30%-ban a saját lázadásomnak és lustaságomnak, 70%-ban pedig a tanárom modorának és a diákokhoz való hozzáállása miatt nem nagyon tanultam. Ezek miatt 10.-11.-12.(!) félévben megbuktam, évvégeken pedig épphogy meglett a kettes. Az érettségim ennek fényében jól sikerült, közepes lett középszinten (49%), ez leginkább annak köszönhető szerintem, hogy előtte való nap 6 órát matekoztam, leginkább érettségi feladatokat oldottam és videókat néztem feladatmegoldásokról. Emiatt úgy gondolom, hogy a szorgalmam meglenne.
-ahhoz, hogy egyáltalán tudjak felvételizni, matek emelteznem kell, ehhez különtanárhoz kell majd járnom, illetve egy nyelvvizsga, de az nem jelent akadályt.
Ezek fényében, érdemes egyáltalán gondolkodnom ilyesfajta álmokban vagy halva született ötlet?
Mégegyezer megjegyzem, hogy nem bátorítást kérek, tapasztalatokat várok, volt-e valaki vagy valakinek a valakije ilyen helyzetben?
"10.-11.-12.(!) félévben megbuktam, évvégeken pedig épphogy meglett a kettes ... előtte való nap 6 órát matekoztam... Emiatt úgy gondolom, hogy a szorgalmam meglenne."
Nem, ez egyáltalán nem azt mutatja, hogy a szorgalmad meglenne! Azt mutatja, hogy az eszed meglenne hozzá - csak kérdés, hogy 6 óránál tovább is képes lennél-e odafigyelni és csinálni, ha képes voltál éveken át bukdácsolni ennyi ésszel!
Előre legszögezném, hogy ehhez a matek-fizika-infó területhez nem értek (egyetemi szinten legalábbis biztos nem), úgyhogy azzal kapcsolatban nem tudok sokat segíteni. De teljesen más szakos, frissen végzett egyetemistaként nekem is azon akadt meg a szemem, amin az első válaszolónak.
Abszolút nem bunkóságból mondom, de azért a 49%-os középszintű matek érettségit nem nevezném éppenséggel jónak. Ezzel nem arra célzok, hogy hülye vagy a matekhoz, félre ne érts, de egy középszintű matek érettségit nem olyan nehéz jóra megírni. Az emelt annál durvább, az egyetemi matek (ahogy írod is) meg aztán főleg.
Másodszor, ez valóban azt mutatja, hogy igenis a szorgalmaddal van probléma, az utolsó pillanatos tanulással pedig az első vizsgaidőszakban el fogsz vérezni egyetemen. De nem úgy, hogy 49%-ot érsz el egy vizsgán, hanem úgy, hogy kb. 4%-ot, ha előtte csak hat órát tanulsz. Rendszeresen kell tanulni egyetemen. Általában elég sokat, még akkor is, ha unalmas, vagy ha a tanár egy seggfej és nem adja le rendesen az anyagot, mert akkor meg magadtól kell utánajárni mindennek "önszorgalomból". Senkit nem fog érdekelni, hogy neked nem tetszik tanár a modora, mert meg fog buktatni, ha nem éred el az 50-60%-ot a vizsgáján.
Úgyhogy azt kell átgondolnod, hogy ha négy éven át nem tudtál rendszeresen felkészülni aránylag kis mennyiségű anyagból, akkor egyetemen menni fog-e ugyanez sokkal több, sokkal nehezebb tanulnivalóval. Nem azt mondom, hogy lehetetlen, de marha nehéz fejben váltani, ha az ember megszokott egy rossz módszert a tanuláshoz (vagy pont, hogy a tanulás elhanyagolását szokta meg), ezt tapasztalatból mondom.
Ez a szorgalom édes kevés egyetemhez, főleg ha nem büfészakozol.
Én matekon középiskolában úgy mentem át 4 esekkel h kb semmit sem tanultam. Egyetemen, úgy hogy heteket tanultam már örültem annak hogy analízisből 3-mast kaptam.
Ez az utolsó pillanatban tanulás ahhoz vezetne hogy elhasalsz kb az első félévben
Roppantul egyszerű, ugyanakkor nem az, eldönteni a gyakorlatban.
Egy egyetemi félév alatt kilóra mondjuk annyit kell megemésztened, mint a 4 évi matek és a 4 évi fizika könyv (valljuk be, ezek nem voltak vastag könyvek, egy egyetemi félév kezdetén meg az ember 30 cm vastagságnyi könyvvel megy haza a jegyzetboltból).
Így tehát fogsz kettő-kettő jóféle felvételi példatárat (Pálfai, abban benne van mindkettő, külön matek Fodor-Horváth-Rábai-Székely, külön fizika a Dér-Radnai-Soós), és elkezded ezen a héten tanulni ezt a két gimis tantárgyat úgy, hogy közben a két-két példatárból ellenőrzöd magadat. Ha január végére eljutsz odáig, hogy kivégezted a példatárakat úgy, hogy csak a legnehezebb, legtrükkösebb pár példánál véreztél el, akkor alighanem megvan a szorgalmad és tehetséged az egyetemhez.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!