Mit ajánlanátok egy inkább humán beállítottságú fiatalnak második egyetemi szaknak ? (nem feltétlen egyetem, lehet szakképzés is... vagy mi az új neve az okj helyett)

1. 22 évesen még nem vagy elkésve

2. Próbálj minél konkrétabb képet kialakítani arról, hogy mit dolgoznál. Ha pl. azért vonz az informatika, mert inkább egy számítógéppel dolgoznál, mint emberekkel, akkor a pszichológiát már el is lehet felejteni.

"de azzal, hogy még mindig képzésekben gondolkodsz és nem karrierben, csak tovább halogatod a döntést." - Ezt nem értem. Mégis milyen karrierben tudna gondolkozni képzettség nélkül? Amit kitanult, abban látszólag nem nagyon szeretne dolgozni, innentől kezdve meg akár informatikai irányban szeretne magával valamit kezdeni, akár pszichológiában, akár egy burkolónak vagy vízszerelőnek akarna menni, mindegyikhez tanulnia kell megint valamit, hogy akármilyen karrierben gondolkozhasson az új pálya vonalán.

Érdemben is válaszolva a kérdésre, én az IT-szektort, azaz az informatikának ezt az ágát javasolnám. Vannak állítólag kevésbé matekos vonalai, viszont elvileg jól lehet vele keresni. Kérdés persze, hogy úgy mégis mennyire értesz a gépekhez. Ha nem jön be, még mindig elkezdhetsz dolgozni a turisztikában, amit kitanultál, ha jól vettem ki, a szüleid is ebben vannak, talán tudnak majd segíteni elhelyezkedni. Én ismerek olyat, aki most biztosítónál dolgozik tur-vendég után, szóval nem te vagy az első pályaelhagyó sem. A pszichológiát azért nem javasolom, mert ha "hülyeségeid" miatt "kellemetlenül" szoktad tudni magad érezni, akkor szerintem nem neked való. Egy pszichológusnak szerintem nagyon stabilnak kell éreznie magát emberek között meg úgy az életben, pláne, hogy amúgy sérült lelkületű emberek keresik fel, akikbe próbálna valahogy önbizalmat és életet lehelni. Maga a pszichológia elhiszem, hogy érdekes, a munka nagy része viszont arról szól, hogy segítsen az ember valahogy a másiknak, és ha azt érzi, hogy a tanácsadója feszeng, lehet csak ő fogja rosszabbul érezni magát, hogy lehet mondott valami rosszat, nem lesz meg a bizalom. Nem tudom, hogy van-e más elhelyezkedési lehetőség a pszichológiával, de amúgy Magyarországon a pszichológus csak magánrendelésben keres jól, viszont ha sikerül egyet elindítani vagy bejutnod valaki mellé, akkor tök jó, csak kérdés, hogy a kellemetlen érzeted hogyan hat ki az ügyfélkörödre. Ha le tudod győzni viszont, akkor az előbbiek ismeretében talán nem lenne rossz választás, csak szerintem az utóbbi időben feltűnően sokan akarják ezt is kitanulni.

Nem vagy egyedül, sokan vannak, akik később még módosítgatják a pályájukat. Sajnos sok a lehetőség látszólag manapság, de útmutatás, hogy kinek mi érné vagy érheti meg viszont kevés. Ne érezd magad kellemetlenül, ne stresszelj, az a lényeg, hogy találj valamit, amivel elégedett vagy.

"úgy érzem, hogy mindenképpen szeretnék még valamit tanulni csak sajnos nagyon határozatlan vagyok a jövőmmel kapcsolatban"

Kezdjél el szépen a szakmádban dolgozni, és amikor legalább egy évet lehúztál ott, akkor jelentkezz majd megint továbbtanulni - úgy, hogy közben eltartod saját magadat, nem a szüleid nyakán élve tanulgatsz bizonytalankodva ötvenéves korodig.

“mert úgy érzem 22 évesen lassan kifutok az időből”

Én csak 46 évesen jutottam el odaáig, hogy azt tanuljam ami tényleg érdekel, 49 éves leszek mire végzek. 🤗

Szerintem is a karriereden kezdj el dolgozni de sürgősen. Keress munkahelyet, és építsd az életed. Majd januárban átgondolod, hova jelentkezz LEVELEZŐRE, munka mellett.