Rezidens képzés alatt szülni?

De sarkosan fogalmaznak egyesek! Mintha nem lenne több lehetséges jó megoldás.

3 gyerekem megvolt már, amikor szakvizsgáztam. Nem volt egyszerű, de megoldottam. Azóta licenszvizsgát is tettem, járok továbbképzésekre, nem ástam el magam. A 24 órás durva ügyeleteket ne felejtsük el (2-3 óra ájulásszerű alvással),ehhez persze kellett, hogy a férjem bele tudjon állni a gyerekek körüli szervezésbe.

A barátnőm 2 gyerekkel, 2 szakvizsgával (előbb jöttek a gyerekek, aztán a szakvizsgák) , Phdvel bír, egyetemen oktat, klinikai osztályon és szakambulancián dolgozik, valamint magánrendel. Konferenciákon meghívott előadó is szokott lenni. Igaz,ott van egy erős nagyszülői háttér és egy kötetlen munkaidejű férj. És vasszorgalom, persze.

Volt olyan csoporttársam, aki harmadév végén szült. Volt, aki kismamaként ment államvizsgázni illetve szakvizsgázni. 6 gyerekes kolléganőm is van teljes szakmai karrierrel, ő hihetetlenül energikus. Mindenféle variáció van, mind jó lehet.

Arra mindenesetre számítani kell, hogy mire visszamész dolgozni, a férfi kollégáid évekkel előbbre járnak, de ez minden szakmában így van.

30 év munkával a hátam mögött van 3, lényegében önálló, felnőtt gyerekem, a férfi kollégák korábbi előnye már nem látszik, elismert vagyok a szakmában. Örülök, hogy nem vártam a családtervezéssel. Olyan csoporttársam is van, aki rengeteg munka után magas beosztásba került egy gyógyszercégnél, és egy kisiskolás gyereke van. Ő is boldog. Szerintem korai ezen töprengened, az elején úgyis tanulni kell nagyon.

12. IGEN, megy, de jól leírta, hogy

a család mögöttük állt haptákban. Erre nem lehet alapozni.

30 év alatt sikerült ledolgozni a hátrányt, gratulálok. Ez aztán a siker.

Kedves karrierpárti válaszoló, köszönöm a gratulációt, igen, ez több fronton elért siker, ott tartok az életemben, ahol terveztem, és ezt a férjemnek és magamnak köszönhetem.

A gyereknevelés nem egyedül az anya feladata. A felsorolt példák kb felében nem volt nagyszülői segítség. Az, hogy az apuka beszáll a saját gyerekei felnevelésébe, természetes, de ezzel nem mondtam semmi újat. Felváltva kell időzíteni a házastársak karrierjének a felfuttatását.

Ha egy férfi épít karriert és mögötte áll a felesége, aki viszi a hátán a többit, az rendben van? Ha a nő kap támogatást, az megvetendő, az ő szakmai életútját nem neveznétek karriernek?

Ismétlem, minden megoldás jó lehet, felőlem építheti karrierjét valaki, aztán mire eléri a kívánt nívót, enyhén hervadásnak indulva majd keres magának egy spermadonort. Vagy ne is menjen a kérdező orvosnak, mert nőnemű és egyszer családot szeretne? És mi van a többi hivatással, ahol karriert lehet építeni? Azt gondoltam, hogy a női egyenjogúság már túlhaladott téma, nem unjuk még?