Pszichológia szak mellett ókori nyelvek és kultúrák szak?

Szerintem attól is függ, hogy nappalin szeretnéd-e mindkettőt csinálni,mert úgy nyilván nehezebb összeegyeztetni a két órarendet.

En abban a helyzetben vagyok, hogy szeptemberben kezdem az utolsó évemet nyelvi szakon, és szintén szeptemberben lesz az első évem egészségügyi szakon,de ebből az eü levelező,ráadásul én már direkt úgy végeztem el a különböző óráimat, hogy utolsó évre alig maradt valami.

Ami a két szak keresztezését illeti, olyat nem tudok, ahol az irodalom van középontban, viszont ha a nyelvi része is érdekel, akkor akár a pszicholingvisztika is szóba jöhetne.

Simán megcsinálod együtt a kettőt. A pszichológián fix órarend van, de elég szellős, a BTK-n meg a tanár és diákok a legtöbbször együtt találják ki az óra időpontját.

De a helyedben inkább azon gondolkodnék, hogy miből fogok megélni. Én is pont egy ilyen kombinációra jártam, mint amire te készülsz (segítő foglalkozás + ókori nyelvszak), azután csak pályakezdőként jött a feketeleves. Tegyél meg magadnak egy szívességet, és kezdj el sürgősen valami piacképeset tanulni.

A pszichológiával akkor fogsz érni valamit, ha megcsinálod a mestert is, ugyanis azzal leszel okleveles pszichológus. Szóval az állami félévekkel úgy számolj, hogy marad kettő plusz ingyen féléved és a többit neked kell fizetned. Nem látom a logikát a kettő összeegyeztetésében, oké, hogy szereted mindkettőt, de én a helyedben külön tanulnék akkor görögöt mondjuk, a kultúra rész mondjuk így kimaradna, ami gondolom, hogy nagyon érdekel ezek szerint. Szerintem válassz a kettő között, mérlegelj melyik a fontosabb, mert ha valóban pszichológus szeretnél lenni, az sok időt és pénzt fog felemészteni.

Üdv, egy pszichológia mesterhallgató

7. "Gondolom az a 2-3 ember könnyen beosztja az időt. Komoly szaknál ez nem is lehet így."

Az elit bölcsész szakokon (assziriológia, indológia stb.) mindig is 3-6 ember járt egy szemináriumi csoportba, nem véletlenül. Ezek a szakok egyrészt sokkal nehezebbek, megterhelőbbek, másrészt meg kevés embernek valók, nagyon jó monotónia-tűrés kell hozzájuk. Óriási a lemorzsolódás is, sokan elkezdik a szakot, de kevesen maradnak meg sajnos.

200 évfolyamos tömegképzésekre átlagos emberek járnak.

És is mesterszakos pszichológus hallható vagyok, és az ötös válaszolónak kell igazat adnom abból a szempontból, hogy ha valóban pszichológus akarsz lenni, akkor ez így nem fog működni hosszútávon. A BA diploma önmagában semmit nem ér, de még a mester után is sokan csinálnak szakképzéseket vagy egyéb kiegészítő képzéseket, mert ez egy olyan szakma, ahol folyamatosan képezni kell magadat, ha jó munkát szeretnél. És egy idő után nem fogsz tudni nagyon mással foglalkozni, és nem feltétlen az órarend vagy a mindennapi tanulás miatt, hanem mert már a mesterképzésen is kétféle szakdogát kell írni, gyakorlatra kell menni, és az sem árt, ha önkénteskedsz.

Persze más a helyzet, ha csak úgy "hobbiból" csinálod, és mesterképzésben nem is igazán gondolkozol. Úgy el tudom képzelni, hogy jól tud működni más szakkal együtt. Illetve nem tudom, hogy mennyire probléma számodra, hogy két szak esetén duplán mennek az állami félévek, de ezzel is számolni kell.

A két szak "ötvözetéhez" nekem is csak a pszicholingvisztika jutott eszembe, de csak úgy, ha elég lazán értelmezem az összefüggést a két szak között. Plusz még a kulturális antropológia az, ahol mindkét nagyobb téma felbukkanhat, de az megint egy külön szak, és itt is felmerül a kérdés, hogy mennyire piacképes ez az egész.

Úgyhogy a pszichológia mellett én sem csinálnék mást, mert ez híresen az a szakma, ami hosszútávon sok tanulást és képzést igényel még akkor is, ha a BA-n nem úgy tűnik. Sőt, akkor sem csinálnám a pszichológiát, ha nem akarnék minden áron pszichológus lenni, mert akkor nagyon nem éri meg a befektetett energiát (és gyakran pénzt) ez a képzés.