Tapasztalatok,vélemények a fogorvosi szakról,pályáról? Minden érdekelne!

Végzett fogorvosként válaszolok.

Annak való, aki komolyan is gondolja és képes "feláldozni" 5 évet az életéből a tanulás oltárán. Közel olyan nehézségű, mint az általános orvosi, nekünk eleve az alapozó tárgyaink, mint az anatómia, biokémia vagy élettan együtt voltak (PTE) és ezek a szóró tárgyak is. Aki nem elég szorgalmas, az általában az első 2 évben kiesik, vagy elcsúszik, bár nem 1 év csúszás miatt válik valaki alkalmatlanná.

Ez egy olyan diploma, amivel mindig lesz munkád, de azért nem árt nyitott szemmel járni. Sok olyan magánrendelő van ugyanis, főleg ezek a franchise szerű dentalok, amelyek direkt hajtanak a frissen végzett, még tudatlan fogorvosokra. Kecsegtetnek a magas fizuval, ami kezdőként tényleg soknak tűnhet, aztán jön a fekete leves: 1-2 év gyakorlat után te a sokszorosát keresed meg a rendelőnek, mint amennyit kapsz, nem tartják tiszteletben a szabadidődet, mert a pénz a fontos, és ha kell, akkor a munkaidődön kívül is beírogatnak pácienseket. Sok helyen te vagy a tápláléklánc legalján, az asszisztensnő a kisfőnök, mert esetleg jó kapcsolatot ápol a rendelő tulajdonosával, vagy egyszerűen csak ő előbb volt ott. Több ilyen történetet hallottam végzésem óta, azért figyelmeztetlek.

Jó magam egy vidéki körzetben helyezkedtem el. Ez kezdetben persze nem könnyű, hiszen egyedül voltam szinte segítség nélkül (kezdőként rengeteg segítségre van szükséged), plusz a pénzes munkák nem az első néhány hónapban esnek be. Ugyanakkor nem telt el egy év, már a háromszorosát vittem haza, mint az az évfolyamtársam, aki egy fent említett magánrendelőben helyezkedett el, még a legrosszabb hónapban is a dupláját megkerestem, tehát igen hamar felfutott a dolog. Persze ebből valamit kellett a rendelőbe is visszaforgatni, de maradjunk annyiban, hogy nem csak a szükségleteimet, de a kedvteléseimet is fedezni tudom, amelyek között vannak bizony költséges hobbik is (utazás, nyelvtanulás). Szóval, ha ügyes vagy és esetleg szerencsés is, akkor igen hamar jó fizetést tudhatsz magadnak. Persze ehhez dolgozni is kell, nekem vannak 11-12 órás napjaim is, mikor elkezdek dolgozni, sosem tudom pontosan megmondani, hogy mikor fogok végezni: lehet, hogy 6-kor, de az is benne van, hogy csak 8-kor. Tehát ennyire rugalmasnak kell lenni, de az például nagy pozitívum, mondjuk sok általános orvossal szemben, hogy alapvetően itt nincs ügyelet (kivétel, ha olyan helyen helyezkedsz el), az éjszaka és a hétvége a tiéd, plusz amikor te befejezted a rendelést, akkor onnantól kezdve azt csinálsz, amit akarsz, itt nem tudod hazavinni a munkád.

A körülmények igen változók, mint írtam, én vidéki körzetben helyezkedtem el, az első pár hónapban elég puruttya körülmények között dolgoztam, még hűtő sem volt, ahova az ebédemet be tudtam volna rakni, a nyílászárók is öregek voltak már. Aztán a falu felépített egy új egészségházat, én meg a polginál kibuliztam némi támogatást új eszközökre és új kezelőegységre. Nem állítom, hogy prémiumminőség, de a környéken egyik körzetes rendelő sincs így felszerelve.

Kiknek való? Nem kertelek, akik ezt a szakmát választják, ott biztosan benne van a top3 indok között a pénz. És, mint írtam, ha szorgalmas vagy és ügyesen választasz munkahelyet, akkor igen, lesz is pénz. Továbbá azoknak ajánlom, akiknek fontos a család, mivel ha magadnak vagy a főnöke, akkor te mondod meg, mikor szeretnél dolgozni, különösen előnyös akkor, ha a párod is fogorvos, mert tudtok úgy sakkozni a rendelési idővel, hogy nem kell szabadságra meg táppénzre menni, ha mondjuk a gyerek beteg. Itt sok a félős páciens, nem árt, ha van egy olyan kisugárzásod, kommunikációs stílusod, amivel meg tudod nyugtatni a betegeket, de persze fel kell tudni ismerni azt, hogy ki az, akiben őszinte félelem lakozik, és ki csak szórakozik - utóbbinál nem árt határozottan megmutatni, hogy ki is itt a főnök. Tehát jó emberismerőnek kell lenni, türelmesnek, kell némi pedagógiai érzék is, hiszen adott esetben rendkívül egyszerű gondolkodású embereknek kell elmagyarázni olyan dolgokat, amelyekről te is az egyetemen hallottál először.

Ez egy manuális szakma, ide kell a kézügyesség. Nem állítom, hogy festőművésznek kell lenni, de ha nincsen semmi olyan manuálisan végzendő dolog, amit szívesen és jól csinálsz (tőlem akár a mézeskalácsdíszítés is lehet karácsonykor), akkor azért érdemes átgondolni, hogy neked való lesz-e.

Ennyi jutott eszembe, ha kérdésed van, írj nyugodtan.

Az egyetem nehéz, csak annak ajánlom aki tényleg ezzel szeretne foglalkozni és nem a pénz miatt elsősorban, persze az se árt, de az miatt felesleges egy fogorvosit éjjel nappal vegigtanulni szeptembertől májusig.

Nagyon nagyon sok az anyag, nagyon nehéz megtalalni a tökéletes egyensúlyt hogy mindenre legyen ideje az embernek.

A közösség és az egyetemi élet nagyon jó, én laktam kollégiumban is pár évet, ma már a baratomnal lakók, de nagyon szerettem a kolit is, legjobb barátaim onnan vannak kb.

Munkalehetoseg van. A jó orvosok (legyen szó barmilyenrol) mindig kellenek, szóval ezzel a szakmával mindig is lesz munkád, és nem azon fogsz aggódni ki tudod e fizetni a következő havi számlát. Én meg nem végeztem, meg van egy évem de a barátom már fogorvos egy ideje és nála látom.

Annak való aki tényleg ebben képzeli el az egész életét és elszánt arra hogy végig szenvedjen 5 evet:)