Menni szeretnék, meg nem is, ti mit csinálnátok a helyemben?

Én mennék a másik városba. Azt nem írtad, hogy milyen messze laksz a barátodtól, vagyis milyen messze lennél, ha elköltöznél, de úgy gondolom, hogy azért hetente-kéthetente megoldható a találkozás. Persze, nagy érvágás, de szerintem jobb, mint úgy élni otthon, hogy nem is szeretsz ott lenni. És biztos nagy a szerelem, de azért, akármilyen szomorú is, bármikor véget érhet. Nővérem gimiben három évig volt együtt a barátjával, tényleg nagyon jól megvoltak. De két nagyon messzi városba akart menni tanulni (Győr és Szeged, úgy, hogy mi Fejér megyeiek vagyunk). Szerencsére nővérem nem ment bele, hogy Győrbe menjen, mert még egyetem előtt szakítottak, és ott lett volna egy városban, amit nem is szeret, úgy, hogy a barátját fel sem vették. Persze, nem minden kapcsolat alakul így, de szerintem nem bölcs döntés egy kapcsolatra alapozni egy ilyen választást.

#2: A 230 km nem kevés, de szerintem nem is tarthatatlan. Hétvégente simán tudtok találkozni, ha jól gazdálkodtok az időtökkel. Én a helyedben mindenképp mennék. A kapcsolatotokról meg legalább kiderül majd, hogy mennyire működőképes, lehet erősebb lesz a kötelék mint valaha, vagy rájöttök, hogy nem is az igazi...