Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Tanulási lehetőségek » Milyen tanár legyek az alábbi...

Milyen tanár legyek az alábbi tárgyak közül: történelem, magyar, fizika, biológia? (Bővebben lent)

Figyelt kérdés

Ezeket a tantárgyak érdekelnek, de képtelen vagyok dönteni.

Ha történelem-tanár lennék, akkor azzal együtt magyart is tanítanék. A fizika-biológia szakot így együtt nem vállalnám be, tehát abból csak az egyikre szakosodnék.

A történelem nagyon régóta érdekel, és rajongok érte, viszont vannak olyan részei amik nem olyan izgalmasak (pl.1990-2000 utáni történelem már nem tud lekötni annyira). De mivel 1990 utáni töriből kevesebb rész van, ezért összességében az egész tantárgyat imádom. És amúgyis véleményem szerint minden tantárgynak vannak unalmasabb és izgalmasabb részei.

A magyarral ugyanez a helyzet. Ott a nyelvtan az, ami annyira nem köt le, sőt azt kifejezetten elég unalmasnak találom, viszont az irodalom iránti rajongásom miatt bevállalnám a nyelvtanyt is, mert könnyűnek könnyű, irodalmat külön meg nem taníthatnék.

A fizika is érdekes. Ha jobban belemélyedek az is egy gyönyörű tantárgy.

A biológia szintén. De ezekről a természettudományi tárgyakról még nem tudok nyilatkozni bővebben, mert ezek még csak az utóbbi időkben kezdtek el érdekelni.


És most kérlek senki ne jöjjön azzal, hogy tanár semmiképp ne legyek mert rossz a fizetés. Igen, ezt én is tudom, ennek én is utánanéztem, hogy siralmas a tanárok fizetése, de nekem meg van az elhivatottságom, és akkor is ezt szeretném csinálni.

Inkább azt mondjátok meg, hogyan tudnék dönteni az alábbiak közül, hogy majd melyikre szakosodjak?



2020. máj. 5. 13:47
1 2
 11/18 anonim ***** válasza:
87%
#10: Téves információt írtál le a Klebensberg ösztöndíjról. Egyáltalán nem igaz, hogy ők mondják meg, hol tanítasz majd. Az ösztöndíjhoz csak 3 tetszőleges megyét (vagy Budapestet) kell előre megjelölnöd, és azt kell vállalnod, hogy végzés után ezen megyék valamelyikében helyezkedsz majd el egy állami iskolában. Csak akkor jelölnek ki neked munkahelyet, ha magadtól nem találsz. Namármost ha hiányszakon végzel (pl. fizika), egészen biztosan válogathatsz a rengeteg állás közül, de más esetben is nagyon jó eséllyel találsz magadnak megfelelő helyet, s nem leszel rászorulva, hogy neked jelöljenek ki helyet. Úgyhogy a feltételek annyira nem rosszak, az egyetlen megkötés nyilván, hogy egyházi vagy alapítványi iskolába semmiképp nem mehetsz. Nyilván akinek a szülei könnyedén tudják a tanulmányait finanszírozni, ez a megkötés nem éri meg, de másoknak nagyon komoly anyagi segítség lehet, s ezzel el lehet kerülni azt, hogy hétvégente dolgoznod kelljen, ami az osztatlan tanárképzés szellemi terhelése mellett elég durva kihívás.
2020. máj. 5. 19:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/18 anonim ***** válasza:
100%

10. “Az ösztöndíj összegét az ösztöndíjas jogviszony második félévétől kezdődően a KÖB minden tanulmányi félév lezárása után felülvizsgálja a rendelkezésre álló keretösszeg, valamint az Ösztöndíjas előző félévben elért kreditindexe figyelembevételével. 
A KÖB meghatározza az adott félévre vonatkozó kreditindex-szintekhez kapcsolódó ösztöndíj összegeket és a következő félévre vonatkozó, ösztöndíjra jogosító kreditindex minimum szintjét. A KÖB által meghatározott kreditindex minimum szintjét el nem érő Ösztöndíjasnak a következő félévben az ösztöndíjas jogviszonya fennmarad, de ösztöndíjra ebben az időszakban nem jogosult.


"Ahány évre szól a szerződésed, annyi ideig kell majd dolgoznod egy előre meghatározott helyen. Közben pedig megtörténhet, hogy amíg tanulsz, az első félévben rendes ösztöndíjat kapsz, a következőben pedig alig valamit, hiszen nincs fix összeg, ez keretfüggő. És az is megeshet, hogy ugyan nem kapsz egy fillért sem, mert rossz voltál, de attól még a leendő kijelölt munkahelyeden letöltendő évek száma tovább ketyeg.

Munkatapasztalat nélküli, karrierjük elején álló fiatalokat erőszakkal egy olyan pályára állítani, ahonnan csak egy irányba egyszerű a továbblépés, finoman szólva sem etikus."


A TTK-sokat megértem, de BTK-n lehet dolgozni! Én havi 150-et simán összeszedek ösztöndíjjal együtt, második félévtől kezdve nem kaptam egy forint szülői támogatást sem. De ismerek matek és infoszakosokat is, akik rendszeresen dolgoznak, szakmán belül és kívül is.

2020. máj. 6. 18:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 anonim ***** válasza:
100%

"Ösztöndíj, és a kamatokat is hozzá, de kamatos kamatként, tehát a folyamatos utalásnál megy a kamat, azaz évente négyszer. Anno ezt én is megkérdeztem, és a nyakukra jártam elég sokáig, amíg nem mondták el a pontos menetét.


Így a képzés végére, ha végig a maxot kaptad, akkor valamivel többet mint a dupláját kell visszafizetned a kamatos kamat által (a jelenlegi állás szerint 2,07*kapott összeg, de ez nyilván változni fog, hiszen a mindenkori alapkamat összege is változó, a mostanival lenne annyi).


Elvileg 14 napod lenne rá, és ez terhelhető tartozás, azaz NAV által behajtható (vagy tovább adható behajtóknak).


Fura módon nincs lehetőség a részlet fizetésére jelenleg, ez lehet változni fog majd egyszer, de jelenleg nincsen erre az eshetőségre. (ellenben van egy kiskapu, ha behajtásra kerül a sor, akkor nem vonhatják le a teljes fizetésedet, hanem csak egy részét, így mintha részletfizetés lenne, csak ennek költsége minden alkalommal 5 ezerbe kerül, tehát ezzel is nő, meg nyilván közben is kamatozik)


Ki van találva, viszont ennek fényében ha az ember elvállalja, akkor szerintem egy jó motiváció, hogy végig csinálja az egyetemet."


Szerintem ez félévente 250ezret nem ér (ami gyakorlatilag semmi, nekem a tanulmányi ösztöndíjam jelenleg 125ezer/félév, de van akinek eléri a 250et). Tanulni kell és dolgozni, nem eladni a lelkedet.

2020. máj. 6. 19:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/18 anonim ***** válasza:
100%

#12: Gondolom, függ egyetemtől és szaktól is, de akiket én ismerek osztatlan tanárszakosokat, azok között nagyon kevesen dolgoznak, vagy legfeljebb csak ímmel-ámmal, zsebpénznek, s köztük nemcsak természettudomány szakosok vannak. Félév vége felé különösen sok a zárthelyi, akkor nagyon nehéz ilyesmit beleszorítani az időbe. A Klebensberg ösztöndíj szerintem annak, aki amúgy is biztosan állami iskolában akar tanítani végzés után, azaz teljesen elhivatott már az elejétől kezdve, szerintem igazából különösebb tényleges hátránnyal nem jár. Az összegekről olvashatsz ezen a linken:


[link]

2020. máj. 6. 19:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 anonim ***** válasza:
38%
Nagyon-nagyon sokan nem dolgoznak, de ők is elismerik, hogy tudnának, csak nem akarnak. Rengetegen nyáron sem dolgoznak, 1 napot sem (ami szerintem 20-1-2-3-4-5 évesen nagyon durva). Egy bölcsészkaros legalább heti 3-4 napot otthon van, ezt otthon tölteni borzasztó nagy luxus, dehát ezt csinálják a nagyon nagyon sokan, és nem csak azok, akiknek jó a családi hátterük. Szorgalmi időszakban nincsen senkinek szüksége heti 3-4 szabadnapra, maximum 1 laza délután alatt meg lehet mindent csinálni (ismétlem, bölcsészkaron). Én nem tehetem meg, hogy ne menjek, szóval a zh és vizsgaheteket is ugyanolyan óra számban végig dolgozom. Minden hozzáállás kérdése.
2020. máj. 6. 21:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/18 anonim ***** válasza:
100%
#15: Én kevert bölcsész-természettudós szakpáros vagyok, és számomra gyakorlatilag tényleg megoldhatatlan volna a komolyabb munkavégzés, különösen a félévek második felében. Pontosabban azt kockáztatnám vele, hogy nem tudok minden tárgyat teljesíteni, s bizonyos egymásra épülő tárgyak miatt ennek komoly anyagi következménye lehet, hiszen az iskolai tanítási gyakorlatot el sem lehet kezdeni a szakmai tárgyak mindegyikének teljesítése nélkül. Szóval ez nem csak hozzáállás kérdése, hanem a követelményektől és az egyes hallgatók tanulási képességétől is függ. Aki könnyen és gyorsan tanul, az kockáztathat, de aki nem, mint én is, annak nem biztos, hogy érdemes. Egy éves tandíj plusz egy éves kieső tanári jövedelem (a későbbi pályakezdés miatt) már elég magas összeg.
2020. máj. 6. 23:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/18 anonim ***** válasza:
83%
#16 voltam és annyit tennék még hozzá, hogy úgy tűnik #15 válaszából, hogy a bölcsész szakok és/vagy karok sem egyformák követelmények terén. Nekem angol a bölcsész szakom, és teljes képtelenség volna heti egy délután minden otthon végzendő munkát már pusztán egy szakból is megcsinálni, ahogy #15 írja. Feladnak mondjuk angol regényirodalomból két 300 oldalas angol regényt félév elején, s 12 heted van, hogy elolvasd őket a zárthelyiig. Az heti 50 oldal, ami (mivel nagy szókincsű irodalmi szövegről van szó) önmagában minimálisan heti 3-4 óra elfoglaltság, egyetlen 3 kredites tárgyért. Csak az angol szak önmagában nekem nagyjából heti egy-másfél napos otthoni munkát jelent, az óralátogatásokon felül. S akkor ott van még a másik szak is! Ha nem lennének szombat-vasárnapok otthoni munkára, amikor lehetetlen volna ezt a képzést végigcsinálni.
2020. máj. 7. 08:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/18 anonim ***** válasza:
87%

Nekem is angol az egyik szakom.

Szerintem ez olyan, mint amikor azt bizonygatják az emberek, hogy nincs napi 40 percük edzeni. Én elismerem, hogy lenne időm, de mindenki arra fordítja az idejét amire akarja, és én nem akarom edzésre:D

Nem tudom, nekem csak 1 történelem szemináriumra kell minimum 50 oldalt olvasni egy órára (50 oldalnál lejjebb nem adnak), minimum 3 töri gyakom van egy félévben, de inkább 4. Volt sok angol/amerikai irodalom órám, igen, rengeteget kellett olvasni. (Plusz tanárszak, tehát minden órán előadást kell tartani, tehát kb minden héten 1et, arra tisztességesen felkészülni, összeállítani...)

De ezt okosan kell csinálni. Persze, elolvashatsz mindent, ez is egy mód, csak nem biztos hogy megéri. Vagy utánaolvasol, megnézed a filmet miközben mást is csinálsz, keresel tételeket, megnézed a szakos dropboxot, megnézed a jstort... Bocsi, de nekem ez a 600 oldal annyira semmi, a barátom múlthéten írt mérnökkaron egy 550 oldalas könyvből olvasónaplót, esténként olvasgatta (munka után...) és vasárnap estére kész volt a 9 oldalas beadandóval együtt. Ne haragudj, ez így csúnyán hangzik, de egyszerűen nem bírom elképzelni mit kezdesz ennyi szabadidővel. Én minden nem dolgozó bölcsészen azt látom, hogy ugyanúgy elvannak szaladva a beadandókkal, mindent utolsó pillanatban adnak le, ugyanúgy megbuknak, és egyáltalán nem olyan az átlaguk, mint várnám. (Tehát, általában rosszabb, mint az enyém, sokszor kevesebb kredittel) Az egyik barátomnak idén 43 kreditje van, és végig dolgozott. Mások tanfolyamot csinálnak, plusz nyelvet tanulnak, kitanulnak műkörmösnek, fodrásznak, személyi edzőnek, 5 tanfolyamot tartanak nyelviskolában, hajnalban felkelnek raktározni...sokan pedig nem csinálnak semmit és folyamatosan le vannak maradva mindennel. Még az is jobb lenne, ha buliznának, de az sem:D Szerintem próbáld átértékelni, hogy mit-hogyan csinálsz, mert egyáltalán nem tűnik hatékonynak. Az is általános probléma, hogy sokan délre veszik fel az első órájukat, és persze hogy este 6ig bent vannak és már semmit nem tudnak csinálni este. Érdemes mindennap 8ra felvenni az első órát, mert akkor már 3 szemináriummal is kész vagy fél kettőre délután, azaz ott az egész délutánod, mondjuk egy 4 órás laza munkára (akár csak heti 2-3x).

Kicsit szerintem érdemes lenne átértékelni, hogyan osztod be az idődet és mit kezdesz az életeddel, mert nagyon csúnyán hátrányba lehet kerülni a munkaerőpiacon. Huszonévesek vagyunk, bírni kell.

2020. máj. 8. 21:05
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!