Műszaki menedzser szak tapasztalatok?

Egyszer és mindenkorra tisztázzuk a „Műszaki menedzser” kérdést.

MAGAMRÓL

Magyar-Német kettős állampolgár vagyok, 16. életévemig Németországban éltem, majd Magyarországra költöztünk, ahol 18 évesen leérettségiztem. Ezt követően az ELTE-re mentem Vegyész Bsc. (nappali) szakra, elvégeztem, majd 2 év munkatapasztalat után úgy döntöttem, hogy ez a szakma nem nekem való.

Ezután elkezdtem a Műszaki menedzser Bsc. képzést a BME-n, teljesen előröl, kreditátvitel nélkül (szintén nappalin), majd Műszaki menedzser Msc.-re mentem a Pannon Egyetemre (levelezőn). Azóta közel 10 éve dolgozok Műszaki menedzser pályán, különböző pozíciókban. Most 37 éves vagyok.

Úgy gondolom, elég kompetens vagyok a kérdés megválaszolásához.

A MŰSZAKI MENEDZSER elnevezés

Kezdjük azzal, hogy maga a Műszaki Menedzser egy eléggé szerencsétlen elnevezés.

Angol nyelvterületen a hasonló képzések Engeneering Manager (Mérnök-menedzser) vagy Industrial Engineer (Iparvállalati mérnök), Német nyelvterületen Technischer Betriebswirt (Technikai közgazdász) vagy Wirtschaftsingeneur (Gazdasági mérnök) néven fut.

Németországban úgy van, hogy létezik egy (kis) Műszaki menedzser „szakma” (hasonló, mint nálunk mondjuk egy felsőoktatási szakképzés) és egy felsőfokú Műszaki menedzser képzés (diplomás). Az előbbit hívják Technischer Betriebswirt-nek, az utóbbi már a diplom Wirtschaftsingeneur.

Egyéb Német nyelvterületen (pl. Austriában) úgy van, hogy az elnevezés attól függ, hogy a Műszaki menedzser milyen irányba specializálódik. Ha gazdasági irányba specializálódik, úgy Technischer Betriebswirt lesz, ha a műszaki irányba, akkor Wirtschaftsingeneur.

A gyakorlatban viszont teljesen mindegy, hogyan hívják ezt a szakot, ill. képesítést. Ami számít, az a képzés szintje (felsőfokú szakképzés – 5, Bachelor – 6, Master – 7 az ISCED szerint), valamint a megszerzett tudás, később pedig az erre épülő tapasztalat.

A MŰSZAKI MENEDZSER SZAKMA

Már előre bocsátom, hogy a Műszaki Menedzser egy NAGYON JÓ szakma. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az nem ezt a szakot végezte vagy nem ebben a szakmában tevékenykedik. Az alábbiakban részletesen elmondom, hogy miért.

Először is meg kell érteni, hogy a Műszaki Menedzser nem egy kiköpött mérnöki vagy gazdasági szakma. Nem is ez a célja, hogy félig legyél ez vagy az. A MM olyan szakember, aki célzottan e két terület mezsgyéjén mozog, ott avatkozik be, ahol mindkét szakértelemre bizonyos mértékig szükség van.

A termelést nem csak mérnöki, hanem gazdasági vonatkozásban is látja, így nem elszigetelten (területspecifikusan), hanem madártávlatból tekint a folyamatokra. Összekapcsolja a műszaki és gazdasági szakembereket nagyobb projekteknél. A Műszaki Menedzser profilja elsősorban vezető, koordinátor, ezért nincs is szüksége túl mélyreható műszaki ismeretekre, elég, ha nagyjából megérti miről van szó, vagy szükség esetén a műszaki, gazdasági ismereteire építkezve, egy kis beleásás után megértse.

A teljesség igénye nélkül – néhány tipikus Műszaki Menedzseres karrier:

- Gyártástervező (ezt nem egyedül a MM végzi, de része lehet a csapatnak)

- Folyamatfejlesztői mérnök, folyamatmérnök

- Minőségbiztosítási/hatékonysági mérnök

- Műszaki/gazdasági projekttervező mérnök (Projektmenedzser)

- Műszaki közép- és nagyvállalatok stratégiai vezetője

- Műszaki termékek account/portfolio managere (pl. stratégiai beszerző vagy értékesítő)

- stb.

Ezen felül számos munkakör nem vár el specializált szakmai képesítést (a munka során sajátítod el), hanem egy fajta alaptudást/affinitást /kompetenciát. Az ilyen álláshirdetésekben „felsőfokú műszaki végzettséget” várnak el, nem kell szükségképpen szakmérnöknek lenni. Ugyanez igaz számos gazdasági pozícióra.

Ha szakemberhiány van a piacon, úgy jobb híján akár Gépészmérnöki/Villamosmérnöki/Egyéb mérnöki pozíciókra is felvehetnek Műmenedzsereket. Itt viszont feltétel, hogy az adott személy a specializáció során az adott szakterületnek megfelelő tudást sajátított el (amire jellemzően van is lehetőség a legtöbb egyetemen).

KARRIERKILÁTÁSOK

A Műszaki Menedzser műszaki végzettségnek minősül, de a gyakorlatban gazdasági végzettségnek is ugyanúgy elmegy. Ily módon igen tág lehetőségei vannak az elhelyezkedésre, és aki több pozíció közül válogathat, az nagyobb eséllyel talál magának olyat, ami neki – anyagi és minden egyéb szempontból is – megfelel.

Mivel a Bsc.-met és az Msc.-met is más-más intézményben végeztem és 10 éve vagyok ezen a pályán, így igen sok Műmenedzsert ismerek. Van köztük mindenféle: van akinek jól megy, van akinek nagyon jól, van aki átlagos sorsra jutott és van akinek nem megy jól. Persze olyan is van, aki otthagyta ezt a pályát és belekezdett másba. Többnyire viszont elmondható, hogy 90%-uknak nincs rossz dolga, sőt, 67%-uknak jó vagy nagyon jó sors jutott.

Ezt a végzettség mellett mellesleg nagyon sok más dolog is befolyásolja, a teljesség igénye nélkül:

- Nyelvtudás

- Milyen szinten végeztél Műmenedzserként (Bsc. + Msc. > Msc. > Bsc.) és hol (BME > noname)

- A választott specializációk

- Mennyire jó szakember vagy (Műmenedzser és Műmenedzser közt is van különbség)

- Munkatapasztalat (mind a hossza, mind a minősége meghatározó)

- Külső tényezők és körülmények (tőke, kapcsolati rendszer, stb.)

FIZETÉS

Nagyon változó, az imént említett dolgoktól függ. Hogy azért nagyjából mondjak összehasonlítási alapot, a legtöbb cégnél Budapesten és nyugat-Magyarországon e pozícióban a fizetések bruttó 500 – 1.2M között vannak a nagyvállalati szférában. Kelet-magyarországról, ill. kis- és középvállalkozásokról nem tudok nyilatkozni, gyanítom, hogy ott jelentősen alacsonyabb.

Bruttó fizetésem 2020 Májusban, Budapesten, 10 év munkatapasztalat, teljes értékű Műmenedzserként (bsc + msc), egy külföldi iparvállalatnál, Folyamatfejlesztési- és Projektmenedzser pozícióban, 2 idegen-nyelv tudással (anyanyelvi Német és felsőfokú Angol) után 900 ezer Forint körül van. Ehhez hozzájön egy halom béren kívüli juttatás (pl. céges autó, 13. havi fizetés, stb.). Heti 40 órában dolgozok normál munkarendben és ritkán kell csak túlóráznom. A munkám változó és kreatív.

A MŰSZAKI MENEDZSER KÉPZÉS

Nehéz, nem egy büfészak.

60%-ban mérnöki, 60%-ban gazdaságtani képzés. Tényleg sokat kell tanulni.

Az, hogy mindenből tanul valamit, hogy a végén ne tudjon semmit, nem igaz. Pont annyit tanul, ami szüksége lesz a szakmán belül sikeresen teljesíteni. És e szakmához nem szükséges nagyon specializált műszaki vagy gazdasági ismeret, viszont szükséges mindkettő egy bizonyos mértékig.

Igaz, hogy specializált tárgyakat kevésbé, inkább alapozó tárgyakat tanulnak mindenből, viszont az is igaz, hogy kevés a melléktárgy (azon tárgyak, melyeket már egyetem során is tudod, hogy soha nem fogsz használni és elfelejted, ahogy kilépsz az ajtón). Többnyire össze vannak válogatva a Műszaki és Gazdaságtudományok legfontosabb alapvető ismeretanyagai, nem férnek nagyon bele a kamutárgyak.

Továbbá a szakmérnököknek nagyon sok olyan gyakorlati tárgyuk van, ami az adott időben technológiailag lehet, hogy aktuális, de 10 évvel később már idejemúlt. A műmenedzserek viszont „időtálló” mérnöki és gazdaságtudományi ismeretekkel rendelkeznek.

Még Bsc. alatt lehet specializálódni – ez iskolafüggő, hogy mire és hogyan (ez a felvi.hu-n nem derül ki, külön meg kell nézni az adott oktatási intézmény honlapján). Ez a specializáció lehet gazdasági vagy műszaki, ezen belül is különféle szakterületek, pl. műszaki oldalon az informatika, gépészet, energetika, stb., gazdasági oldalon pl. vállalkozásmenedzsment, logisztika, projektmenedzsment, stb.

Fontos kiemelni, hogy a műszaki menedzserek a gazdasági tárgyakat gyakran műszaki vonatkoztatásban, és a műszaki tárgyakat gyakran gazdasági vonatkoztatásban tanulják. De az mindenképp biztos, hogy párhuzamosan. Ily módon kialakul bennük egy olyan szemlélet, amely össze tudja kötni e két területet.

Azon mérnököknek, akik csak évekkel később kerülnek valamilyen vezetői pozícióba szakmai ismereteik miatt, majd „utánuk dobják” a gazdasági ismereteket, nem lesz ilyen szemléletük.

A MŰSZAKI MENEDZSER KÉPZÉS JELLEGE

A műszaki menedzser MŰSZAKI képzés. Pont.

Ez nem azért van így, mert az oktatási minisztérium hasára ütött és ide sorolta a képzést. Ez azért van így, mert konkrétan meg van határozva, hogy egy adott szak mitől számít műszaki képzésnek.

Pl. a gyakorlati műszaki tudományokban előkerülő differenciál-egyenleteket meg kell tudni oldani. Így műszaki szakember csak az lehet, aki legalább két félévig tanult Analízist. Ez nem jellemző a gazdasági szakokra. Továbbá meg van határozva, hogy milyen műszaki tárgyaknak kell szerepelnie és azokon belül is mennyi kredittel kell rendelkezni egy adott képzésnek, hogy műszaki képzésnek minősüljön. Pl. nem lehet műszaki szakember, aki nem tanult gépszerkezeteket, műszaki ábrázolást vagy villamosságtant.

De továbbmegyek. A műszaki menedzser nemcsak, hogy műszaki, hanem MÉRNÖKI képzés is.

Miért? Mert definíció szerint a mérnök műszaki felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember.

De aki még mindig nincs meggyőzve erről, annak elárulom, hogy aki felsőoktatási intézményben műszaki területen végzett, az automatikusan pályázhat a Magyar Mérnöki Kamarába tagságként, mely igazolja úgyn. mérnökkártyával a mérnöki tagságot. Ezt műmenedzserek is megtehetik.

TOVÁBBTANULÁS

Ha érettségiző vagy és érdekel a Műszaki Menedzser (Bsc.) a két legjobb tárgy, amiből érettségi pontjaidat számíthatod, és amire érdemes még a képzés belekezdése előtt rágyúrni az a Matematika és a Közgazdaságtan/vagy Fizika.

A Matek mind a műszaki, mind a gazdaságtudományi területen is jelen van, fontosak a jó alapok. Hasznos, de nem szükséges feltétlenül emelt szintre menni, hisz az emelt szintű ismeretanyagot az egyetem első félévében úgyszintén leadják. Viszont a középszintű ismeret legyen beton biztos.

Ha középsuliban tanultál közgazdaságtant, úgy az nagyban meg fogja neked könnyíteni az egyetem első két évét a gazdasági tárgyakat tekintve. A műszaki tárgyaknál pedig ugyanez igaz a Fizikára. De egyik ismerete sem feltétel a sikeres egyetemi évekhez (ellenben a Matekkal).

Ha Műszaki Menedzser Bsc.-t végeztél, úgy a következő továbbtanulási lehetőségeket ajánlom:

- Műszaki Menedzser Msc. (érdemes)

- Gépészmérnök, Energetikai mérnök, Mechatronikai mérnök, stb. Msc. (kreditpótlással)

- A MM szakterületéhez nem kapcsolódó egyéb mesterképzés, mely bemeneti feltételként nem határoz meg konkrét szakdiplomát (pl. egészségügyi mérnök Msc.)

- Minőségbiztosítási (és hatékonysági) szakmérnök felsőfokú szakképzés (jól illik a profilba)

- Egy gazdasági vagy műszaki másoddiploma (tárgyelismeréssel)

Utóbbihoz annyit, hogy egyik ismerősöm, miután elvégezte a Műszaki Menedzsert alapképzésen (Informatika specializációval), ezt követően elment Mérnök-Informatikusnak és tárgyainak 40%-át elismerték a Műszaki Menedzser képzésből, így 2 év alatt végzett az amúgy 3.5 éves képzéssel.

Egy másik ismerősöm még el sem végezte a Műszaki Menedzsert (2 év után szakot váltott) és tárgyainak több, mint a felét el tudta ismertetni a Gazdálkodás-Menedzsment alapszakon.

A MŰSZAKI MENEDZSER MSC

Csak a Pannon Egyetemről tudok tapasztalatból nyilatkozni, de van több korábbi szaktársam a BME-n, aki ott ment Műmenedzser Msc.-re.

A Műszaki Menedzser Msc. NEM egy bevezető a műszaki vagy gazdaságtudományi tárgyakba olyan hallgatóknak, akik korábban nem tanulták az egyik, illetve a másik szakterület tárgyait. A Műszaki Menedzser Msc. korábbi műszaki és gazdaságtudományi ismeretekre épít. Épp ezért az egyetlen szak, amit kreditpótlás nélkül elismernek az maga a Műszaki Menedzser Bsc., semmi más.

Olyan műszaki hallgatóknak, akik a meglévő műszaki ismereteik mellet gazdasági ismeretekre akarnak szert tenni egy Msc. képzés kereteiben a „Master of Business Administration” (MBA) képzést javaslom – ez kifejezetten nem-gazdasági szakembereknek nyújt betekintést a gazdaságtudományokba előfeltételek nélkül.

A Műszaki Menedzser Bsc. egy átfogó (általános) bevezetést nyújt a műszaki és gazdaságtudományokba. A Bsc. képzés utolsó egy évében lehet specializálódni bizonyos műszaki vagy gazdasági szakterületekre (iskolafüggő, hogy mire).

Az Msc. ezzel szemben egy „átfogó specializációt” nyújt, vagyis szintén nem mélyed el egyes szakterületekben, viszont az egyeses szakágakon belül valamivel mélyebb betekintést nyújt, mint a Bsc. képzés.

Az Msc. képzésen mindenféle ember van, van aki tisztán műszaki pályáról jött, van aki tisztán gazdasági, van aki műmenedzser bsc.-t végzett és van, aki egyiket se, mégis felvették valahogy. A tapasztalatom az, hogy a Műmenedzser alapszakot végzőknek a Mesterképzés elvégzése se nem könnyebb, se nem nehezebb, mint az alapképzéssé (de határozottan rövidebb). Aki viszont nem Műmenedzserként végzett, annak többnyire nehéz, mert amellett, hogy krediteket kell pótolni (így az első két szemeszter igen húzós), még meg is kell ismerkedni/meg kell szokni egy teljesen más szemléletet. Többnyire a közgazdászoktól távol állnak a műszaki tudományok és a műszakiasok is teljesen más szemléletű tárgyakkal találkoznak. Ez tapasztalatomból mondva általában nagy gondot okoz nekik.

Hogy megéri-e Msc.-t végezni? Abszolút 100%-os mértékben és határozottan IGEN!!!

Van, aki azt mondja, hogy jobban járt volna, ha 2 évig elmegy helyette dolgozni. Ez rövid távon tényleg így van, mert a vállalatok, amikor kezdő vagy, nem tesznek nagy különbséget Bsc.-s vagy Msc.-s Műszaki Menedzser között. De ahogy telnek az évek és jobb és jobb leszel a szakmádban (karriert építesz), úgy látni fogod, hogy Msc.-vel sokkal több kapu nyílik ki előtted, jobb eséllyel kerülsz vezetői pozíciókba és előnybe is részesítenek az állásinterjúkon.

Ráadásul, hiába gondolod azt MOST, hogy majd később visszaülsz az iskolapadba bepótolni a Mestert – csak legkevesebben teszik ezt. Az igazság az, hogy kizökkenve a tanulásból, napi 8 óra munka, majd család mellett az embert már semmi nem veszi rá a tanulásra és nem is tanul már úgy, mint 20 évesen.

Én azt mondom, hogy ezen a 2 éven ne múljon, később ez kamatozni fog Neked. Továbbá az Msc-t végző szakemberek külföldön jóval elfogadottabbak (akinek van ilyen ambíciója) és általában egyszerűen jobb szakemberek is, többet ismernek, többet tudnak. Így ezen a pályán megfelelni is könnyebb, mint Msc. nélkül.

Nincsmit.

További információk a szakról itt:

[link]