Manapság egy PhD-nél elég akár 50 oldal is a disszertációhoz?

Gondolom, mert semmi értelme oldalszámhoz kötni a tudományos értéket. Bizonyos egyetemeken teleírnak több száz oldalt értelmetlen hablattyal (saját magam láttam) és az illető fokozatot kap, pedig tudományos értéke zéró. Aki pedig komoly kutatást végez és értéket állít elő, az lehet hogy mindezt néhány oldalon, igényesen össze tudja foglalni, de az oldalszám miatt nem kaphatna fokozatot.

Matematikai, műszaki, természettudományos területen inkább fordítottan arányos a tudományos tartalom az oldalszámmal.

De tovább megyek. Külföldi igényes egyetemeken, sok helyen egyáltalán nem tudományos disszertációt kívánnak meg a fokozathoz, hanem a korábbi tudományos cikkek alapján ítélik oda, disszertáció nélkül. Vagy lehet olyan megoldás is, hogy disszertáció helyett egy összefoglaló munkát ad be az illető, ahol csokorban a korábbi cikkeit foglalja össze. Ehhez képest amit itthon művelnek sok egyetemen tudomány néven azzal hogy oldalszámra mennek, miközben beltartalom teljesen mindegy, nagyon gyenge muzsika.

A terjedelem a tudományterülettől függ. Egy term. tud-on, ahol a kísérleteidet pár oldalban össze tudod foglalni, nem kell annyit írni, mint egy bölcsésznek, aki olykkor sokkal több irodalmat gyűjt össze, esetleg nem is csinál saját "kutatást", hanem a meglévő forrásokból von le újszerű következtetéseket.

De nem csak PhD esetében van így, "sima" diplomamunkánál is. Abból is láttam 30 és 100 oldalasat is - ettől még mindkettő lehetett jó.

A természettudományos PhD disszertáció kb annyi hogy fogod az első és társszerzős cikkeidet és copy pastel-ed.

Ott nagyon fontos a kompakt, egyszerű fogalmazás, tehát már meg van írva a szöveg és az ábrák... csak át kell formázni. Esetleg átfordítani magyarra. Ez a legszörnyűbb munka, kb megerőszakolja a kutatási témát, ha erőltetett magyar szavakat keresel magyarul nem is létező fogalmakra.

Az result ugye konkrét, a methods csak egy technikai leírás a megismételhetőségért. A discussion/conlusion részben pedig elhelyezed a már meglévő szakirodalomban a nóvumot. Ennél lehet szabatosabban elmélkedni is, de ez is max 1-2-3 oldal egy cikkben. Minek több?

Ja és általában egy laborban 5 évente jön ki az ember egy-két nagyobb cikkel (Nature, Science lapjai, esetleg kisebb Q1-esek, de még 10 IF körül)

Ezen lehet hogy dolgozott mondjuk 30 ember is időközben. Nem csak a kísérleteken hanem az íráson is. Végtére amit leadsz disszertáció, a cikkek kivonata, és sok részt és figet nem is te csináltál hozzá - vagy a szövegek jórészét meg a professzor írta. Ilyen nagy területeknél ez így megy.

"Ezen lehet hogy dolgozott mondjuk 30 ember is időközben. Nem csak a kísérleteken hanem az íráson is. Végtére amit leadsz disszertáció, a cikkek kivonata, és sok részt és figet nem is te csináltál hozzá - vagy a szövegek jórészét meg a professzor írta. Ilyen nagy területeknél ez így megy."

A társadalomtudományban ez nincs (legalábbis az általam művelt részében kizárt /tkp. plágiumközeli/). A legtágabb értelemben művelt szakterületemmel max. ötven oktató és kutató foglalkozik az országban, a szűkebbeket inkább hagyjuk, mivel "nehéz" valamint "túl elméleti és dogmatikus" kérdésekre épül /2-3 fő/ (bár a tudományterületünknek pont ezek az alapjai, nem a hektikus színvonalú gyakorlatelemzés (abból is lehet ragyogót írni, persze).

#7, Nálunk neuroscience témában láttam nemrég egy 40 szerzős cikket 😃 kb akkora brutális munka lehetett hogy az eszméletlen.

Valaki ezt felhasználta a PhD munkájában, tézisében.

Ez ilyen, az egyéni eredmények kora lejárt, hogy a pincében festegette a sejteket Golgi, meg Cajal. Sajnálom is egyben, mert eléggé lelombozó, hogy 5-10 évig méregetsz és elemzel valamit, és valami eszméletlen apró lépésekben halad a természettudomány. Nyilván vannak áttörő eredmények, de ezek mind főleg nagy intézetek több 10-100 fős munkacsoportjaiból jönnek ki és a matematika meg az analízis, programozás, gépi tanulóalgoritmusok ma már hangsúlyosabbak mint a biológia rész.

8: Igen, ezek külön univerzumok, nem lehet összevetni, nagyon más a természettudományok és a társadalomtudományok világa.

Cajal egy tudományelméleti könyvét olvastam, és egyszer a HVG-ben több mindent tévesen írtak róla, hozzá is szóltam egy leközölt olvasói levélben, mivel kicsit olvasgattam róla. Ez úgy 2001 vagy 2002 körül lehetett, akkor kezdtem tudományos pályámat. Társadalomtudóstól talán nem rossz:-).