Milyen nem gyakorlatorientált képzések vannak?
Azt nem tudom, ténylegesen milyenek az egyes képzések. Én azt látom, hogy a hirdetésekben minden a gyakorlatiasság körül forog.
Számomra az elvont dolgok élvezhetőbbek, mint a gyakorlat, de nem sok ilyet láttam, ezért írtam ki a kérdést.
Hát persze, hogy így reklámozza magát az összes egyerem, ahol releváns szakokat indítanak, tehát pl.: mérnöki vagy üzleti képzések, ahol fontos a gyakotlati képzés.
A köztudatban az, hogy a gyakorlat orientált már régóta azt jelenti, hogy "könnyebben elvégezhető szakok", mert nincs rajta annyi elmélet.
Ez persze nem így van.
A duális képzés a valódi gyakorlati képzés, egyre gyakoribb a dolog.
Egyébként ezek azok az egyetemek, amelyek inkább az elméletre összpontosítanak: ELTE, BME, és Corvinus.
Az egyetemen a "gyakorlatias" jelentése: gyenge, nem élvonalbeli, másodrangú. Szokásos közhelyek még: kiscsoportos, sokkal személyesebb, emberségesebb légkör, itt odafigyelnek a diákokra stb. Bla bla.
A top egyetemek és top szakok az elméletre koncentrálnak. Sokkal többet ér a piacon egy jó elméleti alapokkal rendelkező szakember, mint egy félművelt kontár. Ezért, ahogyan fentebb írják, a top egyetemeken nem fogsz olyat hallani, hogy "gyakorlatias sebészképzés". Van a sebészeknek gyakorlatuk, mint ahogyan a mérnököknek is. De a BME, Corvinus, ELTE nem "gyakorlatiasak" hanem jók.*
* Viszonylag jók, hazai viszonylatban. Nemzetközileg sereghajtók, kivéve a SOTE-t és az ELTE-t, de ezek se top egyetemek.
Ez a huszonegyedik század egyik (hamis) istenként tisztelt kifejezése. Én nem tudom, más szakmákban mi a helyzet, villanyban ismerem az ezt imádó szekta megnyilvánulásait, illetve abban is csak BME-ÓE összehasonlításban. Hogy aszongya a győri Audi személyzetise kijelentette, hogy neki nem kell BME-s, mert azoknak semmi gyakorlati ismerete nincs...
Hát igen, de nem is kell. Az egyetem nem arról szól. Villanyban ez egy régen (azt mondanám, úgy 1960 és 70 között) elhatározott koncepció, hogy a probléma felismerésére és a lehetséges megoldási módszer adaptálására tanít. 1956-ban valóban sokkal több konkrét készülékismeret, metszeti rajz volt a tankönyvekben. Ma nagyjából el lehet jutni a diplomáig anélkül, hogy az ember, ha meglát valamit, felismerné. De ez nem a cigányút, ez az Út. :)
Vannak ezzel problémák, az kétségtelen, én például két tranzisztoros szinten rádióamatőrködtem általános iskolás koromban, ezért általában a mi kis csoportunk volt legelőször kész villamos mérések tárgyban a kapcsolás összeállításakor a technikumban, szóval jó az a gyakorlat, csak az egyetem nem erre esküdött fel.
Az persze tetszene minden cégnek, hogy kész szakembereket kap, akik még valami varázslatos módon azt is tudják, hogy a gyárban hol van a csarnok világítás kapcsolója, csak az Élet az nem ilyen. :D
Amikor ÓE-s apukával beszélgettem, és előjött ez, akkor mondtam, hogy hát igen, a BME nem tud jó BSC-s oktatás lenni, mert a 100 éves saját belső valója egyetem, az ÓE meg sosem lesz egyetem, mert ő lelke mélyén egy főiskola, ami gyakorlatiasabb, na, erre felborzolta magát az apuka, és mondta, hogy: de az ÓE-n is van elmélet. Legyen a gyermeke miatt ebben a hitben, én már nem kérdeztem meg, hogy akkor hogy van ez, hogy annyi elmélet van, mint mondjuk a BME-n, és még jelentős gyakorlat is, és még ráadásul könnyebb is. :D
Végülis előttem is ezt írták, csak rövidebben. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!