Gazdaságinformatikus, programtervező informatikus vagy mérnökinformatikus? Melyik piacképesebb és könnyebb elhelyezkedni?

Óriási nagy ostobaságra ad okot, ha valaki szerint proginfóval csak programozó lehetsz, mint ahogy a kettes válaszoló is említette.. Nehezen tudom elhinni, hogy már a gazdinfót és a mérnökinfót is megjárta, mégis ilyen sületlenségek hagyják el a száját.

Ez olyan kijelentés, mintha én azt mondanám, hogy mérnökinfóval kizárólag csak hardverekkel foglalkozhatsz. Ami nyilván nem igaz, mint az említett állítás sem.

Proginfóval is be lehet bármilyen IT-s munkát tölteni, ugyanúgy mint bármelyik más infós alapképzéssel is. Ugyanazokat a munkákat lehet végezni. Ha nem is tanulnak konkrétabban más területeket mint mérnökinfón, és nem is annyira általános, attól függetlenül a diploma az belépő, és ha te értesz a megpályázandó álláshoz, simán megkapod. Nem fognak téged megkülönböztetni egyik infós munkánál sem, mert neked ilyen diplomád van. De igazából ez mind a 3 IT-s egyetemi szakra igaz. Van átjárás, minden csak tőled függ, hogy mihez értesz.

Egyébként a proginfót mondanám a legnehezebb szaknak a 3 említett közül. Persze a presztizse is nagyobb némileg, legalábbis az én elménben. A proginfó van a legközelebb a klasszikus Computer Science-hez Magyarországon. Vagy ha mondhatjuk, a proginfósok az "igazi" informatikusok.

Azt érdemes megjegyezni, hogy tévhitek ellenére is, az informatika teljes elméleten alapul. Ha nem kell gondolkoznod a munkád közben, akkor nem vagy informatikus. Ha nem ülsz le az asztalhoz egy darab papírral és tollal tervezgetni, analizálni és gondolkozni, akkor nem is vagy egy jó informatikus.

Ezért sem hívom informatikusnak egyébként a "kábeleseket" vagy a gép szerelőket, ahol csak fogsz egy tárgyat és csinálsz vele valamit.

Egy igazán jó informatikus, a lehető legkevesebbet tölti a gép előtt az idejét. A számítógép használata a legutolsó fázisnak kell lennie. Mire leül, minden meg van tervezve, és csak alkalmaznia kell a számítógépen. Angliában legalábbis ennek a teóriának a híve a legtöbb egyetem(i tanár) például.

Csak hogy konkrétan a kérdésre is válaszoljak; az összes ugyanolyan piacképes. Ugyanúgy kapsz munkát mindegyik papírral, de ez inkább rajtad áll. A három közül egyébként a gazdinfó az, ahol a legkevesebb kézzel fogható tudást kapod, a gazdasági tárgyak miatt, amik sokkal hasznosabb infós tárgyakat helyettesítenek/hetnek.

Teljesen jó a gazdasági informatikus is, amennyiben megtanulsz mellette programozni normálisan.

A Coursera, edX illetve Udemy platformokon tonnaszámra vannak a jobbnál jobb kurzusok, hogy messzebbre ne menjek, a Princeton ingyenes adatstruktúrák és algoritmusok kurzusát itt tudod elvégezni: [link]

[link]

... a hozzá való tankönyvet (Sedgewick - Wayne, [link] ) pedig googlizd össze magadnak.

Simán jó a gazdasági informatika is, ha programozó szeretnél lenni, csak tényleg tanulj meg kódolni normálisan. Kivétel ez alól, ha kifejezetten a nagyon durva matek érdekel, mert akkor tényleg érdemes egy progmatra menned. De egyébként jó a gazdinfó is, legalább lesz a gazdasági dolgokról alapfogalmad.

Az 5-ös valaszoló teljesen dilettáns, piros kéz ment is.

A programozás, mint elfoglaltság mindenképp gyakorlati, és az olyan tárgyaknak, mint matek meg infó, van elméleti és gyakorlati részük is (pl. bevezetés a programozásba elmélet, gyakorlat; együtt adják magát a tárgyat), így mindkét szakról elmondható, hogy gyakorlati. Inkább attól függ, hogy kizárólag a programozás érdekel-e, vagy a mérnöki dolgok is. Proginfón nagyon jól megtanítanak az alapokra, főleg, mert a szak lényegében matematika (a programozás arra épül) és informatika. Mérnökinfón már van fizika is, a matek tárgyak is inkább ahhoz vannak igazítva (van különbség mérnökinfós és proginfós analízis, lineáris algebra, stb. között), de legalább ha menet közben mégsem jön be annyira a programozás, még mindig van lehetőséged gyárakban, hasonló helyeken mérnöki munkakörben elhelyezkedni.

Tisztességesen viszont sehol sem tanítanak meg programozni, persze sok-sok infó tárgyat hallgathatsz mindkét szakon, de mindenhez csak alapot, látásmódot adnak, az egész főleg attól függ, hogy szabadidődben mennyit adsz hozzá ehhez; a jó programozót főként a plusz munka teszi azzá a kötelező tanulnivalókon kívül.

Skacok (5. 8.) elolvastam a pengeváltásotokat 2x is, de nem értem miről vitatkoztok. Szerintem elbeszéltek egymás feje mellett. Egyikőtök se tűnik dilettánsnak, ne essetek így egyből egymásnak...

Kérdező az igazságot ki lehet mazsolázni mindkét hozzászólásból:

1. Programozni mindenki (MINDENKI) otthon tanul meg. Ezt sajnos sokan elmulasztják, így fordulhat elő, hogy diplomás (elvileg) szakembereket szinte nulláról kell tanítani az első munkahelyükön. Az otthon tanulásra fentebb írtam platformokat, ha nem szeretnél rá sokat költeni, akkor a Udemy-n 3000 forint egy kurzus (rendszeresen vannak leértékelések), ess neki a Javának és tanuld meg rendesen.

2. Van mit tanulni bőven:

a) magát az alapnyelvet (célszerűen érdemes C-t vagy Go-t tanulni először szerintem, második nyelvnek Javát)

b) algoritmusokat és adatstruktúrákat (data structure and algorithms)

c) objektumorientált és funkcionális programozást (ezeket a legjobban Javán vagy C#-on lehet tanulni szerintem)

d) utána valamilyen konkrét célplatformot és hozzá frameworköket, például ha Javázol akkor Spring és Sparkjava webre, vagy Android mobil fejlesztést

e) és ez már rántja magával az összes többit, mint például HTML, CSS, JavaScript/Angular/React/Vue, REST API, GraphQL stb. stb. stb. – határ a csillagos ég.

Csak el kell kezdeni valahol, és szerintem a legjobb egy minél egyszerűbb procedurális nyelvvel kezdeni, azaz C-vel vagy Go-val.

3) A magyar oktatási rendszer olyan, amilyen, papír meg kell. Nem kell elszállni a BME-től se, nem egy Harvard. De azért jó egyetem. Az informatikában meg tök mindegy, hova jársz (azért nem teljesen, mert például Gábor Dénes hagyományosan kerülendő), azaz teljesen jó az ÓE, a debreceni, a szegedi stb. Mivel internet mindenhol van, és ld. a 2. pontot.

4) A hagyományos "Computer Science" (CS)-hez tényleg a progmat áll a legközelebb. A mérnökinfó egy kicsit "mérnökibb". Általában véve az a véleményem, hogy minél matekosabb / elméletibb egy képzés, annál jobb alapokat ad, szóval ha most akarnék programozó lenni, valszeg vagy sima matekra mennék, vagy progmatra.

5) Az egyetemek továbbra is csak a valós munkaerőpiaci igényeknek a 30%-át fedik le, azaz adnak egyfajta alapot, de tutti nem az egyetemen leszel Cloud Architect, se Docker/Kubernetes varázsló.

6) A gazdinfó szerintem azért jó, mert egyrészt könnyebb, mint a proginfó (ergo több időd van otthon programozni tanulni), cserébe viszont gyengébb leszel matekból, ami sok embernek nem hátrány, hanem előny.