Rossz jegyekkel sikerülhet bejutnom PhD-ra?

Semmelwei gyógyszertudományi doktori a cél?

Pontrendszer van, és igen a diplomajegy számít.

Legtöbbet az OTDK, szabadalom, elsőszerzős publikáció ér valamit.

A diplomajegyet nézd meg miből áll elő, általában a szakdolgozat jegye, tantárgyak átlaga, záróvizsga adja ki súlyozva.

...

A másik 50%-a pedig a kutatási terv és a személyes felvételi. Tehát minden egybevéve a mostani tárgyaid jegyei nem sokat számítanak.

Attól is függ évente hányan jelentkeznek, ha a keret mondjuk 18 fő és összesen 20 jelentkező van, akkor nem nehéz bejutni.

Idegtudományin utóbbi 2 évben még pótfelvételi is volt, mert van extra felvételi keret.

Ilyen infókból kiindulva, sejthető, hogy ha van kutatási tapasztalatod és némi eredményed + egy 4-es diplomád, akkor garantált a felvételi. Diplomaterv+ záróvizsga 5-ös, akkor nem kell aggódnod ezen :)

...de azért én a helyedben jól meggondolnám, hogy hazajönnék PhD-re. Nyugaton sokkal jobb a helyzet, és az ösztöndíj is.

Azért érdemes átgondolni, hogy hogyan fogsz megélni 140 nettóból Bp-n mondjuk. Persze ha van anyagi support, akkor nincs gond.

+ nyilván a PhD képzés színvonala sem olyan mint külföldön. A legtöbb hallgatót két évig kizsigerelik tanítással, ami iszonyú teher. Kutatással alig tudsz foglalkozni. Marad 2-3 éved a komplex vizsga után megírni a cikket, ami nem csak annyi hogy kedvedre publikálsz valahová. A legtöbb intézetben és csoportban farkastörvények uralkodnak, és nem lehet csak úgy publikálni. Az elsőszerzős cikk összerakása a témában igen komoly stressz és nehézség 4-5 éves ciklus alatt + nagyban függ a szerencsétől és a grantektől is.

...

Nem tudom honnan jönnél haza, de az összes ismerősöm aki a nagy egyetemrekről jött haza USA, GB stb már menekülne vissza. Talán akinek lett saját laborja, az marad, de az meg horror stressz.

A lényeg, hogy legyen nyoma valahol. Pl vidd el konferenciákra poszteren, vagy előadáson. A jegyeknél sokkal fontosabb szerintem a kutatási témád.

Nem féltelek, itthon 100% hogy felvesznek ilyen hozzáállással. Főleg ha lesz 1-2 anyagod már.

OTDK-t nem tudom sajnos...

Majd megkérdezem a SE Gyógyszerész PhD-s ismerősömet a helyzetről.

A külföldi PhD-kkel mi a gond amúgy? Nem akarlak lebeszélni az itthoniról, mert nekek is honvágyam lenne szerintem. Bár a mostani itthoni politikai/gazdasági helyzetet tekintve és látva a nyugatot pár konferencián... nem annyira maradnék itthon.

"Azért érdemes átgondolni, hogy hogyan fogsz megélni 140 nettóból Bp-n mondjuk."

Hármas, ezt a fizetést mi alapján írtad? Vagy a hatástan/toxikológia témaköri phd utáni elhelyezkedésre gondolsz? Bár úgy sem tudom elképzelni, hogy egy diplomás (phd-s) gyógyszerész hol keres budapesten 140 nettót, de lehet csak én vagyok félreinformálva.

#7, A magyar PhD-s ösztöndíj ennyi az első 2 évben,aztán emelkedik 180 nettóra. SE Gyógyszerész PhD-s ismerősöm nem is kapott semmilyen kiegészítést a PI-tól, ahogy nagyon sok PhD-s társam sem kap.

Ezt elég szomorúnak tartom... nyugaton bizony 700 nettó körül is lehet egy ösztöndíj, ami még akkor is jó, ha a lakhatásra elmegy a 2/3-a... és ugye volt is egy cikk, hogy bosszankodtak ez mennyire kevés az MSc utáni ipari fizetésekhez képest.

(Személy szerint én csak úgy vállaltam a PhDt ha mellé kapok egy fél ipari fizetést is... amúgy biztosan egyből iparban kezdtem volna. Tized ennyi stresszel :)

Úgy összességében érdemes 5-6 év PhD-vel számolni, ebből 2 év 140 nettó, 2 év 180 nettó, utána a grant-től és a PI-tól függ felvesznek-e kutatónak a csoportba. Általában ezzel nem szokott gond lenni.

Itt a gond az, hogy Pesten egy albérlet 120-tól kezdődik, úgyhogy marad a szoba, lakótársakkal. A k.csoportok nagyon max szerintem 200-220-ig szokták kiegészíteni a PhD ösztöndíjat, de mondom általában semmit se adnak... nem vehetsz rá fel hitelt, szerintem még a nyugdíjba se számít bele szinte...és amikor a Richteres takarítónő kiröhög, hogy ő 160-at keres és még cafetériát is kap, akkor elgondolkozol, hogy mit keresel itt, mikor külföldön 10x jobban megbecsülnek egy PhD hallgatót. Lehet 300K egy lakás, de ki tudjál fizetni és marad is bőven.

Szóval úgy éri meg max hazajönni, ha van saját lakásod / párod / szülők / vállalkozás vagy mellette jólfizető ipari munka.

Illetve még egy dolog... bár messze van még, de a PhD Doktori Iskola csak egy apró része az egésznek.

A munkád 90%-a egy labor kutatócsoportjában lesz. Nagyon alaposan meg kell fontolnod milyen témavezető és téma alá szegődsz el, mert ettől függ tudsz-e publikálni, mennyi pályázati pénz van, milyenek a műszerek, milyenek a kollégák és a körülmények. Ez az egyetlen legfontosabb szempont. Ennek ezer intő jele lehet, melyik az a hely ami Go/NoGo... elmagyarázom szívesen akár privátban... mert ismerem a magyar tudománypolitikai helyzetet és sok labornak dolgoztam már.

Ezért is mondom, érdemes nézegetni a külföldi PhD-ket is, mivel akár Milánóban akár máshol külföldről szerintem egyszerűbb külföldre menni, mint itthonról. Főleg a helyi egyetemedre.

Itt fontos szempont, hogy általánosságban a PhD előtt már az adott laborban csinálod a TDK-t, MSc alatt. Vagy szakmai gyakorlaton/Erasmuson stb töltesz pár hónapot a laborban mielőtt vállalnál egy PhD-t. Sokkal nehezebb a dolgod, ha nulláról beesel egy ismeretlen közegbe. 2 év tárgyak/tanítás és sehol se vagy még a kutatási témáddal meg a cikkel. Diplomamunkádat nem is fogadják el cikknek, mert valószínűleg más lesz a témád, ha itthon kezded. Ezeknél a területeknél 5-10 év egy project, szóval okosan kell sakkozni, ha új témába kezdesz. Már az elején nagyon pontosan le kell fektetni mi egyáltalán a hipotézis... és akkor sem garantálja semmi és senki, hogy a PhD végére lesz belőle valami... főleg ha megszívod a témavezetőddel, aki csak hátráltat.

Összességében jól gondold meg, mit vállalsz. Pl ha a diplomamunkád ígéretes több éves projectet rejt, akkor nehogy otthagyd... Alapvetően pozitív a tudomány, meg a PhD, amíg jól mennek a dolgok és jó a csillagegyüttállás :)