Hol olvashatom el mit jelentenek az alapfogalmak mint pl. kredit, szorgalmi időszak, vizsgaidőszak stb?

Szemeszter = egy félév, ezért van őszi meg tavaszi

A szemeszter szorgalmi- és vizsgaidőszakból áll. Például az őszi szemeszter szorgalmi időszaka lehet például szeptember 9-től december 13-ig, ekkor vannak az órák. A vizsgaidőszak meg mondjuk december 16-tól február 2-ig, ekkor már nincsenek órák csak vizsgák.

Az órákból van előadás meg gyakorlat. Az előadásra nagyrészt nem kötelező bejárni (de az előadó előírhatja), és ez olyan, hogy a tanár beszél, a hallgatók meg jegyzetelnek vagy legalább figyelnek. A szemináriumon a hallgatók többet dolgoznak, itt nekik kell valamit produkálniuk, vagy gyakorolnak valamit stb. Egyetemtől és szaktól függően. Vizsgázni (a vizsgaidőszakban) csak az előadádokból kell, a gyakorlatokon a szorgalmi időszaki munkádra kapsz jegyet, többnyire a szorgalmi időszak végéig.

Van még szigorlat is, ez egy nagyobb, összefoglaló vizsgát jelent több tantárgyból. Ezek azért fontosak, mert többnyire ezek alkotják a diplomád jegyét, a szakdolgozattal és záróvizsga-jegyeddel együtt.

A kredit “pontszámot” jelent. Minden órának van egy kredit értéke, például egy könnyű óra lehet 1 kredit értékű (azaz ha megszerzed belőle a jegyedet egy szemeszter során, akkor megkapod ezt az 1 kreditet), a nehezebb órák 2 vagy 3 kredit értékűek. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban (TVSZ) elő van írva, hogy egy szemeszterben min. hány kreditet kell teljesítened, illetve az egész szakon mennyit.