Igaz, hogy Erasmuson inkább a többi Erasmusos diákkal ismerkedik meg az ember? A helyiekkel nem nagyon?

Én Németországban voltam. A személyes tapasztalatomat írom le, amibõl természetesen nem kell messzemenõ következtetéseket levonni.

Van mód megismerkedni a helyiekkel, de kétségtelen tény, hogy általában (más ismerõseimtõl is ezt hallottam) a külföldi diákok inkább a külföldi diákok társaságát keresik, és a helyiek sem törték össze magukat azért, hogy velünk barátkozzanak.

Elég folyékonyan beszéltem már akkor is németül (de kevésbé jól, mint angolul), ezért természetes volt számomra, hogy németül beszéljek az emberekkel. Ezen kívül gyakorolni szerettem volna, fejleszteni a nyelvtudásomat. Hát ez sajnos elég gyakran nem jött össze, mert a helyiek mindenképpen angolul akartak beszélni velem - õk meg az angolt akarták gyakorolni. Nem egyszer fordult elõ, hogy eltitkoltam, hogy tudok angolul. Volt egy eléggé kínos esetem ezzel kapcsolatban: nem sokkal azután, hogy közöltem valakivel, hogy egy árva szót sem tudok angolul, egy csoportba kerültem vele egy angol nyelvū szemináriumon. :)

Nagyon sok függ attól, hogy melyik országba, városba mész. Az mi esetünkben például érthetõ volt, hogy inkább a külföldiekkel voltunk együtt, mert a helyi diákok nem éppen voltak bulizós fajták (vagy pedig az extremitásig züllöttek voltak :D). Némelyiküket olyannyira idegesítették a koleszos bulik, hogy képesek voltak kihívni a rendõrséget. Komolyan, volt rá precedens...

Egyáltalán nincsenek külön a kurzusok szerintem. Kiindulva az én tapasztalataimból itthon (BME) és külföldön (Párizs), és a barátaiméból (Stockholm, Linköping) alapvetően az angol nyelvű képzéseken teljesen együtt vannak a külföldiek az itthoniakkal. És nem csak Erasmus ösztöndíjasok, hanem más fajták is vannak.

Szerintem a koliban jól lehet egyébként ismerkedni (nem csak külföldeknek kell koli), máskülönben meg sulis programokon.

Elsõ válaszoló vagyok.

Azért írtam oda, hogy saját tapasztalat, hogy elkerüljem az olyan válaszokat, hogy "nem igaz, ez nem így van". :))

Nem tudok olyan országról vagy egyetemrõl, ahol külön lennének kurzusok ersamusosok és nem ersamusosok számára. Mindenki a "sima" hallgatókkal együtt jár kurzusokra. A legtöbb kurzuson én voltam az egyetlen erasmusos.

Angol nyelvterületre viszonylag kevés erasmus hely van, legalábbis az én egyetememen talán ha egy darab volt százból.

Latin nyelvű országokban általában elvárják, hogy beszéld a nyelvet (francia, olasz, spanyol), és be is kevernek a helyiek közé. Azt hiszem, a német nyelvterület elég változó ilyen szempontból. Skandináv országokban az összes ismerősöm külön csoportban volt a helyiektől, a nyelv miatt, és ez a "keleti" országokban is így szokott működni. A BME-n a maroknyi angol képzésre járó fizetős külföldi iránival meg göröggel szokták őket összevonni.

De tök mindegy, mert a külföldi diákok általában egyszerűen azért barátkoznak könnyebben a többi külföldivel, mert velük vannak hasonló helyzetben. Ez alól kevés a kivétel, és csak olyan diákokkal láttam-hallottam előfordulni, akik szándékosan és tudatosan törekedtek erre.

Sőt, még tovább is lehet általánosítani: úgy általában minden országban a külföldiek, a bevándorlók előbb találják meg a közös hangot egy eltérőbb kultúrájú másik bevándorlóval, mint a helyiekkel, még a befogadókhoz hasonlóbb kultúrájú bevándorlók is. Pl. Svájcban németek előbb lógnak keletiekkel, mint svájciakkal. Mert a befogadó kultúra ha nem is közös ellenség, de közös nehézség mindnek.

Amúgy én először egy cserediákoktól hemzsegő városban voltam, és ott a többség nem hogy a helyiekkel, de még a sajátjától eltérő nemzetiségűekkel sem töltött sok időt. A szakon kb. százból(!) egy lányt ismertem, aki komolyabban próbálta a helyiekkel szorosabbra fűzni a szálakat. Azóta voltam máshol is, most sem otthonról írok, volt a három legjobb barátnőm is, az öcsém is, mind különböző országokban, a kicsit távolabbi ismerőseimet össze se tudnám számolni, szóval nem hasból írom, amit írok.

Mód mindig van, csak motiváció nem nagyon szokott lenni, egyik irányba sem.

igazad van, biztosan nem minden latin ország minden egyetemére igaz, de spanyoloknál, franciáknál és olaszoknál elég gyakori. Építész szak amúgy. Ja, és legszívesebben Portugáliába mentem volna, de oda vagy utolsóévesként mehettem volna angollal, vagy sehogy, na ez utóbbi sült ki belőle. A többiek, akikről tudom, hogy keverték: másik építészek minden mennyiségben, pszicho, gépész, formatervező, valami idegenforgalom, de ha nagyon erőltetném az agyam, biztos eszembe jutna. De nyilván az a mérvadó, amit a konkrét egyetem honlapja ír. Meg a korábban ott járt hallgatók (nekünk kellett ilyen zárójelentéseket írkálni, és azokat mindig feltették az itthoni egyetem erasmus oldalára az utódjelöltek okulására).

Sok sikert!