Hogyan lehet jelentkezni a Grazi egyetemre, és mikor?
válasza:kinyomtatod az egyetem letölthető jelentkezési papírját és kitöltőd, majd azt leadod a TO-n (Studienabteilung). Ezután kapsz egy levelet, amiben megkapod hogy felvettek idi és ide("Bescheid").Majd egy kis utánajárással megkapod az itteni "neptun", unigrazonline bejelentkezési kódod.Így fel tudod venni a tárgyaidat. Egyetem elkezdéséhez kell egy c1 es felsőfokú nyelvvizsga, vagy EPD(ergänzungsprüfung deutsch). A jelentkezési határidő augusztus 31. hogy októberbe elkezdhesd a tanulást.
Nyelvi előkészítő van ca. 360 euro. De ha rám hallgatsz nem mész el oda, mert nagyon komolytalan.Inkább suli előtt közvetlen próbáld meg az EPD vizsgát letenni(szeptemberbe)
és akkor kezdheted az egyetemet.EPD vizsga (nekem is van), elvileg kb b2 és c1 között van, de sztem annál is könnyebb. Az egyetemtől kapott papírokkal jelentkezhetsz kollégiumba, ami kicsit drága; legalább 200 euro per hó
Tandíj (még) nincs. Ha van kérdésed csak írj.
gráci diák
válasza:Én és néhány ismerősöm ősztől szintén Grazban fogunk tanulni. :) Attól függ, melyik egyetemre akarsz jelentkezni, a Karl-Franzens-Universität.re, vagy a Technische Universität-re (bár mindkét helyen van ismerősöm, de én az előbbire megyek). Meg kell keresned az Internationale Beziehungen-nek a vezetőjét, ő tud magyarul, majd ő segít az ügyeket elintézni. :) Egyébként meg beadod a jelentkezésed (néhány dolog személyes jelenlétet is igényelhet), keresel magadnak kollégiumot (ezt minél korábban, mivel hamar elfogynak a helyek), elintézel minden szükséges papírt és kész is. :) Kicsit bonyolultabb a dolog, mint itthon, mert Ausztriában mindennek neked kell utánajárnod, de általában segítőkészek az ott dolgozók, szóval fordulj hozzájuk bátran. :) Az érettségidet le kell fordíttatnod németre, ennyit biztosan tudok.
A nyelvi előkészítőről pedig annyit, hogy természetesen nem kötelező, ha megfelelő némettudással rendelkezel. Ha van felsőfokúd, talán el is fogadják (ebből az ÖSD a legjobb, de megpróbálhatod mással is), egyébként meg elbeszélgetésre hívhatnak be, amin kiderül, megfelelő-e a németed. Ha igen, mehetsz egyből a választott szakra, ha nem, akkor fél vagy egy év nyelvi előkészítőre kell járnod, ami hétfőtől péntekig, napi 3-6 órán át tart (ezt egy ismerősöm mondta, aki ilyenre jár).
Ha gondolod, beszélhetünk privátban is, szívesen ismernék még meg leendő diáktársakat. :)
Az események hatására más tagköztársaságok is függetlenedni kívántak- Macedónia 1992-ben békésen elismertette önállóságát.
Az őt követő Bosznia már nem volt ilyen szerencsés. Itt ugyanis ugyancsak egy 1995-ig tartó háború robbant ki, mely a balkáni konfliktus egyik legvéresebb szakasza volt.
Bosznia-Hercegovina nemzetiségi térképe igen változatos képet mutatott; ez vezetett oda, hogy a muzulmán, horvát és szerb kisebbség között háromoldalú polgárháború bontakozott ki. A szerbek a függetelendésre válaszul megtámadták Bosznia fővárosát, Szarajevót 1992-ben. Ugyanakkor 1993 márciusában harcok kezdődnek a boszniai muzulmánok és horvátok között is. Rövidesen állóháború alakult ki. E háborúban pedig a résztvevő mindegyik náció hallatlan kegyetlenkedéseket követett el a másik kettő polgári lakossága ellen. Közel 97ezer halálos áldozatot követeltek az összecsapások, ebből rengeteg a civil, közel 50 százalék. Legsúlyosabb mészárlás az 1995 július Srebernicai mészlárás volt, ahol a szerbek közel 8000 bosnyákot lemészároltak.
(A muszlim foglyokat, katonákat, civileket, időseket és fiatalokat megfosztották minden személyes tárgyuktól, azonosításra alkalmas iratuktól, majd előre megfontoltan és módszeresen kivégezték őket, pusztán a hovatartozásuk alapján.)
A boszniai háború végül 1995-ben ért véget, részben a NATO beavatkozása miatt is, aki bombázni kezdte a térséget. Az 1995-ös Daytoni béke lezárta tehát a balkáni háború első szakaszát. Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Horvátország békét kötött egymással. Horvátország, Bosznia és függetlenedett, a megmaradt Jugoszlávia élére pedig Milosevic került.
Az események hatására más tagköztársaságok is függetlenedni kívántak- Macedónia 1992-ben békésen elismertette önállóságát.
Az őt követő Bosznia már nem volt ilyen szerencsés. Itt ugyanis ugyancsak egy 1995-ig tartó háború robbant ki, mely a balkáni konfliktus egyik legvéresebb szakasza volt.
Bosznia-Hercegovina nemzetiségi térképe igen változatos képet mutatott; ez vezetett oda, hogy a muzulmán, horvát és szerb kisebbség között háromoldalú polgárháború bontakozott ki. A szerbek a függetelendésre válaszul megtámadták Bosznia fővárosát, Szarajevót 1992-ben. Ugyanakkor 1993 márciusában harcok kezdődnek a boszniai muzulmánok és horvátok között is. Rövidesen állóháború alakult ki. E háborúban pedig a résztvevő mindegyik náció hallatlan kegyetlenkedéseket követett el a másik kettő polgári lakossága ellen. Közel 97ezer halálos áldozatot követeltek az összecsapások, ebből rengeteg a civil, közel 50 százalék. Legsúlyosabb mészárlás az 1995 július Srebernicai mészlárás volt, ahol a szerbek közel 8000 bosnyákot lemészároltak.
(A muszlim foglyokat, katonákat, civileket, időseket és fiatalokat megfosztották minden személyes tárgyuktól, azonosításra alkalmas iratuktól, majd előre megfontoltan és módszeresen kivégezték őket, pusztán a hovatartozásuk alapján.)
A boszniai háború végül 1995-ben ért véget, részben a NATO beavatkozása miatt is, aki bombázni kezdte a térséget. Az 1995-ös Daytoni béke lezárta tehát a balkáni háború első szakaszát. Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Horvátország békét kötött egymással. Horvátország, Bosznia és függetlenedett, a megmaradt Jugoszlávia élére pedig Milosevic került.
Az események hatására más tagköztársaságok is függetlenedni kívántak- Macedónia 1992-ben békésen elismertette önállóságát.
Az őt követő Bosznia már nem volt ilyen szerencsés. Itt ugyanis ugyancsak egy 1995-ig tartó háború robbant ki, mely a balkáni konfliktus egyik legvéresebb szakasza volt.
Bosznia-Hercegovina nemzetiségi térképe igen változatos képet mutatott; ez vezetett oda, hogy a muzulmán, horvát és szerb kisebbség között háromoldalú polgárháború bontakozott ki. A szerbek a függetelendésre válaszul megtámadták Bosznia fővárosát, Szarajevót 1992-ben. Ugyanakkor 1993 márciusában harcok kezdődnek a boszniai muzulmánok és horvátok között is. Rövidesen állóháború alakult ki. E háborúban pedig a résztvevő mindegyik náció hallatlan kegyetlenkedéseket követett el a másik kettő polgári lakossága ellen. Közel 97ezer halálos áldozatot követeltek az összecsapások, ebből rengeteg a civil, közel 50 százalék. Legsúlyosabb mészárlás az 1995 július Srebernicai mészlárás volt, ahol a szerbek közel 8000 bosnyákot lemészároltak.
(A muszlim foglyokat, katonákat, civileket, időseket és fiatalokat megfosztották minden személyes tárgyuktól, azonosításra alkalmas iratuktól, majd előre megfontoltan és módszeresen kivégezték őket, pusztán a hovatartozásuk alapján.)
A boszniai háború végül 1995-ben ért véget, részben a NATO beavatkozása miatt is, aki bombázni kezdte a térséget. Az 1995-ös Daytoni béke lezárta tehát a balkáni háború első szakaszát. Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Horvátország békét kötött egymással. Horvátország, Bosznia és függetlenedett, a megmaradt Jugoszlávia élére pedig Milosevic került.
Természetaapa. minden anyag hímnemű és férfi hozta létre férfiból ered :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!