Miért van az, hogy a Kings College London a világranglistan a top 25ben van benne meg az angol listákon csak top 20ban, míg pl Durham University angol rangsorban top 5, de világrangsorban már csak top 100?

Olyan nincs, hogy "vilagranglista" - tobb elismert ranglista van, a legismertebb es elismertebb harom az ARWU, a QS es a Times. Az ARWu alapvetoen CSAk a tudomanyos eletet nezi, publikacios tevekenyseget, Fields es Nobel dijasokat, stb, tehat pl. diakelegedettseget, oktatast, stb, nem. A tobbi mar ellensulyoz a kulonfele szempontok kozott. Es termeszetesen az osszes listanak vannak targyakra lebontott listai is, ami az "altalanos" helyezesen kivul nagyon fontosak.

Az ARWU legfrissebb listajan a King's College a 63.

A QS eseteben a 21.

A TIMES-nel a 77.

Amint lathato, inkabb a lista 50+ reszen tanyazik a King's, mint a 20+-ban.

Namost azt is tudni kell, hogy a QS es a Times brit, es minden szentnek... Cambridge es Oxford mindig minden ranglistan benne van a top 10-ben, ez rendben is van, viszont a QS pl. UCL is beletesz a top 10-be amirol ember nincs a vilagon, aki elhinne - ti. olyan intezmenyeket utasit maga moge teoretikusan, amikkel szemben a "valosagban" sem kutatasi potencialban, sem az oktatoi garda osszeteteleben, sem penzben, de a diakok szelekciojaban sem tud labdaba rugni. A Times, bar problemas, de korrektebb, kevesbe anglocentrikus, az Imperial-t 9-nek ragja, ami meg mindig sok, de hihetobb.

Az orszagos listak sok mindentol fuggenek, Angliaban a legelismertebb a Guardian es a Times ranglistai. Ezek nem csak a kutats szinvonalat, hanem az oktatas minoseget, a diakra forditott penzt, allaslehetosegeket, tanar-diak aranyt, stb is mind-mind nezik. Es persze van egy megfoghatatlan preztizsfaktor is, ami korbeleng bizonyos intezmenyeket... Durham vilagszinten valoban csupan " nagyon jo" egyetem (persze ez is relativ: benne vana 100 legjobban egyes listakon, holott a vilagban tobbtizezer egyetem van. Magyar egyetemek se jutnak elorebb a 300-400-as mezonynel.) Ennek ellenere Angliaban az egyik legnagyobb preztizzsel biro egyetem. Effele "furcsasagok" az USA-ban is vannak dogivel, meg kell nezni a USNews mindenhato ranglistajat (ami A ranglista az allamokban,e s tenyleg mindenhato mar huszonpar eve), az elso 10-ben egy kivetelevel (Duke) valoban csak olyan intezmenyek vannak, amik szinte minden mas listan is a top 10-ben vannak, de aztan egyre inkabb elszakad a lista a tobbitol - pl azert, mert allami, es kulonfele faktorokra hivatkozva az UC Berkeley soha nem volt benne itt a top 20 egyetemben: rettenetesen elismert, dehat allami, es mindenfele oktatasi maszlagra hivatkozva elesorolnak egy rakat olyan egyetemet, mint pl. a Notre-Dame vagy az Emory, amiket kisujjal is tonkrever amugy.

Szoval valahogy igy esett az eset a King's College-val is. Angliaban is nagyon elismert, de nem tartozik az abszolut "top" egyetemek koze, de ez a vilagban is igy van: nagyon jo egyetem, de az elithez kepest merhetetlenul le van maradva.

Meglehetosen szelsoseges peldat ragadtal ki, ti. Warwickot egyetlen lista sem teszi sem a top 10-be, sem pedig a top 20-ba, hogy lejebb ne is menjek.

Egy egyetem kora nyilvan szamit, nagyon is sokat szamit, azonban egyreszt ramutatnek a Stanfordra es az University of Chicago-ra; mindketto alig 120 eves intezmeny, es ennek ellenre mindketto a top 10-be tartozik. De emlithetnem a -habar nem top 10, de bivalyeros- UC San Diego-t, ami alig 50 eves, az UCLA 100, mig a Carnegie Mellon 110. Ez mentalitas es penz kerdese - is.

Amiert a tudomanyos vilag egy jo resze rohogve csapkodja a terdet azert, mert az UCL a QS-en 4., es az Imperial a Times-nel 9. az az, hogy elviekben olyan egyetemeket utasitanak maguk moge, amik megeszik oket reggelire olyan, meglehetosen objektiv szempontok alapjan, mint

1. penz. A brit egyetemek, Cambridge-Oxford kettoset leszamitva merhetetlenul, osszehasonlithatatlanul szegenyebbek mint amerikai tarsaik. Eleg ranezni az endowment reszre: egy eros state flagship (es most nem a csucsokrol, es nem is a maganegyetemekrol beszelunk) atlagosan 1-1.5 milliard dollaros endowmentel rendelkezik, ezzel szemben az emlitett UCL es Imperial par tiz, esetleg 100 millio fontja...atvaltasi arany ide, vagy ode, de edeskeves. A penz nem boldogit, de a rajta vett felszereles, felhuzott epuletek, a megnyert sztarkutatok mar igen. Rettenetesen sokat szamitanak, es nem csak kutatasban, hanem az oktatas szinvonalaban is.

2. Szelekcio. Az UCL es az Imperial a kozeleben sincs pl. az emlitett Stanford, Chicago, vagy mondjuk egy Columbia, MIT, CalTech, Penn, stb, szelekciojahoz. Magyaran eleve rosszabb minosegu diakanyaggal dolgoznak, holott eleve erosebb a jelentkezok kore az emlitett egyetemeken, mint az angolokon - ujfent leszamitva Oxbridge-t.

3. Dijazottak. Nagysagrendekkel kevesebb Nobel dijasa van az emoitett ket egyetemnek mint azon amerikaiaknak, amiket a ket brit lista szeirnt lehagytak. De ugyan ez meg a Fields ermekre, Wolf dijakra, stb is. Nem nagyon vannak sztarkutatoik, illetve olyanok, amik valoban nagyagyuknak szamitananak.

A sort meg folytathatnam, de minek. Az UCL es az Imperial nem egy sulycsoport a top amerikai egyetemekkel, de a csucs flagshipekkel se nagyon. Mindez nem csokkenti az ertetuket, vilagszinvonalu, rendkivul eros egyetem mindketto, de nincs egy sulycsoportban az emlitett - naluk sokszor konkretan fiatalabb egyetemekkel (se).

A franciaknak volt par probalkozasa, hogy sajat vilagranglistakat csinaljanak. A kozkeletu mondas ekkor keletkezett "A francia egyetemek nagyon jol szerepelnek - a francia listakon". Sokkal kissebb mertekben, de picit ez a helyzet a brit listakkal is...

Na azert itt sok dolgot ferditesz.

1. A diakanyag megiteleset te nem tudom, hogy milyen objektiv adatok alapjan fontolod meg. Pontosan mondd el hogy te a jeletkezoket es a felvett diakokat egyetemeken es szakokon keresztul hogyan hasonlitod ossze, mivel nekem meg otletem sincs. Meg az angol/amerikai egyetemeken el tudnam kepzelni, hogy a A level/SAT score alapjan (ami megint nem valami pontos mivel a diakok minoseget teljesen egy dimeznio alapjan itelne meg, nem beszelve arrol hogy pl a MSc es PhD hallgatokra nem is terjedhetne ki, tehat meg teljes se lenne), de a vilag egyetemein ilyen osszehasonlitast te nekem nem fogsz tudni mutatni.

2. A Imperial es a UCL nem csak brit listakon ver tobb hires es gazdagabb amerikai egyetemet (tobbek kozott az altalad emlitett Carnegie Mellon, Duke, stb egyetemeket) hanem pl az ARWU-n, mely kinai, is mindketto benne van a top 25ben.

3. A penz kutatasnal szamit, oktatasnal kevesbe. A Harvard vagy Yale siman megtehetne hogy ingyen oktassa az osszes diakjat mivel ez az endowment-nek kevesebb mint az 1-3%-a lenne. Ennyi penze sok brit egyetemnek is van (nem beszelve arrol hogy az embereknek kevesebb a fizetese a UK-ben), tehat az oktatas minosegenel valoszinuleg a penz sokat nem dob latba.

4. Professzorok minosege. Ez teljesen szakfuggu (ugyanugy ahogy Amerikaban is) es vannak bizonyos szakok melyek erosebbek kevesbe ismert egyetemeken. Raadasul a Nobel dij nem jelenti azt hogy zsenialisan oktat valaki (nem is beszelve arrol hogy bizony a tapasztalatom szerint sokszor a PhD hallgato adja le az anyagot). Kutatasnal szamit, ha a szemely valoban az ott folyo kutatas eredmenyekent kapta meg a Nobel dijat.

5. Az Alumni osszehasonlitasa az egyetemek kozott teljesen idiota szempontok alapjan tortenik. Csak annyit neznek hogy hires-e valaki vagy milyen dijat nyert. Azt senki nem kerdezi meg hogy az egyetemnek ahova jart Bachelor hallgatokent van-e valami koze hozza. Arrol nem is beszelve, hogy tobb dij (tobbek kozott a Nobel dij) inkabb politikarol (akar a tudomanyos szinteren) szol es nem CSAK a kutatasrol es annak a minosegerol. Hogy egy extrem peldaval eljek Barack Obama ugy kapta meg a beke Nobel dijat hogy mellette a vilag legnagyobb hadseregenek a parancsnoka (es ez meg neki maganak is kinos volt, megis ott van a Nobel laureates listan).

A te elkepzelesed valoszinuleg igaz abban hogy a UCL nem a negyedik legjobb egyetem a te szempontjaid alapjan (es sok mas ember, tobbek kozott en is egyet ertek veled). Azonban azt mondani, hogy az OK hogy pl az Oxford a vilag top 5 egyetem csak azert mert 1000 eves az szerintem tulzas. Az Oxford endowmentje ugyanugy sokkal kevesebb mint az amerikai egyetemeke (raadasul ebbol sok penz a draga collegiate szisztema fenntartasara megy el mely a legtobb brit egyetemen nem letezik), a diakanyag valtozatossaga es minosege megkerdojelezheto akik sokszor nem csak a tehetseguk miatt kerulnek be (ertsd tobbnyire a felso 10000 tagjai es ezert az egyetem UKban sokat van kritizalva), a Nobel dijasok mennyisege az utobbi idoben jelentosen visszaesett nem is beszelve arrol hogy a politikaban is Gordon Brown eloszor volt olyan egyetemet vegzet PM aki nem az Oxbridgen vegzett. A hosszu tavu trendek bizony nem sok jot fognak hozni az Oxbridge egyetemeknek melyek lassan de evrol-evre biztosan el fogjak veszteni a kiemelt jelentoseguket. A UCL es az Imperial is fontos kihivo ebben, mivel bizony London sok ember szamara legalabb olyan vonzo mint Oxford vagy Cambridge.

Az Oxbridgeben vegzett diakok szamara persze kellemetlen hogy egyre tobb egyetem lobbizik a maga erdekeben es bizonyos egyetmek megtortek az evszazados hegemoniat (a UCL ebben biztosan kivalo foleg ugy hogy amennyire en tudom a QS ranking egyik keszitoje ott vegzett) es bizony amennyire lehet igyekszenek a QS lista kredibilitasat megszuntetni. Valoszinuleg jelenleg meg valamennyire jogosan is teszik (en elhiszem hogy a collegiate szisztema bizonyos diakokbol tobbet tud kihozni a magas koltseg ellenere), de ha a UCL, Imperial, stb egyetemek is majd megkapjak a marketinget melyet Oxbridge kapott az utobbi 50 evben (a British Council, angol tankonyvek, filmek, stb), hidd el hogy London megfogja allni a helyet nemzetkozileg.

Tisztelettel, de nem ferditek :) (Ellenben irtam egy Gyuruk ura hosszusagu dolgot, ez tenykleg rettenetes, grafomania:)

1. Diakanyag meresere egy relative objektiv szempont a felveteli ratak es kovetelmenyek megtekintese. Ez persze kicsit csaloka lehet, hiszen a HYPSM atlag rataja 9% korul mozog, mig Oxbridge-e 20, de ennek ket nagyon egyszeru oka van: Angliaban osszesen 5 egyetemre jelentkezhet a diak, mig az allamokban barmennyire, amibol logikusan jon a "tobb jelentkezo, tobb elutasitas" is, masreszt, es ez az, ami igazan fontos: adott evben nem lehet mindket intezmenybe jelentkezni, tehat valasztani kell, hogy Oxford vagy Cambridge. Ez felezni a potencialis diakokat. Mindenesetre Oxbridge felveteli rataja alacsonyabb mint az osszes tobbi brit egyeteme, es sokkal magasabb standardokat is allit mind a szukseges eredmenyek, mind pedig a felveteli elbeszelgetesek/vizsgak teren. Ezek teljesen objektiv szempontok, es ezek alapjan Oxbridge messze a legszelektivebb az Egyesult Kiralysagban. (Persze, a szelekcio sem minden, lasd a nevetseges IIT-k, es a meg nevetsegesebb felveteli rataik Indiaban).

Mondod a "felso 10000" dolgot, de ez egy komplett hulyeseg - nepszeru hulyeseg, de hulyeseg. a diakok kb. 40%-a allami iskolakbol jon, es rengeteg mindket helyen az indiai, kinai diak, pl. Nem tudom mi kerdojelezheto meg a diakalapanyagban, de azok a cudar tenyek, hogy a legmagasabb pontokat Oxbridge keri, es utanna is, a jeletnezok nagy reszet elmeszelik az interjukon. Az lehet, hogy penz kerdese a gyereknek amegfelelo tanittatast biztositani, amivel bekerulhet Oxbridge-be, nad ez igaz a vilag osszes elit egyetemere. A bekerules maga pedig penztol teljesen fuggetlen, siokkal fuggetlenebb,m mintaz USA top egyetemeinek esetebenm, elvegre remek diakhitelt vehetsz fel, ami mindent fedez, es amivel nem vagnak agyon akkor se, ha el kell kezdened fizetni. Tudom, rengeteg mitosz, legenda kering azzal kapcoslatban, hogy biztos csak milliomosok jarnak Oxbridge-be, de ez marhasag. Tessek megnezni a felveteli kovetelmenyeket: meg ha milliomos is lenne mindenki Oxbridge-ben, akkor is, zsenialis milliomosokrol van szo. Az en hatterem sem volt kogazdag, magyar mercevel neve sem, sot. Es lam, bekerultem...

Lehet, hogy faj, de Oxbridge diakanyaga egyszeruen jobb, mint pl. az Imperial vagy a UCL diakanyaga.... Lehetseges, hogy vannak akik szivesen valasztjak az UCL-t es az Imperial-t Oxbridge folott, de akik oda jelentkeznek, azok altalaban, elsopro tobbsegeben, Oxbridge-be is, ergo igencsak sok ott az "Oxbridge rejected"....

Abban azonban gyakorlatilag mindenki egyetert, hogy az "Oxbridge material" jobb, mint barmelyik masik angol egyetem diakanyaga. Ezen sok vita nem szokott lenni. Ahogy azon se, hogy sokkal alaposabb, kemenyebb oktatasban reszesul az ember Oxbridge-ben. Erre mar szemelyes tapasztalataim vannak, lattam mit kellett nekunk produkalni, es mit mashol, pl. az UCL-en, es bar nem mondom azt, hogy a tizeded kellett produkalniuk, az biztos, hogy lenyegesen konyebbnek tunt azt produkalni mint amit alma materemen kertek. Itt latom milyen a Harvard es az MIT, (meg, igaz sokal kevesbe, de a kornyekbeli egyetemek, Tufts, Boston College, Boston U, Brandelis, stb) diakalapanyaga, es latom a kulonbsegeket is, amik ezen intezmenyek (Harvard-MIT es a "maradek" kozott)kozott is nagyon nagyok, de azt is latom, hogy a Harvard-MIT diakanyaga nem tul meglepo modon kenterbe ver mindent angliaban, Oxbridge-t leszamitva. Nem csak tudast, hanem mentalitas, fellepest is nezve, es ez az, ami pl. teljesen kulonbozik az Oxbridge diak es a tobbi kozott: nem csak a puszta tudas, hanem a fellepes, kiallas, stb is. Kicsit megfoghatatlan ez, de Oxbridge nagymertekben nevel is, nagyon nagymertekben. Tok indirekt modon, de nagyon erosen.

2. Ezt nem is vitatom. A Duke a "Del Harvardja", a preztizse orszagosan is hatalmas (foleg persze delen es a keleti parton, nem hiaba hivjak viccesen "The State University of New Jersey at Durham"-nek). De kutatasi szempontbol a lista 30 valahanyadik helyen van, a CMU meg az 50valahanyadikon. Ettol fuggetlenul barmelyik nap barmelyik pillanataban ezredmasodperc alatt valasztanam barmelyiket (foleg a Duke-t) az UCL vagy az Imperial folott, egyszeruen mert diakelmenynek sokkal sokkal sokkal jobbak, es tobb figyelem oszpontosul a diakra. Ezen kivul nem szeretem Londont, de ez persze teljesen szubjektiv dolog :) Tovabba a tobb penz tobb lehetoseget is jelent, utazasra, kutatasra, pl. A Guardian mindig lekozli azt is, hogy mennyi penzt forditanak az egyetemek egy-egy diakra, es ebben is, nem tul meglepo modon, Oxford es Cambridge vezetnek. Ez a raforditott penz valahol megterul, ezt allithatom.

Az is elgondolkoztato, hogy az UCL es az Imperial, mint irtam, nem rendelkezik igazan sztarkutatokkal - abban teljesen igazad van, hogy sok Nobel dijas oktatasi szempontbol kalap szar (elvegre nem ezen kvalitasaikert kapjak a dijat), es szinten sok helyen a TA-k oktatnak helyettuk. Meg is, szamos egyeb kutatot pontosan az vonz egy adott helyre, hogy jee, ott dolgozik XYZ Nobel dijas, dolgozzunk a csapataban, stb. nagy nevezk vonzasa, nem elnahyagolhato szepont.

3. Nem igaz, a penz rettenetesen sza mit az oktatas minosegenel is. Lasd peldaul tanar/diak arany: tobb oktatot meg is kell fizetni valahogy, nem is akarhogy. Masreszt a felszereles amit hasznalsz diakkent, szinten nem mindegy, milyen, milyenek a laborok, vagy netan a konyvtarak. Angliaban, pontosan azert,mert osszehasonlithatatlanul kevesebb penzuk van mint Oxbridge-nek, itt is lemaradasba kerul az osszes tobbi egyetem: hogy mast ne mondjak, Oxbridge konyvtarrendszereit megkozeliteni sem tudja semmilyen egyetem komplett Europaban. Lehet persze azt mondani, hogy de hat volt 900-800 evek ra, de, bar rendkivul ertekesek, mero darabszamra a kodexek sokat nem nyomnak...

4. Ujfent igazat adok Neked, De! A professzorok minosegenek van egy penzfuggo resze is, nevezetesen, hogy adott egyetemnek van annyi penze, hogy ha akarja, atcsabithasson barkit barhonnan. Az amerikai egyetemek elvszivasaban marha nagy szerepet jatszika toke: tudunk annyi ajanlani a profnak, amiert otthangyja az adott intezmenyet. Nem csak orszagon kivul, hanem belul is ervenyesul ez a tendencia, es jellemzo modon eppen ezert szipkazzak el a maganegyetemek (amiknek altalaban sokal tobb penzuk van mint az allamiaknak) a jobb profokat. Ennek egy nemileg tragikus latlelete Kalifornia, ahol az UC rendszerbol (kiveve talan Berkeleyt es a UCLA-t, ahol nagyjabol tudnak versenykepes fizetest adni), a Stanford, a CalTech es a USC rettenetesen elszipkazzak a profokat, es ez egyre problemasabb mereteket olt. Es ebben bizony a penznek van donto szerepe, nem a ket szemuknek, hogy szepen megkerik oket.

5. Az alumni egy necces dolog; sokszor segithet, ha jo helyen van, de pofan is nyomhat. Az aznban teny, hogy a vezeto pozicioban (barmilyen teruleten is) levok altalaban a vezeto egyetemekrol kerulnek ki. Kontraszelekcio? Meglehet, de teny. Oxbridge ebben Europaban letarol mindent es mindenkit, Nagy Britanniaban foleg - egyszer jot rohogtem azon, hogy volt egy cikk talan a Times-ben az alumnirol es a kapcsolatokro, es hogy Oxbridge hogyan uralja a kozeletet, barmit (pl. birok, vagy barmi mas eseteben), es a nemileg kritikus hangvetelu cikk vegen a szerzo leirta: ja, hat os is Cambridge-ben vegzett :D Itt eldoltem, meg aki kritizal es errol cikket is, az is itt vegzett, ROLF, ahogy mondani szokas. Az elit kitermeli az elitet, ennyi. Nem biztos hogy igaszsagos, de mint irtam, az elitre bejutni eleve sokal nehzebb, mint az "egyeb" intezmenyekbe.

Oxbrid endowmentje jelenleg 3 milliard font, ez kb. 4.9 milliard dollar jelenlegi atvaltasi arannyal, Cambridge-e 4.1 font, ez 6.7 millard dollar. Altalanossagban erre azt irni, hogy "Az Oxford endowmentje ugyanugy sokkal kevesebb mint az amerikai egyetemeke" - Cambridge endowmentje a 6. legnagyobb a vilagon (ha erosodik a font, akkor 5.), Oxfordot mar valoban megelozi majd' tucatnyi amerikai egyetem, de ettol meg ez tisztesseges endowmentnek szamit itt is. ne felejtsuk el, hogy a lista nem egyenletes: harvard 28 milliardjat a yale 16 milliardja koveti, majd Princeton 14, Stanford 14, aztan MIT 8.3, ott maris ott van Cambridge. Kb. 6 milliardja aztan szinten tobb egyetemnek van (Chicago, Penn, Northwestern, Columbia), de aztan ujabb szakadek, es jonnek a 4-5 millardosak, majd a 3, 2... Egyszoval Oxbridge lehet le van maradva a HYPSM-tol, de Cambridge pl. befut 6.-nak. Ezt azert irgalmatlan lemaradasnak, es annak, hogy szegenyebbek az amerikai egyetemeknel-nek, nem neveznem :)

Ezzel szemben az Egyesult Kiralysagban (es Europaban) a 3. legnagoybb endowmentje Edinburgh-nek van, valami 200 millio font, aztan Warwick kb. 150 milioval,es gyorsan zuhan a lista. Es akkor arrol nem is esett szo, hogy Oxbridge (tortenelmebol fakadoan), font tizmilliardokban merheto ertekben birtokol foldteruleteket, mukincseket, epuleteket - annyit, amennyit gyakorlatilag egyetlen masik egyetem sem a vilagban. Persze ez nem penzre valthato, de pl. a fold, az, hogy csak a Trinity College (Cam) foldterulete er 2.5 milliard fontot, csomo penzt fital, ti. a terulet egy reszet kiadjak, lasd pl. a cambridge-i tudomanyos par kezdetei. Hihetetlen nagy tores van Oxbridge penze, es a tobbi angol egyetem kozott, ami egyszeruen athidalhatatlan - mar csak azert is, mert allami egyetemekrol leven szo, a mozgasteruk is kissebb, nem manoverezhetnek ugy, mint pl. az amerikai maganegyetemek.

En ugy gondolom, hogy a "hosszutavu trendek" sem hoznak valtozast erdemben. Az Imperial esete problemasbb, leven specifikus egyetem, (a la MIT es CalTech), teljesen mas profilja van mint Oxbridge-nek, amik "atlalanos" egyetemek. Az UCl jo, de mivel mind allami egyetemrol beszelunk (bar Oxbridge szabadsaga joval tulmutat ezen), ketlem, hogy eget rengeto valtozasokra kerulne sor, raadasul Oxbridge az utobbi idoben kezdett bele az endowment amerikai tipusu kezelesebe, tobb befektetesbe, stb, amiknek, mivel a kezdeti elonye oriasi, az UCl ha meggebed se tudja behozni - oke, x. evtized alatt feltornassza magat mondjuk 4 millard fontra, de akkor szerinted mennyi lesz mondjuk Cambridge penze..? De a penz nem minden. A diakalapanyag, a neveles, a mentalitas, a tradiciok nem valthatok penzze, es nehezen fejleszthetok ki. Lehet rohogni a tradiciokon, de nagyon sokat adnak az embernek: en sem lennek az, aki, ha nem toltottem volna 4 evet Cambridge-ben.

A QS ellen nem tudom miert akarna kuzdeni Oxbridge, hat tavaly Cambridge ert ott fel a dobogo csucsara! Ez meg, habaj nem oszt, nem szoroz egy Cambridge szintu intezmeny eseteben, kulonosebben nem is faj, nyilvan :)

Ketlem, hogy a trendek valtoznanak, arrol nem is beszelve, hogy Anglianak van ket, gyakorlatilaga vilagban mindenki altal ismert egyeteme, amik minden listan jobban szerepelnek, mint barmelyik masik Nagy Britanniai egyetem. Ezt kene fenntartani, es nem azon szenvedni, hogy mit hozzanak fel meg ide. Ehhez egyszeruen tul kicsi az az orszag. De abban nagyon is egyetertek, hogy szukseg van egyeb remek intezmenyekre is, persze.