Szerintetek külföldön meg lehet élni művészetből?

Olaszoknál biztosán.

Magyarországon droidokra van szükség.

Minden szakmára igaz, hogy a megélhetéshez nem elég csak a szakmában jónak lenni, hanem a megélhetés üzleti oldalához is érteni kell. Meg kell találnod és el kell tudnod adni a munkádat azoknak, akiknél a pénz van és érdekli őket, amit csinálsz. Ha csak a művészettel foglalkozol és az üzlettel nem, akkor a megélhetés országtól függetlenül nehéz lesz.

Hogy melyik országban próbálkozol, az nagyban meghatározhatja, hogy milyen módon kell/érdemes csinálnod. Országonként és kultúránként eltérő dolgok működhetnek, de a sikerhez mindenképp ismerned kell a piac működését, jellegzetességeit. Igényeket, motivációkat, kit hol, hogyan és mivel lehet megszólítani.

Többek közt ebből a szempontból is érdemes tanulmányozni a művészettörténetet, mert ez az oldala is nagyon tanulságos. Mindig is voltak olyan művészek, akik tömegesebb igényeket szolgáltak ki és az ez iránti nagyobb keresletből jól megéltek. És voltak olyan művészek, akik csak a saját önkifejezésükre koncentráltak és nem mindig sikerült nekik megélniük belőle. Meg olyanok, akik a két dolog között sikeresen tudtak egyensúlyozni.

A világ szinte minden tájékán ugyanazok a slágerszakmák (kivéve Afrikát): informatikus, orvos, (villamos)mérnök, ügyvéd

(képző)művészként szinte sehol nem egyszerű megélni - mondhatnám úgy is, hogy Magyarországon is ugyanakkora potenciálod van mint bárhol máshol, mivel ez nem egy keresett szakma de ha valami olyat alkotsz amivel felkapnak akkor itthon is és külföldön is jól megélhetsz belőle. Kérdés, hogy hogyan tudsz olyan szintre elérni... (marketing, kiállítások, versenyek győzelme - hogy az alkotásaid után legyen igény)

A potenciál azért nem ugyanakkora Magyarországon, mint egy másik ország a miénknél jobb helyzetű gazdasága mellett. Ugyanúgy, ahogy az informatikusok, orvosok, mérnökök, ügyvédek, de akár az ápolónők, takarítók, tanárok is, a képzőművészek is jobban tudnak érvényesülni egy gazdagabb ország jobb anyagi helyzetű lakói között, ahol az átlagember is sokkal inkább megengedheti magának, hogy akár sokat is költsön művészet pártolásra, hát még a jobb módúak.

Annyiban igaz az állítás, hogy ugyanúgy, ahogy Magyarországon is el kell tudnod találnod a művészetedre vevő közönség ízlését és művészet pártolást, vásárlást kiváltó mozgatórugóit. Ahhoz, hogy megnyíljon a pénztárcájuk, ennek a készségnek mindenhol birtokában kell lenned. Csak azért, mert több a pénz valahol a gazdaságban és az emberek zsebében, még nem biztos, hogy pont neked akarják majd adni - sőt az sem biztos, hogy egy nagyobb és anyagilag jobban eleresztett piacon több művész tud megélni ahelyett, hogy akár kevesebb művész élne meg sokkal nagyobb lábon. Szóval a helyi műtárgy piacok sajátosságait mindenhol ismerni kell hozzá, hogy érvényesülni tudj. Enélkül nem többel próbálkozol, mint szerencsejátékkal.