Hogyan léptétek meg a külföldi továbbtanulást? Mi segített meghozni a végleges döntést, megtenni az első lépést?
Már régóta foglalkoztat a gondolat, mindig is szerettem volna huzamosabb időt külföldön tölteni (elsősorban tanulni, mert minden szempontból ezt érzem a legjobb opciónak). Hamarosan végzek az egyetemen és igazából egy családi beszélgetés ébresztett rá arra, hogy mégis mikor máskor használnám ki ezt a lehetőséget, ha nem most. Nem köt ide senki és semmi, még fiatal vagyok, van némi megtakarításom, a családom is támogat stb., mégis miért ne jelentkezhetnék egy külföldi egyetemre. Én nagyon szívesen mennék is mert mint említettem “hajt a kalandvágy”, és ugyan itthon terveztem a következő éveimet valójában már jó ideje elégedetlen vagyok az életemmel és nem érzem jól magam ebben a közegben, emiatt is valószínűleg jót tenne a változás (hogy kipróbáljam magam egy új környezetben, új ország, új egyetem, új emberek stb., ahol több új inger ér, megtapasztalhatok új dolgokat stb.). Valamint abban is igazat adok nekik,
hogy mégis mikor máskor mennék, ha nem most, hiszen igazából minden adott, nincs mit veszítenem és valószínűleg egy életreszóló élmény lenne.
Viszont közben nagyon sok kérdőjel van bennem, hogy vajon alkalmas lennék-e rá, később megbánnám-e, mi van ha rosszul sül el és nem találok barátokat és magányos leszek stb. Hajlamos vagyok túlgondolni mindent és most is azt érzem, hogy túlgondolom :D Sokan minden megfontolás és tervezés nélkül, nyelvtudás nélkül, támogató háttér nélkül, pénz nélkül indulnak neki a nagy világba, míg én itt ülök és azon gondolkozom, hogy vajon érdemes lenne-e megpróbálni.
Az, hogy a magyarországi felsőoktatási alapképzés színvonala kritikán aluli volt.
Lásd:
- alulfinanszírozottság,
- ócska tálalási és számonkérési módok,
- szivatás,
- Kádár rendszerben leragadt gondolkodásmód,
- nagyon elméleti oktatás, gyakorlatiasság a nullával egyenlő,
- kiégett, motiválatlan, megkeseredett tanárok,
- illetve, hogy nem szeretnék zsebpénzért dolgozni magyarországi rabszolga
tartó multinál, mert érthető, hogy nem fognak magasabb bért fizetni (magas hozzáadott értékű munkákat nem Magyarországra viszik), mikor szellemi betanított munkásokra van szükségük.
Illetve az egyetemi képzések legnagyobb része telítődik, ezt pontosan tudják, ezért sem fizetik meg az embereket, mert van helyette másik palimadár.
Csak az adókedvezmények, olcsó munkaerő miatt vannak Magyarországon.
Ezt viszont hosszútávon nem lehet tartani.
De ez már egy másik történet.
kb 12 éves korom óta akarok külföldre költözni (azóta is fix hely hogy hova, és itt is kötöttem ki végül), eredetileg úgy voltam vele, hogy örüljön apám, kap egy szép diplomát magyarországon, aztán olyan minősíthetetlenül szr képzésre sikerült beíratnia, hogy a végén ő is belátta, jobb ha nem az államnak ad évente 500.000 forintot, hanem a kezembe nyomja és sok szerencsét kíván az élethez... tehát kiiratkoztam és kijöttem.
ha nem érzed magad késznek az önálló életre, akkor inkább ne menj, egy szerencsétlen próbálkozás a későbbiekben is rossz hatással lesz rád, és negyven évesen is anyu-apu száz kilométeres körzetében fogsz mozogni. gyakorold az önállóságot, problémamegoldást, szocializálódást otthon a megszokott, biztonságos közegben, ha úgy érzed problémát jelent.
Nagyon megértem a kétségeidet, bár a megoldást sajnos nem tudom. Mit tudnál külföldön csinálni? Erasmusra mennél, vagy mesterre? Esetleg már meg is van a diplomád?
Hova mennél, milyen nyelvterületre?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!