Az Amerikai egyetemi rendszer milyen ?

Ha külföldiként mész, tehát nem vagy állampolgár akkor a helyi "kis főiskolák"= college is fizetős. A college általában 2-3 éves, az egyetem 4. Picit olyan, mintha az egyetem lenne az alapképzés és a college az szakképzés, de nem minden esetben épül fel így a kettő.

Általában fő tantárgykörök vannak (mayor), ami meghatározza hogy mi a szak orientációja. Ilyen lehet a természettudományok, irodalom, informatika, stb stb. Nem konkrét szak hanem inkább mint nálunk az egyetemi karok. Ebből szereznek BA-t vagy BSc-t, attól függ hogy humán vagy reál irányultságúak.

Ezután jön a graduate vagy professional school, ahol megszerezik a masterst, vagyis ez a mesterképzés, amiért mester, doktori vagy professional fokozatot kapnak (az utóbbi nálunk nem létezik) Ez már sokkal differenciáltabb, mint az alapképzés. A doktori fokozat itt PhD-t jelent, ami nálunk a mesterképzés után van.

Egyébként a rendszer nem egészen egységes, már az ország méretéből kifolyólag sem, de rengeteg magánegyetemen van részleges ösztöndíj legalább, amit az egyetem bírál el nem az állam. Minden nagyon sok pénzbe fog kerülni akár ösztöndíjjal akár anélkül. Külföldről csak merit-based ösztöndíjat kaphatsz, a tanulmányi eredményeit után.

Így egy sima egyetem olyan 110 ezer dollár, egy magánegyetem 160 ezer dollár, nagyjából. Nyilván ebben vannak eltérések, de ez az átlag 4 éves alapképzés díja. És ebben még nincs benne a lakhatás és az étel, további kiadások stb.

A legtöbb egyetemista nem ússza meg az egyetemet diákhitel nélkül, aminek 2018ban az összértéke 1,5 trillió dollár volt, 40 millió emberre leosztva.

Pár kiegészítés az előzőhöz.

Az amerikai BSc-k minden esetben 4 évesek (szemben a hazai 3 éves BSc-kkel). Ez is az oka annak, hogy ott egyből lehet PhD-re menni BSc-vel, nem kell még külön mesterfokozatot is szerezni. Tehát ott a PhD fokozat általában 9 év alatt megszerezhető (4 év BSc + 5 év PhD), ami itthon elvileg 8 év (3 év BSc + 2 év MSc + 3 év PhD), de itthon se szokás ezt 8 év alatt lezavarni.

Az állami egyetemek nem 110.000 dollár hanem ennek a fele, pl. Coloradóban 26.000 a helyi lakosoknak és 46.000 a nem helyi lakosoknak: [link]

Az elit magánegyetemek tényleg iszonyú sokba kerülnek, itt például látod, hogy az MIT-ban egy év 55.000 USD, amit szorozz be néggyel, és akkor még nincs szállás + megélhetés... összesen 300.000 USD-re jön ki, ami valami irdatlanul nagy összeg. :D

A tandíjat szülői megtakarításból, hitelekből, segélyekből fizetik illetve elmennek a hadseregbe szolgálni.

Az osztályzás kicsit más mint itthon, A+ a legjobb jegy (numerikusan 4.0). Az átlagot GPA-nek hívják, és numerikusan adják meg (pl. 3.2).

2-es vagyok.

Még azt kihagytam, hogy a felvételi is egyetemenként változik, de nincs központosított rendszer. Általában a tanulmányi eredményeidet nézik, az SAT-k eredményét (érettségi szerű) és egy esszét, amiben magadról, az életedről és az ambícióidról írsz, mint egy motivációs levél. Ez alapján megy a felvételi. És persze még mindig jelen van a "apu cége vásárolt x összeg értékben az egyetem kertjébe egy szökőkutat. Adomáány"

#2 Amerikában a college nem "kis főiskola".

Ott is ugyanúgy lehet BSc/BA-t szerezni.

Ráadásul ott a college szót úgy használják, mint mi az iskola szót. Tehát nálunk az iskola általánostól egyetemig mindent jelenthet (egyébként USA-ban is így van), de Angliában például nagyon nem helyes mindenre a school szó használata.

Szóval ott a college szó az egyenlő university/college-al. Uni-ra is azt mondják, hogy igen mentem college-ra.

Az igazi különbség az csak annyi, hogy legtöbb esetben a uni nagyobb. Ezek által ott kint a college nem "kis főiskola", hanem rendes főiskola.

Így van, az "I'm going to college" simán azt jelenti, hogy "egyetemre megyek" a köznyelvben, az MIT-ra is ezt mondják.

[link]