Mit csinál egy mezőgazdasági biotechnológus?

A biológiai tudományok és az iparszerű kertészeti-növénytermesztési technológiák gyors fejlődése szükségessé teszi olyan szakemberek képzését, akik megalapozott természettudományi és termesztéstechnológiai ismeretekre és a laboratóriumi technikákban szerzett jártasságra építve képesek az alaptudományok eredményeit a mezőgazdasági és kertészeti gyakorlatba átültetni és közvetlenül hasznosíthatóvá tenni. Ezzel elősegítik, hogy környezetkímélő technológiák alkalmazása mellett a világ népességét kellő mennyiségű, egészséges táplálékkal lehessen ellátni, valamint hogy új növényi termékek („funkcionális élelmiszerek”, farmakológiailag aktív anyagok, újszerű ipari alapanyagok, pl. biopolimérek) jelenjenek meg a piacon.

A végzett mezőgazdasági biotechnológusok a tudományos kutatásban, az agrár közigazgatásban és a mezőgazdasági termelési technológia különböző területein, pl. a minőségellenőrzésben, vetőmagiparban, mikropszaporítási és GMO technológiák kialakításában és ellenőrzésében, a fajtavédelemben, diagnosztikában és a környezeti biztonság területén fognak tudni elhelyezkedni.

A képzés 4 szemeszterben, kizárólag nappali képzés formájában valósul meg. Az első két szemeszter az alaptudományi (szerves- és biokémia, genetika, növényélettan, mikrobiológia) és a molekuláris biológiai elméleti képzést és a legfontosabb laboratóriumi technikák készségszintű elsajátítását célozza. A képzés második felében a fő hangsúly a tézis elkészítésére és az egyéni kutatómunkára tevődik át, amit a naprakész biotechnológiai és gazdasági ismeretek elméleti elsajátítása kísér. A kutatási feladatok a mezőgazdasági biotechnológia területéről választhatók, és a mezőgazdasági irányultság a képzés teljes menetében érvényesül.

A végzett növénybiotechnológus mérnököket az elsajátított ismeretek alkalmassá teszik

* a szakterület problémáinak felismerésére, érdemi és használható megoldások kidolgozására, fejlesztőmérnöki, tervezési–fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére;

* biotechnológiai jellegű kutatómunkára;

* kutatási és fejlesztési programok, projektek és pályázatok összeállítására, kivitelezésére;

* a legújabb biotechnológiai módszerek növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési alkalmazására és a gyakorlati bevezetés irányítására;

* biotechnológiával foglalkozó cégek és intézmények vezetésére;

* az államigazgatásban, különböző nemzetközi szervezetekben, agrárkamarában, mezőgazdasági szövetkezetekben stb. biotechnológus szakértői és szaktanácsadói munkakörök ellátására.

Ezt a Corvinus honlapja írja.