Mi értelme a jogi szakvizsgának?

Elsősorban jogászok véleménye érdekelne.

Az 5 éves egyetemi képzés alatt meg kell tanulni nagyjából minden releváns jogágat, 5 (kinek 6-7) év folyamatos magolás után lediplomázik a hallgató. Kap egy papírt, hogy megtanult mindent, ami kell ahhoz, hogy jogász lehessen. Ha kéri, még szép pergament is kap róla, latin szöveggel. A jogi szakvizsga mit ad többet ennél? Dr.dr. lehetsz?? Vagy mi?

A jogi szakvizsgára kb. ugyanazt kell megtanulni, mint az államvizsgára, némi kiegészítéssel. Minek még egyszer levizsgázni ugyanabból az anyagból?? Ráadásul a jogszabályok szövege folyamatosan változik, tehát mi értelme van az újbóli bebiflázásuknak. Ezt már egyetemen se értettem amúgy. Pl. soroljam fel egy bizonyos bűncselekménynek a minősített eseteit. Minek kell fejből tudnom?? Majd ha szembe jön velem a munkám során, kinyitom a BTK-t és megnézem...

Szakvizsgára tanulás. Itt van az, hogy az embernek egyetem után nagy nehezen sikerül elhelyezkednie valahova, kapja a megalázó, garantált bérminimumhoz közeli fizetését, és meló után este még nekiállhat tanulni. És mi lesz a magánélettel? Pl. ilyen idős korban (25-30) van, akinek már családja van, ne adj isten beteg szülei, ezernyi más elfoglaltsága, ide kell vinni a gyereket, oda kell menni stb. Hazaér az ember a stresszes melóból, aztán álljon még neki magolni, és idegesítse magát, hogy nem tudja fejből a törvény szövegét??

Az orvosoknál is van szakvizsga, de ott nem egységes, mint a jogászoknál. Pl. fül-orr-gégész akarsz lenni? Tanuld meg a fül-orr-gégészetet, vizsgázz abból, de a többi szakterületet már neked nem kell tudnod, van egy egyetemi diplomád arról, hogy te azt egyszer megtanultad, van átfogó képed róla, általános ismereted arról a területről is, csak épp betegeket nem vizsgálhatsz azokkal az egyéb problémákkal, mert nem abban vagy elmélyedve, ő más betegségeknek a szakértője.

Ha valaki büntetőügyekben eljáró bíró akar lenni, minek kell neki szakvizsgázni a polgári jogból is??? Nonszensz. Vizsgázzon a büntetőjogból, büntető-eljárásjogból, bv. jogból, meg talán a szabálysértési jogból. Azokra lesz szüksége. Ha váltani akar, és mondjuk polgári ügyekkel foglalkozó ügyvéd akar lenni, akkor tegyen különbözeti vizsgát polgári jogból. Az nem elvárható, hogy egy jogász tudjon mindent, tegyen szakvizsgát a munkajogtól kezdve a közigazgatási jogon át a polgári/büntetőjogig, és még sorolhatnám. Nem lehet úgy valaki egy bizonyos területnek a szakértője, hogy mindent megtanul.

Azt mondják, hogy azért egységes a jogi szv., hogy legyen átjárhatóság. De könyörgöm, pont hogy nem átjárható most sem, be van kasztosodva az egész jogász társadalom. Hiszen eltöltesz 3-4 évet a közigazgatásban, és utána nincs az az isten, aki téged felvegyen ügyvédjelöltnek a versenyszférába, vagy egy céghez. És fordítva, pl. ha rite végeztél, és ügyvédjelölt voltál, esélytelen, hogy felvegyenek bírósághoz, ügyészséghez fogalmazónak. És nem átjárható azért sem, mert ha pl. életedben nem voltál ügyvédjelölt, hanem bíró/ügyész lett belőled, nem mehetsz csak úgy át ügyvédnek, mert kell 1 évet bojtárkodnod egy ügyvéd mellett havi nettó 220-ért. Így senki nem fog váltani, és azt mondani, hogy a mostani nettó 700-am helyett 1 évig nettó 220-at szeretnék kapni, aztán meg ki tudja, mennyit, melyik irodánál akarnak majd alkalmazni. (Természetesen csak Pesten.) A bíróság/ügyészség kilépés után nem fogad vissza, az tuti biztos.

Ha már van szakvizsga, annak akkor legalább legyen valami értelme. Pl. aki büntetőjoggal akar foglalkozni, pl. ügyész akar lenni, tegyen ügyészi szakvizsgát, és a jelölttől kérdezzenek meg kb. mindent bj-ből, be-ből, kérdezzenek bele a legjelentéktelenebb dolgokba is, szívatós kérdésekkel, 2 órán keresztül. Az úgy korrekt, hiszen azzal foglalkozik a munkaidejében is. De ne az legyen, hogy mindent be kelljen magolnia még egyszer, olyat is, amit életében nem fog alkalmazni.