Hogyan tanuljak meg angolul beszélgetni, ha magyarul is keveset szoktam csevegni?

Nem véletlenül szokták mondani, hogy ahány nyelven beszélsz, annyi személyiséged van. Én elég introvertált vagyok, viszont ha angolul kell beszélni, akkor mégis többet teszek bele a dologba - ez egyszerűen azért van, mert (bőven) nem anyanyelvi szinten beszélem, nem lehet árnyaltabban fogalmazni.

A csapatoddal valószínűleg nem az aktuális időjárást vagy a tegnapi meccs eredményét kell megtárgyalnod, hanem szakmailag kell őket vezetni. És ez nem a csevegés kategóriájába tartozik.

Valószínűleg nem az a probléma, hogy eleve kevesebbet társalogsz, hanem simán angol nyelven nem mersz nyitni, ez ugyanúgy fennállhat egy társasági embernél is. Ez persze könnyen fejleszthető - át kell törni ezeket a gátakat. Eleinte lehet kényelmetlen lesz, de hozzá lehet szokni.

Ja.

"Mit csináljak?" Ami szabadságodban áll. Hagyd ott, és menj el kétszer annyi pénzért egy elefántcsonttoronyba.

"Társalgásból 1-es vagyok" Eddig voltál az. Normális (hát, ez ugye egy laza keret) ember keres egy angol tanárt, és beszél vele. Kevesebb pénzért egy tanfolyamot keres, és mindig, ismétlem, mindig felszólal, mihelyt lehetőség van rá. Van, aki orvosi okokból képtelen a fejlődésre, ebbe a kis táborba vélhetőleg nem tartozunk.

Már bocs a részvétlen megközelítésért.

Még le is pontoztál?

Az elmeorvos lesz a nyerő? Szerinted azt mondtam? Még magyarul sem tudsz olvasni... Én pont azt mondtam, hogy ezt a kényelmes kibújási lehetőséget, hogy te erre alkalmatlan vagy, én megtagadom tőled. Is.

Nálam a nyavalygás, hogy én ilyen vagyok, azóta nem jön be, mióta volt egy munkatársam, aki a félelmetes furkóságához ezt szokta hozzátenni, hogy én ilyen vagyok, nem tehetek róla, és ezzel elintézettnek tekintette.

Tudod, én honnan indultam introvertáltságból? Elmentem érettségi után nyáron dolgozni, és februárban mondta egy kollégám, hogy: most szóltál először valamit magadtól a munkához tartozó kérdéseken kívül. És amikor elhatároztam, hogy az angolul beszéddel kapcsolatos gátlásokat kigyilkolom magamból, akkor azt csináltam, amit leírtam. Elmentem egy tanfolyamra, és bármit kérdeztek, felraktam a kezemet. Utáltam, de felraktam. Persze, tudtam válaszolni, de hát az introvertáltak legtöbbször tudnának. :) És amikor ráébredtem arra, fél év múlva, hogy itt már nincsenek gátlásaim, de máshol meg kezdenek újra lenni, elmentem másik tanfolyamra. Aztán, amikor arról volt szó, hogy nagyobb csapat előtt kell beszélnem, mentem előadói tréningre, ahol szintén zokszó nélkül végigcsináltam a mások előtt tartott, videora vett, utólag kielemzett előadásokat, stb.

Nincs mentséged, meg tudod csinálni. Fogorvoshoz mertél már menni? Ez se rosszabb.