Melyik nyelvet egyszerűbb/hasznosabb tanulni? Kínai, japán vagy koreai?

Kérdező, erősen javaslom a kereső használatát (pl kulcsszavakkal), mivel rengeteg kérdés volt már erről, és nagyon hasznos válaszok, sokszor hosszan kifejezett kompetens válaszok születtek már az ilyen kérdésre.

Konkrétan e 3 nyelv -olykor ezek közül bármelyik kettő- összehasonlítására már az elmúlt években számos kérdés és válaszok születtek itt.

Felesleges volna itt különösebb ismétlésekbe folyni.

Csak nagyon röviden - szempontfüggő, egyénfüggő és anyanyelvfüggő, kinek melyik mennyire nehéz/könnyű:

Koreai:

ragozó, a világ egyik legegyszerűbb írásrendszerével, de a világ különféle népei számára elég nehéz kiejtéssel, ami főleg a félreérthetőségben nyilvánul meg (most itt nem fejtem ki, keress rá a gyakorin).

Japán:

ragozó, a világ egyik legnehezebb írásrendszerével, de magyarok számára könnyű kiejtéssel.

Kínai:

a többségi, tehát a mandarin ideális módon 4 különféle intonációt alkalmaz beszédben, jelentősen csökkentve ezáltal az azonos alakú szavak számát (ellenben a japán tele van intonáció nélküli, kínai eredetű szóval, így a japán tele van azonos alakú szavakkal sajnos).

Írásrendszere sokkal egyszerűbb, mint a japánoké, jelenleg. Mivel a japánok máig a tradicionális, bonyolult kínai eredetű szó jelekkel írnak, és ezen felül kana jelekkel ragozzák is, ráadásul több olvasatként használva a szó jeleket;

ellenben a mandarin kínaiban egyszerűsített kínai, egy szótagosan ejtett (bár gyakran összetett) szó jelek vannak csupán, szinte mindegyiknél egyetlen olvasattal.

Csak pár tényezőt emeltem ki, kiindulásnak jó lesz számodra, plusz tehát javaslom keress rá a hasonló kérdésekre a bővebb válaszokért, pláne, ahol vita is zajlott. Mert a gyakorikerdeseken, látod, bárki marhaságot is benyöghet, mint az első... (És még csak vicces se volt, mert az még oké volna.)

Hasznossági szempontból meg lebeszélnélek a japánról. Nem sorolom hosszan az okokat... még egy japánnak is nehéz melót találnia Japában. Magyaro-i japán cégeknél talán előnyt jelent egy középfokú japán tudás, de kb ennyi, vagy elmehetsz kezdőket oktatni talán, egy erős középfokúval, szóval nem nagy jövő.

Kivéve ha van japán felsőfokúd, vagy közel felsőfokúd (N2), és van mellette tök más, de nívós, Japánban is keresett téren diplomád, akkor irány Japán, és akkor is idő a vízum, na meg kemény küzdelem tartósan kint maradni...

Korea: nem tudom, hogy megéri-e, a hasznosságra nézve.

Nem tudok kínaiul, de én úgy sejtem, manapság annak van keletje, és talán könnyebb lehet írás+élőbeszédet elsajátítani, mint a japánt, de... mondom, szempontfüggő, egyénfüggő, érdeklődésfüggő, és függ a tanuló anyanyelvétől is.

A hasznosságról nem nagyon van belelátásom, majd ír valaki, aki jobban átlátja ezt.

Ja, és a kínai nyelvek rendelkeznek a világon a legegyszerűbb nyelvtannal, mivel NEM ragozó, hanem izoláló nyelvek! Állítólag egy hét alatt meg lehet tanulni a teljes nyelvtanát.

(És a tanulás elején latin betűvel író anyanyelvűek számára léteznek latin betűs (pinjin) átírásban kínai nyelvkönyvek. Bár az a japán esetén is jellemző, a kezdő japán nyelvkönyvekben; és/vagy kana jelek, amik szintén egyszerűek.)

Én koreait kezdtem el tanulni, és ha megtanulod az írásjeleket a betűkkel, könnyen és hamar meglehet tanulni a hangul olvasást.

Emellett a kiejtés szerintem igencsak egyszerű, és jó hangzású.

ㅏ-a

ㅁ-m

ㅗ-o

ㅜ-u

ㅅ-s

ㅐ-ae

Ezeket pár perc alatt tanultam meg, rá se figyeltem, a húgom tanulta mellettem egy programmal, és ha már egy műsort nézek, könnyen eltudom olvasni a hangul írt jeleket, és betudom azonosítani a személy nevére.

Emellett suliban angol-kínai szakon vagyok, és habár nem tanulok kínait csak barátnőm, elég nehéz, és sokáig tart leírni a betűket. És azért ott elég sok írásjel is van.

Japánról nem tudok semmit se mondani, szerintem az se olyan nehéz.:)

De ne csak könnyen tanulhatóság alapján válassz nyelvet, mert ha nem fogod szeretni később, lehet megfogod bánni, hogy azt a nyelvet választottad.

Hozzám nagyon közel áll Dél-Korea a k-pop, k-drama, különböző k-showok miatt, és emellett a nyelvet is imádom, ezért írtam hogy szerintem a koreai könnyebb.

Neked kell dönteni^^

Kedves előző, elhiszem, hogy belekezdtél a KOREAIba, és említettem, hogy könnyűnek HAT a kiejtés.

De ez egy csapda, kezdők számára!

Meg kell értened, a probléma evvel az, hogy mind a magyar nyelv, mind a legtöbb EU nyelv hangrendszere annyira más, mint a koreai (persze ott is vannak akcentusok), hogy a koreaiak rendre félreértik a kezdő, koreaiul tanulókat! És viszont: a tanuló a koreaiakat!

Az írásuk (hangul/csoszongul) hiába a világ egyik legegyszerűbb írásrendszere, mégis, a kiejtéssel a következő gondok vannak:

eleve három olyan fajta mássalhangzó csoportjuk van, melyekben levő adott hangot a magyar fül azonosnak hall. Erről valamit biztos hallottál már, de ha képben volnál erről, nem mondanád, hogy könnyű a koreai ejtés!

Persze nem az összes mássalh. ilyen, de -most fejből mondom azt a keveset, amit tanultam erről-, kb 4 olyan mássalh-juk van, amelyek mindhárom csoportba tartoznak, és van egy-egy, mely csak egyikébe, másikába. Nagyjából ez a helyzet, most egzakt módon nem fontos ezt levezetni, csak a lényeget, hozzávetőlegesen.

Van a laza/normál ejtésű csoport, van a hehezett, és a van a kemény,

Pl három teljesen más HANGsor a

tal

thal

ttal

(Latinbetűs átírásban.)

És ezek egyenként azonos alakú jelentésekkel bírnak ráadásul!

tal - van egy, vagy néhány jelentése, nem tudom hány.

thal - szintén van egy, vagy több;

ttal - ennek is vagy egy, vagy több, nem tudom, miket jelentenek, de ez most nem lényeg. Én is csak belekóstoltam a koreaiba.

Na most, a magyar fül tök egyformának hallja mindet eleinte, és ejteni is gyakorlás kérdése, nem egyszerű annyira.

Oké, végül is nem katasztrófa, olyasmi a kemény csoport, mint a magyar duplán ejtett mássalhangzók, bár a koreai szavak némelyike elején is ejteni kell, pl TTAL.

A hehezett mássalhangzó ismerős lehet annak, aki tanul angolul, de evvel az a gáz, hogy míg az angolban tök mindegy, hogy hehezve, vagy anélkül ejted.-e, amit úgy szoktak, ellenben a koreaiban baromira figyelni kell, nehogy hehezve ejtsd az olyan szót, ami normál ejtésű -már ha a normál ejtésű adott mássalhangzónak megfelelő jelentést akarod közölni-, mert máris sok esetben összetéveszthető egy másik, hasonló hangsorral, ami önmagában lehet, hogy több jelentést takar, ha azonos alakú szó, amiből a koreaiban elég sok van.

És mindezt folyamatos beszédben!

Valamint ki kell tudnod hallani, hogy a koreai hehezetten, vagy anélkül, normál mslh-val ejti-e. Vagy éppen keményen ejteni, mert megint más hangsor, és sokszor megint csak azonos alakú szavak tömkelegét rejti, és ezek közül a szövkörny alapján azonnal tudnod kell, melyik jelentésre gondolt a koreai...

Pl az angolokra gyakran panaszkodnak a koreaiak, mivel az angol akcentusok némelyikében, pl a londoniban és számos másban pl a P hangot mindig hehezve ejtik. Egy angolnak külön meg kell tanulnia a

koreai PH

mellett

a koreai PP, és

és P

hangokat is!

De egy magyarnak se egyszerű! Bár úgy látszik, h egyszerű, de ha ezekre nem ügyel a kezdő, hibásan rögzül, és hiába tanulta addig, amit, vagyis egy részét hiába.

És kihallani koreai beszédéből nem egyszerű...

Meg úgy ejteni, h ne értse félre a koreai, az is sok gyakorlást igényel, lehetőleg anyanyelvi koreaival.

Mellesleg viszont a koreai nem különböztet meg zöngés ill zöngétlen mássalhangzókat, a koreaiaknak ezért igen nehéz tanulni a világon szinte bármi más nyelvet beszélni.

Amikor fent T latinos átírást említettem, érthetsz alatta D-t is.

Vagy amikor P-t említettem, érthetsz alatta B-t is.

Arra figyeljen mindenki, javaslom, aki koreaiul tanul, hogy sajnos olykor, európai szemmel a nyelvkönyvek olykor belemagyaráznak valami szabályszerűséget -DE EZ NE TÉVESSZEN MEG SENKIT!-, hogy mikor zöngés, mikor zöngétlen, de ennek semmi gyakorlati értelme nincs!

Persze van benne logika, de a koreai nem veszi észre, hogy ő mikor ejt T hangot és mikor D hangot, neki ugyanaz ejtésre, és hallásra is! Más kérdés, h mi európaiak kihalljuk, hogy most a koreai épp T, vagy D hangot ejtett-e és valóban van hozzávetőleges szabályszerűsége, mikor melyiket ejti, de tök mindegy, melyiket ejted, a koreai megérti T-val is, D-vel is, amit mondasz, mivel észre se veszi, hogy van köztük eltérés, hangzásban. És így tovább

B=P

BH=PH

BB=PP.

Nekünk a probléma inkább tehát a 3 mássalhangzó csoport, amiket említettem.

Aztaa az előző aztán mindent leírt:D én ezeket pl nem is tudtam pedig tanulok koreaiul.

A nyelvtanról: nem annyira bonyolult DE sok.

Hallásról: nehéz. Sokat kell gyakorolni. Vagy passzívan (háttérbe megy a kpop) vagy rendesen odafigyelve.

A motivációdnak meg kell lenni,mert különben sírva futsz ki az egyetemről xd

Nekem is néha mikor lelankad a motivációm legszívesebben hagynám az egészet örökké (egyedül itthon tanulok) , de aztán visszajön. :D

Mindig gondold át,hogy miért kezdtél bele.

És ne kényszerből válasz. Ha pl sokan lehuzzák a kínait de téged mégis az érdekel válaszd azt. Kinszenvedés lenne ha csak azért tanulnál koreaiul mert ezt írtuk,de téged pont nem érdekel.

Szerintem egyébként mind3 szép nyelv,de mivel én koreaiul tanulok nekem az a legszebb.

Az írás lehet könnyű de azért kell idő,hogy tudj úgy olvasni,hogy ne kelljen gondolkodnod. Én régen kevertem egy csomószor a betűket :D

Visszatérve a hallásra. Szerintem minden koreaiul tanuló azt tartja a holt pontnak.

Utáltam mindig a magnós feladatokat mert még a nekem valókat se értettem mindig így inkább kpop számokból tanulok. Szokom a hallást és még szavakat is tanulok meg kifejezéseket.

Remélem jól döntesz és élvezni fogod mert az ázsiai nyelvek királyak:)

Előző, ezt ironikusan érted, amit reagáltál rám, vagy szó szerint? Egyébként sok mindenben egyet értetünk, ezt ki is emelném, a kérdező számára:

"És ne kényszerből válasz. Ha pl sokan lehuzzák a kínait de téged mégis az érdekel válaszd azt. Kínszenvedés lenne ha csak azért tanulnál koreaiul mert ezt írtuk,de téged pont nem érdekel."

Így van, erre múltkor ki szeretem volna térni, asszem elfelejtettem megemlíteni.

De tényleg ez a döntő. Így vagyok a japánnal. Ha tudnátok, mostanában hányszor végigzongoráztam fejben, h mi a büdös francnak tanulgatom é na japánt? Írásban csak kicseszek magammal!!

De....

De annyira tetszik a japán nyelv!! :D

Tök cukojfajat! :DD

himekovákáváidesz :P

És ez a lényeg. :) Inkább szenvedek vele, de nekem hónapok óta ez a nyelv lett az, ami végre igazán megfogott. :)

Pedig nincs vele jövő... csak akinek valami extra diplomája van, meg sok pénze szívni Japánba jutni, egyáltalán: aki Japánba kar kötözni, annak megéri...

Én meg nem akarok Japánba költözni! :)

Mégis jó érzés japánul tanulni. Ez tetszik, kész. :) Még ha olykor szenvedek is vele. Bár abszolút kezdő japános vagyok, szóval mondják, h később még nehezebb lesz...

De ha egyszer érdekel, akkor kevésbé zavar a vele járó nehézség.

Tehát kérdező, a kulcsszó: motiváció!

Ellenben: azért részleteztem mégis mindhárom nyelvet itt korábban, hogy mégis, valami konkrét rálátásod is legyen, szempontok szerint, mivel fogod szembetalálni magad lényegileg, ha belekezdesz egyikébe, másikába, illetve ha az elején nem fog feltűnni, idővel

ne legyen okod siránkozni, hogy "jaj, ha tudtam volna ezt...",

ugyanis mi előre szóltunk!! ITT! ;)