Nyelvtanárok! Az utóbbi 30 évben hogyan változott a nyelvoktatás Magyarországon?

Ez mi célból kell neked?

A német csak 2. nyelv, általános iskolákban alig tanulják. Középiskolában is fej fej mellett a többi 2. nyelvvel, az angol lényegesen népszerűbb. Az átállás kb 3 év alatt lement, fokozatosan kiképezték a nyugati nyelvekre a tanárokat. Az oktatás kommunikatívabb lett, kevésbé poroszos-frontális, csökkent a grammatizáló-fordításos technika, előtérbe kerültek a készségek, nagyrészt az új érettséginek köszönhetően. A számítógép forradalmat hozott az önálló nyelvtanulásba: játékok, oktató alkalmazások, filmek. Az iskolákban valamelyest használják, már ahol megvannak hozzá a feltételek, de a legtöbb helyen legfeljebb 2 interaktív tábla van elavult gépparkkal, és csak teremcserével, komoly szervezéssel lehet megoldani. Magánvéleményem, hogy az iskolai oktatás szerepe rohamosan csökken, amit tudnak a diákok, azt nem az órákon tanulják meg. Pozitívum a kéttannyelvű oktatás, onnan magas szintű tudással jönnek ki a végzettek, a nyelvi előkészítő nem ennyire egységes, annak helye válogatja a hatékonyságát. Növeli a motivációt a diplomához kötelező nyelvvizsga, a felvételi többletpontok és a külföldi tanulás és munka kilátása.

Az átállásnak az első felvonása ment le 3 év alatt.

Az arról szólt, hogy 2 év alatt középfokú nyelvvizsgát kellett szerezni, és akkor úgy taníthatott, ha volt az iskolában szakmai felügyelőként rendes szakos tanár. A harmadik év végére lehetett a felsőfokú nyelvvizsgát szerezni, akkor lehetett tanítani önállóan is. Már persze én ezt angol nyelvvel kapcsolatban, és az állam által felkínált lehetőségek tekintetében ismerem. Legtöbben ezt választották, gondolom én.

Na, de ezután jött a bomba, hogy mégse. :) És akkor az ebbe az irányba fordultak kénytelenek voltak elvégezni tanárképző főiskolát vagy egyetemet.

Amikor elindult a képzés, az akkor "divatos" "legjobb" könyvekből ment (olyan nagy választék persze akkor még ezekben sem volt), de mondjuk nekem az a véleményem, hogy ezek a dolgok kevéssé számítanak. Kivéve az autentikus hanganyagokhoz való műszaki háttér, de hát egy átlag iskola dobozhangú hordozható mjuzikcentereket vett - aki akart, az otthon jobb minőségben hallgathatott nyelvet már.

Borzalmas időszak volt, a rendszerváltás másnapján minden gyerök azzal ment iskolába, hogy na, nem kell oroszt tanulni többet, de hát igen kevés volt az a szerencsés, ahol tudtak új nyelveket indítani, sok helyütt a fenti 3 évig még ment az orosz, de ha 89 előtt a magyar tanuló számára az orosz el volt veszve, 89 után meg pláne. Bár akkor még nem voltak a mai fegyelmezési problémák. Aztán, mikor 3 év múlva elkezdődött az általánosban a képzés, akkor még ugye kevés volt a tanár, és emiatt elkezdte egy évfolyam mindegyik osztályában ugyanazt sulykolni, szóval nagy lelkierő kellett, hogy az ember ne gyújtsa fel az iskolát. :D.

Nem az én emlékeim, csak ismertem a helyzetet közelről.