Ti hogy döntöttétek el, hogy angol nyelv után mit tanultok?

Én nem tudok dönteni, már hónapok óta, az angolt már elsajátítottam annyira amennyire szerettem volna (filmeket, zenéket megértek, nyelvvizsga is megvan a formaiság kedvéért), de nincsenek terveim, hogy angol anyanyelvű országba szeretnék költözni, ezért nem törnék a C1 vagy C2-es szintekig.

De úgy döntöttem mindenbe belekóstolok és eldöntöm mi a legfinomabb..

német: tudom, hogy fontos szerepe van itt sőt még nemzetközibb szinteken is, de nekem nem tetszik

svéd: nagyon tetszik, azt hittem nagyon hasonló lesz a némethez, ehhez képest kifejezetten kellemes, olyan jó hallgatni svéd emberek beszélgetését, de nincsenek svéd barátaim fogalmam sincs, hogy hogy tudnék svéd emberekkel egyáltalán kapcsolatba lépni

norvég: van egy norvég barátom, miatta tanulnám, ez a nyelv is tetszik, de ebből nem lehet nyelvvizsgázni (csak nemzetközi nyelvvizsga keretében majd honosítás), és nekem fontos lenne a formaiság is, sajnos Magyarországon ha valamiről nincs papírja az embernek az olyan, mintha nem is lenne. :/

dán: nem tetszik a kiejtése

finn: kevesebb a lehetőség a szélesebb körű tanulására, és mellesleg nagyon nehéz is, habár ez önmagában még nem lenne akadály.

izlandi: kevesen beszélik, kevesen tanulják, az izlandi emberek amúgy is beszélik az angolt, és kevés a lehetőség izlandi nyelvet tanulni

portugál: nyelvvizsga lehetőség szintén csak nemzetközi szinteken van, én a kétnyelvű nyelvvizsgát preferálnám [Origo], és ilyen nincs :|

spanyol: érdekes, hogy globális szinten kicsivel előzi meg a portugál nyelvet beszélők számát és mégis egyik legnépszerűbb nálunk, tetszik a kiejtése, de nem tudom elképzelni, hogy egy spanyol anyanyelvű országban élnék, és Magyarországon nem is annyira nagy az érdeklődés iránta - azt gondolom

olasz: nagyon szép nyelv és viszonylag egyszerűbb is, de kb. olyan mintha valakire azt mondanám, hogy tetszik nekem, de nem tudok érezni iránta, így ezt nem választanám.

francia: az alapokkal megismerkedtem, a kiejtése természetesen a legszebb a romantikus nyelvek tekintetében, de nem tudom elég motivált lennék-e a nyelv iránt hosszú távon

orosz: ukrán nyelvet már tanultam és annak a betűit fel tudom ismerni és olvasni, ha jól tudom az orosz ABC sem sokkal tér el tőle, és az orosz nyelvet az én környezetben élő emberek kedvelik ill. ajánlják, ezek a bizonyos torokhangok megtanulhatóak az oroszban egyáltalán?

szlovák/szlovén/román/bolgár/horvát/cseh-> túl alacsony körben beszélt nyelvek ezért ezeket nem szeretném választani, mint 2. idegen nyelv, de mégis elgondolkodtató, mert mégiscsak szomszédos országok nyelveiről van szó, nem is lenne messze Szlovákia egy kis nyelvgyakorlásra :)

török: tetszik a kiejtése, önmaga a nyelv is, de Törökországgal szemben az embereknek általában nincsen jó véleményük és nagy jövőt sem jósolnak nekik, márpedig ha most kezd el valaki tanulni egy nyelvet esetleg nem ártana ha 10-15 év múlva a befolyása növekedne, nem pedig csökkenne még a jelenlegiről is-->

arab: azt gondolom, hogy a menekültáradat miatt ennek most nagyobb szerepe lesz a következő években, az arab nyelvet kevés európai tanulja és nagyon nehéz. Erős gondolkodok, hogy ezt válasszam-e.

kínai: Budapesten élek, nincs is olyan nap, hogy ne látnék ázsiai [de főként kínai származású embereket] milyen jó lenne anyanyelvi beszélőkkel gyakorolni a nyelvet, nem? elég nagy lehetőség lenne erre

ami nyelveket felsoroltam ide ezeken gondolkodtam el eddig, de nem tudom dönteni, esetleg valaki javasolna valamit? kérem ne ítéljetek el, mert ennyire részletesen belekóstoltam mindenbe, egyszerűen csak nem akarok rosszul dönteni :d

szívesen veszek tanácsokat, javaslatokat, tapasztalatokat, előre is köszönöm! :)