Tudtok jó francia tankönyvet ajánlani? A lényeg az lenne, hogy ne a nyelvtanon legyen benne a hangsúly, hanem az alapvető kifejezéseken, mondatokon, párbeszédeken és szókincsen.

Nem azt mondtam, hogy a nyelvtant nem akarom tudni, csak azt, hogy eszemben sincs nyelvtant magolni. Nekem saját, jól bevált módszerem van.

Sajnos a boltokat végigjártam, és egyik tankönyv sem tűnt számomra (értsd: az én módszeremhez) használhatónak. Anno a spanyolhoz is nagyon nehezen találtam megfelelőt, és azt is külföldről kellett rendelnem utána sajnos.

Köszönöm, a linkelt anyagot kipróbálom!

Ha valaki esetleg ismerne szövegekre és szituációkra épület, egynyelvű, jó könyvet, ami nem a nyelvtannal foglalkozik, az szóljon kérem. :)

Elmondom, persze, nem titok. Csak azért nem szoktam mondogatni, mert az emberek mindig azt mondják, hogy biztosan csak hazudok, és így nem lehet nyelvet tanulni - Pedig én hármat tanultam így meg. (Német, angol és spanyol)

Na, mindegy, nekem mindig nem számít, elhiszik-e. Amit csinálok:

- Első lépésként elkezdek ismerkedni a nyelvvel. Jelenleg a franciával. Ehhez általában az általam imádott :)) Harry Pottert használom, mivel azt már jól ismerem, így legalább valamennyire tudom követni. (Ne felejtsük el, hogy ilyenkor még egy nekem teljesen új nyelvről van szó.) Szóval elkezdem olvasni. Nem szótárazok, nem nézek meg semmit, csak olvasom. Egyszerűen haladok vele, figyelem a nyelvet, próbálok rájönni a logikájára. Ez a "kódfejtés" rész. Imádom amúgy, ha egy oldalon 5-10 szót megértek, az már sikerélmény. :) A franciának még nagyon az elején vagyok, szóval arról nem tudok nyilatkozni, de a többi nyelvnél az első könyv felénél már komplett mondatokat értettem, a végére pedig gyakorlatilag mindent. (De ez még egy általam jól ismert könyvre vonatkozik, ezt azért ne felejtsük el.)

- Időközben olyat is csinálok, hogy hangoskönyvként hallgatom, és közben követem a szöveget. Ez főleg a franciánál fontos, ugyanis az elején azt sem tudtam, hol tart. :D Most, a második fejezet végére, ezzel már nincs gondom.

- Emellett a kedvenc musical- meg mese dalaimat hallgatom az adott nyelven. Pl. Annie, Oroszlánkirály, Aladdin... Ilyesmit. Ezek fenn vannak Youtube-on, nem nagy cucc megszerezni őket. Ha van a neten, szedek le hozzájuk szöveget, és elkezdem én is énekelni. Persze az elején kb. két szó megy. :) A végére megtanulom az összeset, pl. az Annie már megy mindhárom eddig tanult nyelvemen, a teljes darab. :D

- Egy idő után át szoktam állni arra, hogy olyan könyveket is olvasok, amiket más nyelven korábban sosem. Fontos, hogy sosem rövidítetteket, hanem mindig rendes regényeket. Ha nem értek valamit, nem baj. Szótárazni nagyon-nagyon ritkán szoktam, ha pl. egy szó gyakran előfordul, és látszik, hogy fontos ÉS nem tudok rájönni magamtól. A legjobb, ha én jövök rá. De fordult már elő olyan, hogy egyszerűen az adott szó mumus volt, mert állandóan ott volt, és az istenért nem tudtam kitalálni. Akkor jött a szótár. De ez tényleg ritka.

- A nyelvtan csak akkor szokott előjönni, mikor már mindent értek olvasva és hallva is, és ilyenkor jön az, hogy de én AKAROM tudni mondani/írni is. Rendesen. A nyelvtant ekkor sem tanulom. Soha. Viszont ilyenkor megnézem, és tudatosítom azt, amit amúgy már elvileg ismerek, hiszen mindennel kellett eddigre találkoznom, csak nem figyeltem fel rá. Ez az a tipikus "aha!"-élmény. Mint egy kisgyereknek az anyanyelvénél.

Hát, valami ilyesmi.

Utána jön a penpals.com, ahol levelezek, majd a beszéd. Az az utolsó általában, de persze nem azt jelenti, hogy két évig meg sem szólalok. :)

Persze ki kell emelni, hogy nincs szükségem nyelvvizsgára pl. diplomához, nem kell a nyelv a munkámhoz... szóval simán kedvtelésről van szó, így akár tíz évig is tarthatna, az sem lenne baj. Ez csak egy hobbi számomra, semmi más, munka szempontból a német és az angol bőven elég, a többi csak a bónusz.

Köszönöm, utána nézek!

Szerencsére, mint írtam, a nyelvtan egyelőre még nem is érdekel. Először értsem olvasva és hallva, aztán majd jöhet a többi. :)