A konzulensem nyaral, a másik meg nem tud olyan jól angolul, nekem viszont szükségem van erre mielőbb. Megnézné nekem valaki a szöveget?

Neither in teaching of other foreign languages, nor in teaching of Hungarian as foreign language the aim is not only teaching the grammar. As the Hungarology is the complex research and mediation of Hungarian language and culture. The instruments of this complex mediation could be the literary work, which can be pick up into the teaching in many form, and in many level of knowledge of language. As Tibor Szűcs points out, the lyrical works can be especially useful, because through these the students can be introduced to the sound and music of Hungarian language and through the poems they get know one of the segment of the Hungarian culture: the literature.

In my performance, I deal with the poem of Radnóti Miklós, the Forced March in the way I compare it with its English translation. On the one hand, I would like to illustrate with it the thesis that I mentioned (for example in the way that I examine the sound and sound and word symbolism); on the other hand I would like to show how we can speak about the poem without its context from an other point of view. Also I would like to point out that if we compare the original poem with its translation, how can the interpretation of the original poem could change.

And all of these can be useful in the education of Hungarology. The main aim of Hungarology can be reached with the teaching of poems of Radnóti from this aspect: the unity of language and culture in research and in mediation. Examining of the text of the poem the grammartical part is given and in the light of the translation with comparing the two languages the teacher can show many grammatical phenomenon – this is left to the ingenuity of the teacher. Also the poem – beyond the language – includes two cultures in a certain sense: as a literary work it is the part of the culture and on the other hand, the holocaust as history can be a cultural question as well.

Ahogy más idegen nyelvek, úgy a magyar mint idegen nyelv oktatásában sem csak a nyelvtanítás kell, hogy legyen a cél. A hungarológia ugyanis a magyar nyelv és kultúra komplex kutatását és egyben közvetítését jelenti. Ennek az egységes közvetítésnek fő eszközei lehetnek az irodalmi művek, amelyeket több nyelvtudási szinten, több tevékenységi formában is be lehet vonni a nyelvoktatásba. Mint arra Szűcs Tibor is rámutat, a lírai alkotások többek között azért különösen hasznosak, mert a nyelvtanulókat egyszerre vezetik be a magyar nyelv hangzásvilágába, zeneiségébe és a verseken keresztül a magyar kultúra egy szegmensével, az irodalommal is megismerkedhetnek.

Előadásomban Radnóti Miklós Erőltetett menet című versével foglalkozom úgy, hogy összevetem angol fordításával. Egyfelől ezzel szemléltetném fentebb említett téziseket (például a hang- vagy szószimbolika vizsgálatával), másfelől arra szeretnék kitérni, hogyan mutathatjuk be a verset kontextusából kiragadva, más megközelítésből. Arra is szeretnék rámutatni, hogyan árnyalja fokról fokra az eredeti vers értelmezését az, ha összevetjük fordításával.

Mindez pedig a hungarológia oktatásban is hasznosnak bizonyulhat. A Radnóti-vers(ek) ilyen szempontú oktatásával ugyanis megvalósulhat a hungarológia fő célkitűzése, vagyis nyelv és a kultúra egysége a kutatásban és a közvetítésben egyaránt. A versszöveget vizsgálva ugyanis már eleve adott a nyelvi közeg, sőt, a fordítás tükrében a két nyelv összehasonlításával számos nyelvi-nyelvtani jelenségekre is fel lehet hívni a tanulók figyelmét, aminek megoldása – adott szöveg keretein belül – már a tanár leleményességére van bízva. Maga a vers pedig – a nyelven túl – bizonyos értelemben kétféle kultúrát is magában hordoz: mint irodalmi alkotás eleve része a kultúrának, másrészt a holokauszt mint történelem tekinthető kulturális kérdésnek is.