Valaki közületek tanulta már az észt nyelvet? Vélemények?

Én már tanultam,pontosabban csak megismerkedtem a felépítésével.Egyedül-használtam Lavotha Ödön Észt nyelvkönyvét,szerintem nagyon bonyolult módon fogalmaz.Milyen szintig tanultam?még az alapszint alatt,bevallom.Néhány szóra emlékszem:suur-nagy,maa-ország,tüdruk-lány...A nyelvtan:toldalékoló nyelv,sajátos és komplikált jelensége a fokváltakozás,létezik három múlt idő,ún. személytelen ragozás. A finnre hasonlít,a két nyelv beszélői tanulás nélkül is megértik egymást.

Érdekelne,téged miért érdekel az észt nyelv.Nekem Észtország az egyik kedvenc országom.

Látom,a kérdésed közel három és fél éves-nem tudom, egyáltalán eljut -e hozzád a válaszom...Ha igen,szívesen beszélgetnék az észtről.

Én is csak alapfokon tanultam, úgyhogy limitált a rálátásom. A finnel viszont többet foglalkoztam, és arra eléggé hasonlít. Mindezek alapján szerintem nehéz nyelv (mindkettő): mind nyelvtanára, mind szókincsére, mind helyzetére tekintve. A germán nyelvek pl. jóval könnyebbek nyelvtanra, szókincsre egyértelműen, és ami nagy könnyebséget jelent náluk, az a helyzeti előny, azaz több ember tanulja, tanítja, több az irodalom, nyersanyag, jobban ki vagy téve nekik.

Én Észtországban tanultam fél évig, és ez idő alatt jártam nyelvtanfolyamra is. Mindenhonnan jöttek az órákra emberek. A finn lánynak persze könnyen ment, de őt leszámítva én voltam a legjobb. Mindig azzal jöttek, hogy azért, mert a magyar hasonlít, én pedig nem győztem magyarázni, hogy neeem, nehogy elhidd.

Alacsony szintig. A boltban, menzán már tudtam kérni, felismertem az élelmiszerek neveit, vagy bármilyen üzletben, helyen a kiírásokat értegettem. A nénik nem beszéltek angolul, és pl. az egyik boltban észtül értettem meg az eladóval, hogy én egy ilyen cipőt szeretnék 39-esben, de itt nincs, ezért mondja meg, hogy ebből az üzletláncból hol van még Tallinnban olyan, ahol van 39-esben ez a cipő. És meg is értette és megnézte az adatbázisukban, na az elég büszkeség volt nekem.

Egyébként meg a kiejtés, hangzás nekem nagyon tetszik. A hallás utánim nem volt jó, csak szavakat értettem meg a beszédből, de annyira hozzászoktam a hangzáshoz, meg ahhoz is, ahogy angolul beszélnek - elég jellemző akcentusuk van -, hogy utána elég kiábrándító volt hazajönni, és többet nem ezt a nyelvet hallani mindenhonnét.