A német nyelvben a vegyes igék miben különböznek a gyenge és az erős ragozású igéktől?

Perfektben a vegyes igék az erős igéktől a szótőváltozást veszik át, a gyenge igéktől pedig a -t végződést.

Pl:

bringen - hat gebracht szótő változik /erős igék sajátja/

-t végződés /gyenge igék sajátja/

Ilyen szavak még, amiket én ismerek:

denken - gondolkodni - hat gedacht

kennen - ismerni - hat gekannt

wissen - tudni - hat gewusst

nennen - nevezni - hat genannt

verbringen - eltölteni - hat verbracht

dürfen - szabad - hat gedurft

können - tud - hat gekonnt

mögen - szeret - hat gemocht

müssen - kell - hat gemusst

ugyanígy Präteritumban

Megváltozik a tőhang és -te jelet kap.

denken dachte

tőhang változik /erős ige/

- te jelet kap /gyenge ige/

Az elsö válasza helyes, löktem neki egy zöldet...:)

Viszont a kérdésed pontatlan.

"... a vegyes igék miben különböznek a gyenge és az erős ragozású igéktől?"

---

Nem miben különböznek, hanem miben hasonlítanak egymásra.

"... a vegyes igék miben hasonlítanak a gyenge és az erős ragozású igékhez?"...így helyes.

---

Az elsö válaszoló is ennek a szellemében válaszolt...:)

Én is löktem neked egy zöldet. :)

Igazad van, nem figyeltem a kérdés jelentésére.

Valóban, nem az a lényeg, hogy miben különböznek, hanem miben hasonlítanak. Ezért nevezik őket öszvér igéknek is.

ló és szamár = öszvér

erős és gyenge ragozás = vegyes ragozás :)