Németben miért semleges a kés, hím a kanál és nőnemű a villa?

csak.

komolyan mondom, erre nincs válasz, ez ilyen.

Van pedig rá séma formai (pl az, hogy az -ung végűek mindig die-k, az -er végűek mindig der-t kapnak..stb) illetve tartalmi kritériumok alapján (pl az évszakok, hónapok autómárkák, napok nevei der-esek..etc), hogy melyik főnév melyik névelőt kapja. Van amúgy az ún. a természetes nem, amikor egyértelműen el lehet dönteni, hogy melyik névelőt kapja a főnév, lásd pl az állatok nőnemű párját-ha pl a német Kuh (tehén) szót nézzük, egyértelműen die névelőt használunk, mivel eleve nőnemű, ez a természetes neme. De a meghatározható nemű főnevek halmazába csak a főnevek sokaságának egy bizonyos része tartozik, a többinél (a nagyobbik részénél)memorizálni kell a névelőt. A leíró (elméleti) grammatika is így határozza meg.

egy német nyelvszakos

Főleg a csak a jó válasz, vannak szabályok, amiket legtöbbször a német anyanyelvűek sem tartanak be. Tapasztalat, az osztrák határ mellett lakom, és sokat járok ki. Ez igazából a nyelvvizsgához kell jobban.

De ha a szabályoknál tartunk, akkor a Mädchent kérdezte valaki. Az azért das, mert becézve van, a szabály pedig az, hogy a chen, és lein végű szavak (ezek vannak becézve), azok das névelőt kapnak. Ma már csak az idősebbek használják, de azt hiszem az eredeti szó a die Madel, ami a lány. és a das Mädchen a lányka ennek a ragozott formája, emiatt das. Űdv

22:34

Tudtam amúgy, hogy a Mädchen azért das-os, mert becézve van -chen végződéssel. Az viszont új, hogy van eredeti formája is. (Mädel) Így már érthetőbb. :)

Figyelj egy logika!

A villának több hegye van. Mivel több hegye van és tsz. névelője ezért Die.

a többit nemtomxD

Nem tudom, ki lehet-e deríteni, nyelvtörténeti oka lehet. Vissza kéne keresni régi szövegekben, hogyan szerepelnek, egészen olyan ősgermán vagy még régebbi szövegekig, amikor más volt a nemük vagy netán nem volt nemük. Így ki lehetne deríteni, mikor alakult ki a mai nemük, és ha az időt behatárolnánk, és kiderítenénk, ki és mikor használta először a mai nemével őket, talán lehetne magyarázatot találni. De ez csak egy tipp.

A másik valószínű magyarázat, hogy eredetileg régen mind a három szónak olyan alakja volt, ami egyértelműen utalt a nemre is. Idővel a nem megmarad, a szó alakja azonban megváltozott, főleg a rövidülés valószínű. Pl., csak példának okáért, régen az -es végű szavak mondjuk semleges, -er végű szavak hímneműek voltak mindig. Tegyük fel, régen így mondták ezeket a szavakat:

das Messeres, der Löffer.

Idővel, tegyük fel, lekopott az -es végződés, így lett a Messer szó, a Löffer utolsó betűje meg L lett, de a névelő meg megmaradt. Ilyesmi is elképzelhető (persze nem ezekkel a végződésekkel, amiket írtam, ez csak példa volt).

Az ilyen végződésváltozás is valószínűsíthető. Pl. valós példát nézve, nem tudnánk megmagyarázni a nyelv mai állapotát nézve, hogy a Futur szó miért semleges nemű. De ha visszamegyünk a szó eredetét nézve, kiderül, hogy a latinban "futurum" volt ez a szó és ott az "um" végűek általában semleges neműek. A német persze ezt az "um" végződést lehagyta, de a semleges nem megmaradt.

Szóval ilyesmi okok is elképzelhetők, de az is lehet, hogy rosszul gondolom, és más irányba kéne kutakodni, hogy a kérdésre választ kapjunk. Egy német etimológiai szótár talán valamelyest közelebb vinne a válaszhoz. (Pl. megmondaná, milyen nyelvből került a kés, villa, kanál szó a németbe, és megnézhetnénk, hogy abban a nyelvben milyen neműek ezek a szavak, és egyik lehetőség, hogy abból a nyelvből vette át a német magát a szót és a nemét is. De valószínűbb, hogy ezek germán eredetű szavak, nem másik nyelvből kerültek át.)