Valóban van ilyen szabály a francia nyelvben?
Ha a főnév előtt bármilyen névelő (un/une, le/la, stb.), vagy névmás (mon, cette, stb.) áll, nem utalhatunk rá személyes névmással, ilyenkor csak a ce/c' használható.
Ezekben az esetekben a magyar "ő" személyes névmás fordítása a ce / c'.
Pl. C'est une belle femme - Ő egy szép nő
és NEM
Elle est une belle femme.
C'est un homme. - Ő egy férfi
Ha főnév névelő nélkül áll, a magyarhoz hasonlóan "ce" helyett a személyes névmások állnak.
Szerintem ez akkor van, ha Qu'est-ce que c'est? ill. Qui est-ce? kérdésre válaszol a mondat, valamint ha bemutatunk valakit. (Az angolban is ilyenkor nem a személyes névmást használjuk, hanem azt mondjuk, hogy this is.)
Szövegkörnyezettől függően lehet szerintem személyes névmás is, pl.
J'ai vu ta soeur. Elle est une belle femme. (Szerintem ez így jó, de talán a c'est... is elmenne.)
De:
Qui est-ce?
C'est une belle femme.
Kb. középszintig tanultam anno franciát, de nem emlékszem ilyen szabálya, és most néztem meg egy francia könyvet, nem találtam erre utalást.
A Kreatív nyelvtanulás csomag külön felhívja a figyelmet erre a szabályra...és gyakoroltatja is...
Itt olvasható el, beszkenneltem azt az oldalt:
Ennek fényében?
Mi van képleírás esetén?
Pl. van egy fénykép a testvéremről, és akkor melyik a helyes:
C'est mon frere.
Il est eleve.
Il est un bon eleve./ C'est un bon eleve.
Il est un grand garcon. / C'est un grand garcon.
Abban az esetben, ahol '/' jellel választottam el két mondatot, melyik a helyes, vagy mindkettő? Ha mindkettő helyes, akkor mi a különbség köztük?
(Nem tudok speciális francia karaktereket használni, így az most figyelmen kívül hagyható. Tudomásom szerint ez most nem okoz félreértést a szövegben.)
Előre is köszi szépen a válaszokat!
Szerintem egy folyamatos szövegben az első mondat kezdődik úgy, hogy c'est, és ha utána továbbra is az adott illetőről beszélsz, akkor utána személyes névmással utalhatsz rá.
Ha bemutatsz valakit, akkor a c'est-t kell használni mindenképpen először, pl. képleírásnál is. Rámutatsz, hogy ő ez és ez, és utána már tudjuk, kiről van szó, utána személyes névmással utalsz rá a továbbiakban. Ilyesmit írtam az előbb is. Pl.
C'est mon frère. Il est gentil, il a une maison...
Angolul is: This is my brother. He is nice, he has a house...
Ha először kezdesz beszélni valakiről és elmondasz róla valamit, akkor:
C'est un bon eleve. C'est un grand garcon.
Ha már tudjuk, kiről van szó, és további információkat közölsz róla:
Il est un bon eleve. Il est un grand garcon.
pl. C'est mon frere. Il est un bon eleve.
C'est mon ami. Il est un grand garcon.
C'est un grand garcon. Il s'appelle Jean.
C'est un bon eleve. Il appris beaucoup.
Hűűű! Köszi szépen a részletes magyarázatot!
Akkor a linkelt lapon lévő "C'est..." kezdetű mondatokat úgy kell érteni, mint "bevezető" mondatokat?
Pl. C'est mon mari. Il s'appelle Pierre. (Itt azért van a C'est az első mondatban, mert akkor kezdi a bemutatást...)
DE ha ezt mondom:
C'est Pierre. Il est mon mari. (Vagyis itt hiába van 'mon' a 'mari' előtt, kezdhetem a mondatot 'Il' névmással is, sőt az a helyes, ha azzal kezdem?)
Igen.
Úgy lehet ezt megjegyezni, ha arra gondolsz, hogy magyarul a "kevésbé igényes" emberek úgy mutatnak be valakit, hogy "Ez XY." Ez így igénytelen, emberre így mondani, mert "Ő XY" lenne a magyaros. És ezek az "igénytelen emberek" sem mondják már utána, hogy "ez". Pl:
Ez a szomszédom. Mellettem lakik. Nagy feje van.
Szóval az "igénytelen emberek" sem teszik ki az "ez" szót a 2. és 3. mondatba.
A francia (és az angol) úgy fejezi ezt ki, mint egy "igénytelen magyar".
Bemutatásnál is: C'est ma femme - enchanté!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!