Hogyan dönthetném el, hogy tényleg szeretnék -e a későbbiekben fordítással, tolmácsolással foglalkozni?

Néha nagyon lelkes vagyok, de néha amikor utána nézek, hogy nem nagyon van munka, meg kell ismeretség ahhoz, hogy valaki elinduljon, nagyon elszomorodok.

Meg igazából azt sem tudom, hogy alkalmas lennék-e a feladatra, tanulok nyelveket, azt mondják, hogy van hozzá érzékem, de a fordítás az ugye más dolog teljesen...

Meg én úgy tudom, hogy a fordítók nagyrészt otthon dolgoznak, nekem nagy szükségem van a társaságra, mert én alapvetően nagyon olyan valaki vagyok, aki szeret beszélgetni, nem nagyon szeretek egyedül lenni.

Nem tudom, hogy fordító -tolmács MA-t bevállaljak-e, érdemes-e... Jövőre elmegyek a sulinkban egy egy éves szakfordító képzésre, suli mellett lehet csinálni, 300 óra/év, reménykedem, hogy rájövök, hogy nekem való-e... Meg a másik, hogy német lenne egyértelműen a főnyelvem, és angol jönne még utána, franciául most kezdek majd tanulni, mert nagyon érdekel, és szeretném, De igazából már sokan tudnak ezen a három nyelven, de nekem ezek tetszenek. Nekem hiába mondja valaki, hogy tanuljak oroszul, meg japánul, meg nem tudom én milyen szláv nyelvet, nekem nem menne. Nincs hozzá lelkesedésem, és így halott ügy az egész.

Köszi annak aki végigolvasta, csak muszáj volt kiírnom magamból. Ha valakinek van esetleg gondolata a témával kapcsolatban, azt szívesen elolvasnám. :)