A külföldieknek tényleg olyan nehéz megtanulni a magyar nyelvet, ha igen miért?

2: Ugyanmár! Most őszintén: nem tök mindegy, hogy a szó végén áll egy rag, vagy a szó előtt áll egy elöljáró?

Amennyi rag van a magyarban, kb ugyanannyi elöljáró van más nyelvekben.

A hangrendi illeszkedés meg pl. a német névelők különféle eseteihez hasonlítható, csak annál lényegesen egyszerubb, hiszen a szóban lévő magánhangzókból könnyen kitalálható a megfelelő magánhangzót tartalmazó rag, míg a német nevelőket egyesével meg kell tanulni.

Szóval ha mi meg tudjuk tanulni a német elöljáró+névelő használatot, márpedig meg tudjuk tanulni, pedig nekünk pont annyira idegen a német, mint egy németnek a magyar, akkor pl. egy németnek sem okozhat olyan nagy nehézséget.

Meg ott az a kis apróság, hogy mennyi rokonértelmű szavunk van....

"ég" Ami ott fenn van, vagy a tűz és, esetleg a lámpa világít amire szintén azt is mondjuk, hogy ég? Akkor ég a bőröm mert megcsípett valami.... aztán még nem is ragoztuk, hogy pl.: égies vagy égetett akár égés, égő.... égő akkor most a villanykörte vagy egy kínos helyzet, esetleg egy tárgy ami épp lángol?

Ebbe is könnyedén bele tudnak kavarodni érthető okokból, aztán hiába tanulja meg egy formában ha adott szóból jön létre öt másik, vagy épp a helyzet kapcsán lesz öt másik jelentése.

5: Miből gondolod, hogy más nyelvekben nincs ennyi rokonértelmű szó? Hogyne lenne!

Csak általában a magyar nyelvtanulók nem jutnak el olyan szintre egy idegennyelv tanulása során, hogy rokonértelmű szavak tömegével találkozzanak, így azt hiszik, ilyen szóbőség csak a magyarban van…

Az azonos alakú szavakra utalásod meg egy angolul tanuló számára megmosolyogtató, hiszen egy csomó azonos hangzású szavuk van, melyek nem is feltétlenül ugyanúgy vannak leírva, vagy épp ugyanúgy vannak leírva, de máshogy ejtik őket, pl.:

azonos alak és kiejtés, eltérő jelentés: get, take, have, train, bear

ugyanúgy hangzik: pair/pear, where/wear/ware, bear/bare, blue/blew, sweet/suite, night/knight, two/too, week/weak

eltérő kiejtés jelentéstől/szófajtól függően: lead [líd/led], use [júz/júsz], estimate [esztömöt/esztöméjt]

De a németben is vannak azonos alakú szavak, melyeknek még a neme és/vagy a többes száma is eltérő lehet, pl.:

Der Ball/Bälle – labda; bál

die Bank/Bänke – pad; die Bank/Banken – bank (pénzintézet)

der Kiefer/Kiefer – állkapocscsont; die Kiefer/Kiefern – erdeifenyő

der Bund/Bünde – szövetség; das Bund/Bunde – köteg

1/6 anonim ***** válasza:

73%

a magyar finnugor nyelvcsaládú, addig a lengyel nyugat szláv, az angol és a német germán.

-------------

Jól vagy? A magyarnak dolga nem van a fingár nyelvvel, a magyar indogermán nyelv. A német nem germán, A germán a magyar. A német német, a magyar germagyar.

Kevered a szezont a fazonnal. Épp a magyart, az indogemrán és gemrán nyelvet makogni másnak?

3/7 anonim ***** válasza:

93%

2.-nak igaza van, plusz akkor még ott van az alanyi és tárgyas ragozás is :

------------

1. Hát raktája nem van, de ne, is rakem, hogy a fene volna az alany is, hisz az al a túl, s az egész művi bullshitet nem rakem.

2. Az egész indogermán és germán:

Na most nézzük a bír stumát:

Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír antsó flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír.

Bírem: indogermán me-től.

De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):

e---o---o---a.

ena-ona-ana

em-om-am

el-(ol?)-al

Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid.

Ha a latin emó, , m-vel úgy igenstak rakni van.

Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani.

Vagyis: emel-omol-amal.

Innen hímnem: bírem, em-vel

neutrum: bírom

nőnem: bíram.

Az ik etimológiája bizonylosza, de nem is kell az ikes ige, dúrgeni kell, nakta volna stak a em-om-am.

Bírsz: gót bers, és ez a latin is, s. Igenstak volna, hogy az indogermán se partikeltől volna.

Bírod: d a rag, ahogy mondjuk az írnél és az újkurdnál is. Ez igenstak a du-tól volna, tu, te, és ez igenstak a te partikeltől.

Bírja: ja indogermán kausatív-presenz és possesív is. Ez a jan rag a germánnál is.

4/8 anonim ***** válasza:

hogy a szó végén áll egy rag, vagy a szó előtt

--------------

1. Nem vég, hanem anto, a szó jevevényhang, zátemi.

2. De raktád van, totál egal.

Erre a példa: Nach meinem Hause az annyi ahogy házemnak,vagyis Hausemeinnach.

A nak a nak, nach, az ír ag, aig is icc is, ana-k, az egy részje a hangnak az ana partikel, a másik talán a ki, hé. Ettől ered a nehu is, s ettől a nehéz, és nakta is, genug...

Mein:

De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):

e---o---o---a.

ena-ona-ana

em-om-am

el-(ol?)-al

Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid.

Ha a latin emó, , m-vel úgy igenstak rakni van.

Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani.

Vagyis: emel-omol-amal.

Innen hímnem: bírem, em-vel

neutrum: bírom

nőnem: bíram.

Ház: a hu stumától, germán hus, de annyira nem bírom.