Ógörögül meg lehet tanulni autodidakta módon?

Én az ógörögnek nemcsak a tanulása, de sőt teljes revitalizálása mellett vagyok, viszont nem pontoztam le senkit, mert maga a 3-as kérdés egy tágabb szempontból valóban nagyon is fontos kérdés, és érdemes megvitatni.

Én amellett vagyok, hogy a ,,valóság'' és a ,,piac'' nyomásának a lehető legjobban ellen kell állni bizonyos dolgokban --- ez paradoxonként hangzik, és az is, de leginkább ahhoz hasonlítanám a dolgot, ami a ,,bankcsőd'' önmegvalósító bűvös spiráljához hasonlitható leginkább.

Mert a világban sok folyamat van, ami önerősítő, sőt, önmegvalósító hatású, ebben a bankcsődhöz hasonlít. Elvileg még az is előfordulhat, hogy egy bank teljesen önemgvalósító jóslatok egymásra rakódásaként menjen csődbe.

Akármelyik bank tönkremenne, ha egy csínytevő tündér akár csak korlátozott idő hosszára el tudná hitetni az emberekkel, hogy a bank csődbemegy. Tegyük fel, hogy csak pár napig tart a varázslat hatása -- de a bank utána már akkor is tönkremenne, mert beindulna az ömegvalósító spirál.

Másik hasonlat: a programozási nyelvek között az elég excentrikusnak számító Haskell nyelv egyik vezető megalapítója egyik mondása elég hirheddté vált: ,,Avoid success by all costs'',

amiben akkor is van igazság, ha tudjuk az eredeti értelme eredetileg ,,Avoid (success by all costs)''-ként volt értendő, tehát egy jóval lágyabb értelemben.

[link]

A dolog lényege, hogy ha a proramynelvek fejlesztése során mindig a pillanatnyi hasznosság után megyünk, elveszthetünk valamit, ami pedig a fejlődés érdekében fontos lenne. Akármilyen nevetségesnek is tűntek megszületésükkor ezek a közvetlen matematikai ihletésű programnyelvek, de ma már, amikor a Moore-törvény lelassulása miatt a párhuzamosság egyre fontosabb, egyre inkább látszik, hogy milyen fontosak a jövő szempontjából.

A humán nyelvekre visszatérve: a Föld nyelvei közül állítólag nagyon sok el fog tűnni a XXI. században az Idiocracy miatt, főleg persze ilyen kis törzsi, szibériai meg indián, egyéb bennszülőtt, főleg aprócska vadász-gyűjtögető népek nyelvei.

Sok mai vadnépnél figyelhető meg, hogy a gyerekek már nem tanulják őseik nyelvét, pontosabban, eleve szüleik sem azon nevelik őket, hanem a szűk értelemben vett könyebb boldogulást tartják szemül előtt, ezért szüleik eleve angolul nevelik föl őket.

Nehéz itt érvelnem, de a dolog bosszantó, mert a dolog tisztára a bankcsőd bűvös és megtévesztő önmegvalósító jóslatához hasonlit. A ma veszélyztetettnek számító értékes vadnépek nyelvei is mind megmenekülhetnének, ha a bankcsősös hasonlatnál említett képzeletbeli csínytevő tündér három-négy évre el tudná hitetni a beszélőkkel, hogy a nyelv megmenthető. Lám a grönlandi eszkimók nyelve simán fenntartja már magát, van tévé, oktatás, egyetem, minden, és ténylegesen is beszélik az emberek.

A Szent-Lőrinc szigeti eszkimók meg ... van egy kis kötődésem különös, gazdag morfologiájú, nemes vad nyelvükhöz, mert több évig próbáltam tanulni. Több ezer ragjuk van, és a nyelv kées egész mondatokat is hatlmas agyonragozott igealakokba sűríteni. Még a magyarhoz képest is elképesztően gazdag alaktana van.

Maga a nyelv ma viszont már lényegében a halálspirálba megy lefelé a kihalás felé. A kicsiny 1000-fős sziget lakossága már nem tudja fenntartani a korfán a gyerekek aktív nyelvhasználatát, nincs bennük meg őseik egészséges makacs dühe. A beszélők nagy része idős ember, keveset tudni a fiatal generáció nyelvhasználatáról, úgy tűnik nem stabil és nem átadható. Olyan dühítő ilyenekről olvasni. Az embernek ösztönösen is a rendőrös vicc jut az eszébe:

[link]

Az ember mai tudatállapotát formáló korszakok közül az őskor tartott a legtovább. Az őskorban nagyon valószínűleg a nyelvek száma nagyon magas volt, valószinűleg sokkal magasabb, mint ma, és a hordák valószínűleg eleve soknyelvűek voltak közösségen belül is, sőt szűkebb családon belül is. Ezt persze nem tudhatjuk biztosan, de a ma élő vadász-gyűjtögető népek, egyéb eredeti életformát folytató vadnépek életmódja alapján ez tűnik valószínűnek.

A tukanó indiánoknál a törzs soknyelvűsége olyan természetesnek számított, hogy az emberek számon sem tartották, hogy hány nyelven tudnak, a néprajztudósoknak kell kérésekkel, próbákkal kihámoznia belőlük, hogy vidékük, a környező trzsek nyelvei közül hányat szedtek föl bonyolult összeházasodási szabályaik következtében. Mivel a nők csak idegen törzsből jöhetnek, még a kunyhón belül is elképesztő soknyelvűség uralkodik.

Más helyről is vannak hasonló feljegyzések. Peter A. Alkin az ausztrál ynelvek és néprajz kutatása során jegyezte fel a hordák soknyelvűségét, és nemcsak az öregekre, orvosságos emberekr,e hanem a teljesen átlag vadászokra vonatkozóan is.

Más kutatások pedig főleg a pápua világban végzett feljegyzések szerint még az egyszerű átlagos vadászok közt is nemritka, hogy valaki ötnyelvű legyen, és ez egyszerűen a mindennapi élet és a törzsi vidékek természetes nyelvi változatosságának következnényeképp van igy.

[link]

Az ember történelmének több mit 99% százalékát kitevő őskorban az ember agya jóeséllyel ilyen fajta szellemi inspiráló közegben fejlődött. Ma ugye ez a folyamat lényegében viszájára fordult, és nem tudjuk igazán, hogy ennek nincsenek-e hosszútávú veszélyei. Lehet hogy az emberiség elhülyül és visszafejlődik, mint az Idiocracyban. Ma mindenféle populizmusok, különleges újnacionalizmusok, ,,lágy autokráciák'' vannak terjedőben, ugye Erdogán, Duterte, Putyin, Bolsonaro, hogy közelebb ne menjünk. lehet, hogy ez már ennek a folyamatnak a jele. de igazából már a XX. század nyelvi indittatású öldöklései is érthetetlenek. A legtöbb vadnép nem is értené, miért tagadtuk meg a Monarchia kisebbségeitől a mindennapos teljeskörű nyelvhasználatot, de persze azt sem, hogy trianon után meg ők miért tagadták meg ugyanezt mitőlünk. A vadnépek nem mindig valami békések, sőt, iddegen hatásra, főleg túlnépesedés esetén bozasztó dolgokra képesek, de a klasszikus XX. századi nemzetállami nacinalizmus és az ehhez kötődő népirtások, irtóháborúk, maga a két világháború csírái elvileg nincsenek ezek között (bár Afrika gyorsan felzárkózott sajnos a klasszik genocid nacionalizmus felé).

Ami a jövőt illeti, valószinűleg, ha túl leszünk az éghajati válságon, vizhiány válságon, járvány válságon, általában véve a harmadik világ mérhetetlen elszegényedése, éhezései, nyomornemgyedei által kisért válságokon, az emberiség szerintem egy különös új-régi, poszmodern rendszerben fog megállpodni. Olyasmi lesz, mint az őskommunizmus, csak annak egyfajta általánosított, magasabb szintű formája. Véget vetünk a harmadik világ nyomorának, meg az olyan nyilvánvalóan elavult dolgoknak is, mint a hajléktalanság, a társadalom kettészkaadása, a cigányok éhezése mindenféle nyomortelepeken stb.

Nyilván ha a társadalmi igazságtalanságok megszűnnek, akkor az emberiség szellemisége is más lesz, helyre fogunk állitani sok elveszőben levő kultúrkincset : az ősszes vadnép amely még mengmenthető, azoknak a nyelvei mind meg lesznek mentve, tartva, sőt, amelyekről feljegyzések vannak, azok meg direkt helyre lesznek állítva. Európában a latinra, ógörögre pedig a revitalizáció vár (legalább kisebb körben), lesz egy élő latinság, ógörögség.