Mi a legjobb módszer az angol igeidők megtanulására?

Két könyvet ajánlok:

- English grammar for everyone: (van magyar nyelven is elméletileg) ez nagyon egyszerűsítve mutatja be ábrákkal az igeidőket.

- Oxford angol nyelvtan munkafüzet: ez nem csak egy munkafüzet tele van példákkal szintén nagyon hasznos

Én nem rendelkezek nagyon tapasztalattal, hogy másoknak mi segített megérteni, de segítségedre lehet a következő:

Alapvetően 3*4 igeidő van:

a Past-ból, a Present-ből és a Future-ből is van a simple, a continuous, a perfect és a perfect continuous.

Mindhárom verzióban hasonló a négy típus szerepe, Ha az alapokat tudod róluk, akkor aztán ebből talán így könnyebb megjegyezni. De ez nem puszta igazság, mert nem pont ugyanaz. De segíthet a megtanulásukban.

(Utolsó vagyok)

Ezt írtam:De ez nem puszta igazság, mert nem pont ugyanaz.

Mármint, hogy nem pontosan ugyanaz a négy igeidő szerepe a Pastben a Presentben és a Future-ben.

Nekem az vált be legjobban, amikor konkrét mondatfordításokat csináltam. Ugyanis a magyarban rejtetten bár, de azért több van két igeidőnél (ugye a jövőnek nincs igeideje magyarban, mert azt segédigével "fog" fejezzük ki).

Ami egyedül hiányzik a magyarból, a folyamatos idő, mert mi nem teszünk különbséget az egyszerű és folyamatos szerkezetek között. De a többi ott van a mondatok ragozásában. Mondok példákat.

What do you do? (Miből élsz, mivel keresed a kenyered?)

I work for a company as a sales manager. (Értékesítőként dolgozom egy vállalatnál.)

What are you doing? (Mit csinálsz? (Jelen pillanatban éppen mivel vagy elfoglalva?))

I'm watching tv. (Tévét nézek.)

Azonban ha összetettebb dolgokról van szó, jönnek a perfect igeidők, amelyek magyarban is vannak, csak nincsenek megnevezve. Például nem mindegy, hogy:

• Tíz évE tanulOK angolul.

• Tíz évIG tanulTAM angolul. – ugye, hogy magyarul sem mindegy?

Ezen túl...

• Már tíz éve tanultam angolul, amikor kijöttem ide. – Ezt viszont nem feltételen kell kifejezni Past Perfecttel, PP-vel legtöbbször elbeszélő irodalomban találkozol.

Aztán vannak azok a nyakatekert szerkezetek, Future Perfect és társai, amelyekre magyarul is igen ritkán kerül sor, hiszen ki az, aki olyanokat mondt, hogy "A jövő héten lesz tíz éve, hogy ennél a cégnél dolgozom." vagy "Holnap ilyenkor már úton leszünk hazafelé." (By this time tomorrow we will be on our way home.), sőt "Holnap ilyenkor már éppen két órája leszünk úton..."

Nyilván van olyan eset, amikor ilyeneket mondunk, de ezt a pár példamondatot be lehet biflázni és aklalmazni.

Szóval a magyar igeragozás továbbá a "már" és a "még" sűrű alkalmazása a magyar nyelvben az összes angol igeidős finomságot lefedi. Plusz az igekötők, amelyek angolban nincsenek, magyarban pedig annál inkább, mert ugye nem mindegy, hogy "csináltam" valamit, vagy "megcsináltam".

Igazából idegen nyelv tanulása közben az embernek legalább annyit kell megtanulnia az anyanyelvéről, mint az idegen nyelvről, és akkorra fog letisztulni a kép, amikorra ezket a dolgokat rendberakod a fejedben.

A nyelv hasznalata, igazabol. Nekem evekig kulonbozo tanar es anyanyelvu angol probalta elmagyarazni azokat az igeidoket amikkel nehezsegeim voltak, mind hiaba, aztan egy nap angolul chateles kozben jottem ra hogy mar hasznaltam oket termeszetesen, es hogy anelkul ertettem oket, hogy tudatos lett volna.

Szerintem az ilyen bonyolultabb dolgokat egy tanult nyelvben erdemes nem feltetlenul "tanulassal" (nyelvtan konyv, feladatok, stb) eroltetni, hanem inkabb igyekezni arra hogy mindennaposan hasznald a nyelvet, mert elobb-utobb annyira sokat fogod irni/olvasni/hallgatni, hogy ra fogsz erezni ezekre a dolgokra.