Valahol nem bolondság az angol logika?

A Present Simple és Continuous esetében is az van, hogy utóbbival átmeneti helyzetet fejezünk ki. Az előbbivel meg állandósult helyzetet. De ez egy filozófiai kérdés. Az életben valójában minden átmeneti, mert egy folyamatos változás. Present Simple, hogy van egy számítógépem, I have a computer, pedig ez csak egy rövid időszak a világtörténelemben, amikor vagy te és éppen van neked az a számítógéped. Ha relaxálsz ebben a pillanatban, az már folyamatos jelen, miközben ez is folyamatosan változik, lehet csak egy pillanatra relaxálsz, akár egy másik tevékenység közben, rövid időkre, de ha ténylegesen leülsz relaxálni, meg inkább állandósult helyzet, mint, hogy döntöttél, vettél egy számítógépet és azt birtoklod egy ideig, döntöttél, relaxálsz, nyilván míg meg nem zavarnak/megunod stb. Az, hogy van egy számítógéped, az után is oda lehetne rakni, hogy at the moment.

Akkor: XY plays golf every weekend.

YX is playing lots of golf these days.

Ez is olyan, hogy előbbi egyszerű jelen, mert ismétlődő cselekvés, a másik folyamatos jelen, mert a jelen időszakban ismétlődő cselekvés. De ez is csak attól függ, hogy értelmezed és mire fókuszálsz. Valójában semmi különbség nincs köztük. XY-nak volt egy élete, lediplomázott, munkát talált, most lehet él Floridába és mivel jó golfpályák vannak, minden hétvégén golfozik. De ez a jelen időszakban egy ismétlődő cselekvés. Ha elköltözik Ugandába, akkor nem fog golfozni, mert nem lesznek ott golfpályák. El is törheti a lábát. Ameddig lehetősége van rá, golfozik, hétvégenként. Most azért mert a másik jobban kijelöli, hogy ő ezekben a napokban golfozik, attól függetlenül az első is ezekben az években, hónapokban golfozik, azt majd utólag látjuk, a történelem eldönti, hogy ez mekkora időszak volt. Lehet ő is azt mondja, hogy ezekben a napokban sokat golfozik, közben egy 10 éves folyamatos rendszer nő ki az "ezekben a napokban" jelenségből. Hol válik el, hogy ismétlődő, rendszeres cselekvés lesz és nem csak egy időszakban végzett és mi befolyásol inkább, egy külső megfigyelő megítélése, hogy a szokásait, hogy tudnánk jellemezni, vagy az ő gondolkodásmódja, belső megélése, ahogy ő definiálja az életében a jelenségeket, szokásokat?

Jó, tudom ez nagyon kukacoskodó és amúgy értem ezt a nyelvtani részt, csak úgy érzem soha nem fogom olyan ösztönösen elsajátítani, mint a magyart, mert ha jobban belemegyek akkor nem tudok együtt élni, egy rugóra járni ezzel a rendszerrel csak alkalmazom és megszokom.

Számomra felesleges bonyolítás, ingeznek, időket vizsgálgatnak, ahhoz nyelvtant alakítanak, most ha simán egymás után raknák a szavakat, meghatároznának egy időtartamot, alanyt stb. nem egyszerűbb?

Ez a have, do, be ige és annak tagadása is mindig keveredett nálam kezdő angol tanulóként. Ugye az van, hogy egyszerű jelenben, pld. I speak English, mivel nincs to be segédige, csak alany, I don't-al tagadok, de ha I am English, akkor I'm not. De jön az, hogy I have a computer, ott viszont, mivel megint nincs be ige, I don't have a computer, na de lehet I haven't got a computer is és úgy tudom ez is helyes, csak "használd következetesen". Szóval marha jó, kezdő angolosnak a sima létige not-al való tagadása mellé, ami tök korrekt, bejön ez a have dolog, hogy birtokolni, de bejön a do is, a have miatt ott a got is és már tele vagyunk ilyen felesleges segéd cuccokkal, amit csak keverni lehet. Egy got-ot beírok a fordítóba és nem is igazán mondja meg mit jelent, az jön ki, hogy "kapott / vált valamilyenné" de a have got és a have ugyanazt jelenti. Van amikor elhagyható a got, meg mindkettő jónak tűnik. Már régen emlékszem ezen gondolkodtam, hogy most hogy van ez a "do", mikor használjuk, hogy kerül az olyan sokszor oda és nem elég más?