A ti iskolátokban is a szaktanárokon kérik számon a kompetenciamérés eredményét (6. és 8. évfolyam), eltekintve attól, hogy a diákokon is nagyban múlik?
Nálunk az van, hogy ha rosszabbul sikerül az adott évfolyam kompetenciamérése, mint amit az igazgató elvár, akkor azt a szaktanáron (idegen nyelvi, magyar és matek) kérik számon.
Én úgy gondolom, hogy a kompetenciamérés kompetenciát, készségeket mér, nem pedig lexikális tudást, amit be lehet magoltatni, vagy orrvérzésig gyakoroltatva a fejükbe "tölteni" a tanulóknak.
Továbbá, hiába teszek bele tanárként 90%-ot, ha a tanulók nem veszik komolyan, mert azt hallják, hogy arra nem kapnak osztályzatot, az év végi jegybe nem számít bele, stb., így szerintük nincs tétje. Akkor minek is erőltetnék meg magukat? Értem én az ő szempontjukból nézve.
De a problémám az, hogy miért a szaktanárokon kérik számon az eredményt, a diákokat pedig úgy tekintik, mintha rajtuk nem múlna semmi, pedig mégis.
Nálatok mennyire veszi komolyan a vezetőség az eredményét és hogyan állnak a szaktanárokhoz, ha az elvártnál gyengébben teljesítenek a diákok?
Ettől még a fizetésed ugyanannyi marad, szóval tekintsd úgy, hogy ez az ő véleménye. Egyébként azért, mert az igazgató a tanárok főnöke, nem a diákoké. A 8.-os diákokon meg eleve nem tud számonkérni semmit, mert mire kiderül az eredmény, már nem is az iskola tanulói.
>Én úgy gondolom, hogy a kompetenciamérés kompetenciát, készségeket mér, nem pedig lexikális tudást, amit be lehet magoltatni, vagy orrvérzésig gyakoroltatva a fejükbe "tölteni" a tanulóknak.
-Fejleszthető, és az egyetlen reális elvárás, hogy ez a fejlesztés megtörténjen, ki-ki magához képest fejlődjön. A lexikális tudásnak önmagában semmi értelme. Csak lexikális ismeretek szövedékében jön létre a tudás, ugyanakkor önmagában csak a tényanyag magoltatásának semmi értelme. Ha valaki tudja az összes fizikai mennyiség nevét és mértékegységét, és bemagolta a törvényeket, ugyanakkor egyetlen feladatot, problémát nem tud megoldani, akkor az ő tudásának semmi értelme - miközben minimum kettes, de az óraszámcsökkentés óta (mióta példát megoldani nincs idő) akár négyes is lehet.
-A kompetenciamérés - bár előremutató - de "idegen test" az oktatásban. A pedagógusminősítésnek van egy olyan indikátora, hogy "a megtanított anyagot kéri számon", ami a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az a jó tanár, aki magoltat. A kompetenciafejlesztésnek igazából nincs is módszertana, vagyis csak most fejlődik, ezt a tanárnak nem tanították. Nem illeszkedik szervesen a tanmenetbe, és nem pont a 26 órában tanító szerencsétlen tanár az, aki csodát tud tenni.
-Én középiskolában (szakgimnáziumban) tanítok, és eleinte próbáltuk komolyan venni ezt a kompetenciafejlesztés-témát, mert tényleg fontos lenne. A szövegértés eleve egy nagy misztérium, mert ugye fontos szerepe van a háttértudásnak a szövegek értelmezésében, tehát tulajdonképpen mindent IS kellene tanítani hozzá, hiszen bármilyen szöveg értelmezése lehet feladat. Matekban az a gond, hogy a középiskolás matek már nagyrészt (kivéve valószínűségszámítás) már túllépett a kompetencia-feladatok szintjén, ezért kitaláltuk hogy az elemi arányossági, százalékszámítási feladatokat majd fizika meg kémiaórán fogjuk gyakoroltatni. Aztán megszűntek ezek a tárgyak. A térképes feladatokat majd a földrajzban - de az meg átkerült 11.-12.-be... A téri forgatásos, nézőpontváltós feladatokat a rajztanárra testáltuk, de a rajz is megszűnt. De azért készítsünk intézkedési tervet, ha X % nem éri el a minimumszintet (mondja a 20/2012-es rendelet), hát ezek után ez csak "papírgyártás", ami értelmesebb dolgoktól veszi el az időt...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!