Orvosin mennyire jellemző, hogy valaki idősebben kezdi az egyetemet?

Olyan biztosan van, hogy többeket nem vettek fel, így egy évig vártak, esetleg újraérettségiztek kémiából vagy bioszból.

Én ismerek olyan embert, aki 1 év közgáz után ment át orvosira. Ő valószínűleg passziváltatta a 2. félévét, és érettségizett közben.

Nem csak az számít, hogy hány évesen végzel: Elkezded X évesen, valószínűleg lesz egy csúszásod, tehát X+6 vagy X+7 éves leszel. Itt nincs vége, 3-4 évig rezidenskedned kell, viszonylag alacsony fizetésért. Ezután még jön a szakvizsga vagy szakvizsgák, tehát mire neked mondjuk saját rendelőd és asszisztensed van, simán eltelhet míg több év. Minimum X+12 (akár X+14) évnél tartunk.

Az orvosi nem azoknak való, akik a húszas éveikben gyereket szeretnének, ezt jól látod. Egyik volt osztálytársam szüleivel évfolyamtársak voltak az enyéim, és amikor én harmadik gyereknek születtem, nekik még csak akkor jött az első a háromból.

A te esetedben 30 évesen esélytelen, hogy már gyereket tudj vállalni, az simán lehet 35-37, mire egzisztenciát teremtesz magadnak.

Ha minden jól megy, én 21/22 leszek, mire bekerülök (decemberi vagyok). Ha nem, akkor még idősebb, bár nem tudom, próbálkoznék-e még utána. Mondjuk nekem ez az első "próba", későn érő vagyok. Én sajnálom, hogy 30 éves korom fellett fogok tudni csak családot alapítani, de el tudom fogadni ezt a negatívumot és egyébként sincs garancia rá, hogy ha nem mennék orvosira, hogy akkor 30 előtt lenne lehetőségem házasodni, szülni.

Ettől függetlenül bánom (és ez szerintem már nem is fog változni), hogy csak most jutottam el a jelentkezésig. Volt osztálytársam már túl van a felén, 24-25 évesen még van idő karriert is építeni meg számos előnye van, amitől én megfosztottam magam, de hát ez van :) De inkább nem panaszkodok, mert még a végen elszúrom az érettségiket.

Szerintem nem olyan borzasztó a helyzet, ahogy a 2. lefesti.

Egy rakás ember van, aki valami miatt később kezdi. Akár azért, mert nem vették fel, akár azért, mert később jutott eszébe, hogy ezt akarja.

Nem értem miért kell úgy hozzáállni, hogy "biztos csúszik is". Miért csúszna? Azért nem egy ember van, aki 6 év alatt el tuja végezni, nekem is sikerült.

Rezidensként 4-5 ügyelettel együtt 300 felett keresek, és nálunk baromira szarul fizetik az ügyeletet, van, ahol jóval többet kapnak. És oké, hogy nem lehet az embernek magánpraxisa, de attól még rezidensként sem egy retardált, egy-két év után pont ugyanazt csinálja az ember, mint egy szakorvos, csak kevésbé ciki segítséget kérni, ha valami nem megy, meg műtéteknél muszáj szakorvosnak is bent lenni. A fizetés meg szakorvosként sem lesz jelentősen magasabb, csak max a praxis dobja meg.

Szóval nem igazán értem, miért kellene a gyerekvállalással megvárni azt, hogy szakorvos legyen. Simán szülhet rögtön egyetem után is, szakképzés alatt meg pláne. Nekem van olyan kolléganőm, aki 3 gyereket szült a képzés alatt. Persze, később is lesz szakorvos, mint aki nem ment el szülni, de és?

Szia!

Én 25 évesen kezdem, most fogom befejezni a közgáz képzést, amivel sajnos csúsztam, nem nagyon találtam benne motivációt.

Így 25 leszek, mire elkezdem az orvosit. NABUMM. Nincs benne semmi. Inkább 40 évig azt csinálod, amit nem szeretsz? :)

Lány vagyok amúgy, majd jön a gyerek, ha itt az ideje. Én sose akartam huszonévesen családot :)

Mégis kit zavar, ki hány éves, ha te el szeretnéd végezni azt a szakot?

Egy 31 éves ehyetemista. :)

Nálam az az oka, hogy közgázból váltok orvosira, hogy amikor 18 évesen a világomat nem tudtam, ez olyan megoldásnak tűnt, hogy " dejó, úgysem halok éhen, jól fogok ezzel keresni, a pénz elég a boldogsághoz".

Nyilván rájöttem, hogy a pénz nem elég a boldogsághoz, és sose tudnék hivatásomként tekinteni a közgáz szakmára :) Így megyek orvosira.