Az egyetemi mesterképzéseknek van valami értelme vagy csak az alapképzés lényeges?
Én is csináltam egy mesterképzést, de kb semmibe nézik a hallgatókat, a tanárok és ügyintézők minél hamarabb megpróbálják lerázni a hallgatókat, bármilyen gond adódik, nem foglalkoznak sokat velük. A zárthelyiket, vizsgákat sem veszik már komolyan, nincsenek olyan szívatós szórótárgyak, mint egy alapképzésen. A tanárok is jóval barátságosabbak, jobb jegyeket szeretnének adni, nem a buktatásra mennek. A tananyag szinte csak ismétlés, sőt jóval kevesebb, mint egy alapképzésen. A hallgatói létszám is röhejes, az alapképzést megcsinálja 60-80 ember négy szakirányon, mesterképzésen pedig maradnak mondjuk 5en szakirányonként. Sokszor be sem tudnak indulni a mesterképzések vagy megszüntetik hallgatók hiánya miatt. A munkáltatók is jobban szeretik az alapszakos hallgatókat, mesterképzéssel nehezebb elhelyezkedni.
Mi értelme van ennek, akkor miért nem csak alapképzést indítanak, ha ott leadják a teljes anyagot?
(ME-MFK)
Valószínűleg függ a szaktól is, én pl pénzügy számvitel alapról mentem számvitel mesterre és hasznos volt.
Alapszakon mondjuk az adózási témakört nem tanultuk olyan részletesen, talán 2 tárgy volt ami kimondottan erről szólt, mesteren meg 4 is. Beszámoló összeállítást és elemzést elméletben tanultunk, mesteren részletesen konkrét példákon keresztül. Pénzügyi instrumentumok számvitelét alapszakon szinte nem is vettük, mesteren 2 tárgy is volt ehhez stb. Ezek azért fontos dolgok viszont alapszakon annyi kötelező töltelék dolog van hogy időben nem fér bele, mesteren viszont vam erre lehetőség már.
Amit felsoroltál, az mind pozitívum. Szakmától függ, mennyire van jelentősége a mesterszaknak, valahol elengedhetetlen még a PhD is, máshol a BSc-vel is jól el lehet helyezkedni.
A BSc-nek se kellene szóróképzésnek lennie ideális esetben. Sokkal jobb lenne, ha alapból nem vennének fel annyi embert szűrés nélkül, akik egyszerűen nem egyetemre valók. Számos külföldi neves egyetem van, ahol az alapképzésen is csak 80 embert vesznek fel, viszont közülük mindenki végez.
Mesterszakra alapból azért jársz, hogy a már megszerzett alapismereteidet tovább mélyítsd. A BSc-ben bemutatták már neked a szakma főbb részeit, remélhetőleg magad is utánanéztél, szóval jöhet a szakosodás, hogy életedben azt a területed nagyon jól ismerd, az MSc-nek megfelelő szaktudást szerezhess. Ennek megfelelően nem tömik tele a tantervet olyan tárgyakkal, amire már nincs szükséged, épp a BSc-n csak nagy vonalakban érintett tárgyakat fogják részletesebben elmagyarázni.
Aki eljut az MSc-re, annak illendő önállóan tudni érvényesülnie. Tényleg nem tolnak már mindent a képedbe. Mondjuk nem tudom mennyire voltak veled durvák, én pont nem tapasztaltam, hogy MSc-n taszítóbbak a tanárok. Nálunk pont hogy figyelembe veszik, hogy a többség már dolgozik, nem egy hulladéknak tekintik a hallgatókat, akik úgy is kibuknak, megbíznak bennük. Azért nincsenek szívatós vizsgák, mert nincs rá szükség. Ha tanulni akarsz, tanulj, magad miatt vagy ott, nem azért, hogy a számonkérést teljesítsd. Tudja a tanár is, hogy egy agyonbonyolított számonkérésnek nincs már értelme az MSc-re továbbjutottak között. Ettől nem lesz színvonalatlan egyik tárgy se, valójában az alapképzésnek is így kéne mennie. Mivel a tanár feltételezi, hogy nem napozni mész oda, hanem mert jó vagy a szakterületen, és érdekel, így ja, elvárhatja, hogy jobb jegyet kellhessen adnia a hallgatóknak, és baromi kínos, ha még az MSc-t is bukdácsolva végzi el valaki.
A kis létszám nem feltétlenül baj, mert az oktatás egyébként is kis csoportokban tud a leghatékonyabb lenni. Az azt is jelenheti, hogy a hallgatókra megfelelő mentorálás jut. Ismét csak, rengeteg rangos külföldi egyetemen is így megy. Lehet kicsit kevésbé gazdaságos 5 főre fűteni az 50 fős termet, de többnyire nem ez szokott a legnagyobb gond lenni. Az lehet sajnálatos, hogy a két részre osztott képzési formának köszönhetően nagyon sokan csak a BSc-t végzik el, amire sokan mondják, hogy nem igazi egyetemi tudás. Én viszont a jelenlegi oktatási rendszer mellett örülök annak, hogy nem kell mások nemtörődömségéhez alkalmazkodnom. Ha nem indul egy MSc képzés, hát ez van, meg lehet azt később is csinálni, vagy mennek másik szakirányra. A piac/ipar majd megérzi, melyik specialistákra mekkora kereslet van, és ha kell, támogatják a képzést.
Fogalmam sincs, honnan szedted, hogy a munkáltatók jobban szeretnék a BSc-seket, mint akik mentek mesterszakra. Ez 140%, hogy hazugság! Fordítva viszont igaz: aki elvégzi az MSc-t, abban jobban lehet bízni, hogy az adott területen minőségibb munkát tud végezni, mint aki kettessel végig kínlódta a BSc-t. Sokkal jobb minőségű munkát készít, nagyobb az önállósága, több számára a karrierépítési lehetőség. Mit gondolsz, miért több a fizetés az MSc-sek számára az összes felmérés szerint? Egyébként is, akik MSc-re járnak, nagy részben dolgoznak párhuzamosan, és mire onnan is kikerülnek, jóval több referenciájuk lesz.
Igen, van értelme az MSc-nek. Mindenféle tanulásnak van értelme. A tudásra rengeteg dologhoz szükség van. Igen, vannak olyan szakterületek, ahol más képességek is kellenek, vagy ahol a BSc is kellő tudást nyújt, vagy alapból nem szükséges magas képzettség a munkához, vagy... Hosszan lehetne sorolni a kivételeket. Nincs mindenkinek, mindenhol szüksége a mestertudásra, és ez így van rendjén. A magyar felsőoktatási rendszer tuti, hogy nem makulátlan. De általánosságban az MSc képzés hasznos lesz annak számára, aki el akarja végezni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!