SE-ÁOK, vagy PTE-ÁOK a jobb?

Kettes! Ezt kifejtenéd? Mert ezek így csak üres szavak. Miből gondolod, hogy ha valaki majd egyetem után Budapesten szeretne dolgozni, ahhoz nem elég jó a PTE-ÁOK orvosi diploma?

Nekem több ismerősöm végzett az elmúlt években a pécsi orvosin, akiket felvettek elsőre rezidensnek Budapestre elég jó hírű, centrálisan elhelyezkedő kórházakba, illetve többet tudok név szerint, akiket SOTE Klinikák valamelyikére vettek fel rezidensnek (vagy PhD hallgatónak, de az más téma). Ezen kívül, ha megnézed a budapesti magánklinikák orvosait a neten, láthatod, hogy nem egy és nem kettő orvosuk vidéken diplomázott, többek között a POTE-n. De pl ha megnézed a különböző SOTE klinikák orvosait, és utánanézel, láthatod azt is, hogy ott is bőven dolgoznak magas beosztásban vidéki diplomás orvosok (adjunktusok, docensek, egyetemi tanárok, intézetigazgatók).

Internetes adatbázisban utána lehet nézni, persze ez energiabefektetés. De még mindig jobb rászánni az időt egy kis "kutatásra", mint azzal dobálózni, hogyha Budapesten akarsz dolgozni, akkor SOTE, máshova a POTE is jó, mert ez nettó hazugság. Mindenhol elfogadják Magyarországon mindkettőt (meg a másik kettőt is), ahogy Európa-szerte is. Budapesten nem azért koncentrálódnak a SOTE-diplomás orvosok, mert nem tartják elég jónak szakmán belül pl a POTE-t, hanem mert ott van a SOTE helyben, de mint mondtam, szép számmal vannak POTE, SZOTE és DOTE diplomások is nemcsak Bp-n, de SOTE-klinikán is, ráadásul magas pozícióban. Ez a jelenség pedig mind a 4 városban megfigyelhető. Pécsen a POTE, Szegeden a SZOTE, Debrecenben a DOTE diplomás orvosok vannak többségben. De az, hogy adott esetben egy SOTE-st részesítenek előnyben SOTE klinikán (nem is Budapesten, hanem az egyetem klinikáján), annak egyszerűen az az oka, hogy adott orvos már medikusként bedolgozta oda magát pl TDK-sként, így jár is neki ennyi előny, de ez mind a 4 városban megfigyelhető: saját kutyánk kölyke... Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a fővárosi élethez (ezt nem is értem, miért írtad.... miért lenne életképtelen valaki azért, mert az orvosi diplomáját (khm.. orvosi diplomáról beszélünk) nem Budapesten, hanem máshol szerezte..... Ráadásul attól még szerezheti a szakvizsgát, PhD-t stb-t Budapesten, akár a SOTE-n is...), munkavállaláshoz egy orvosnak SOTE diploma kell.

Még két dolog:

1) A kérdező írta helyesen. SE-ÁOK és PTE-ÁOK van. (Illetve SZTE- és DE-ÁOK). Ha az egyiket SOTE-nak rövidítjük (hibásan, bár én is így írtam az előbb), akkor a másik sem PTE, hanem POTE. Vagy ha a hivatalos nevet használjuk, akkor PTE-ÁOK, SE-ÁOK, SZTE-ÁOK, DE-ÁOK.

2) Azért mondanék egy-két nevet, mivel nyilvános adatbázisban hozzáférhető, tehát nincs jogsértés.

Dr. Kásler Miklós (a politikai dologtól függetlenül, ő az egyik legelismertebb onkológus professzor Magyarországon): SZOTE diploma

Dr. Székely Miklós (a Kórélettani alapok c. könyv szerkesztője, amit mind a 4 orvosin használnak): POTE diploma

Dr. Nyirády Péter (SOTE Uro klinika igazgató professzora): SZOTE diploma

Dr. Kanizsai Péter (SOTE SBO tanszéki csoportvezető, egyetemi docens): POTE diploma

És ez csak néhány név, és csak nagyobb beosztásokban néztem meg egy-kettőt. De nyugodtan nézz utána pl az Emineo Kpontnak, a Károly Róbert vagy a Rose Magánkórházaknak, hogy kik dolgoznak ott. A rezidenseknek már utána se néztem sehol. Közülök személyes ismertség alapján tudok többet is.

Nem akarok szőrszálhasogató lenni, de Budapesten (és egész Európában) ugyanannyira elfogadott mind a 4 orvosi diploma. Ha valaki elég jó, elég elhivatott, akár klinikaigazgató is lehet egy nap a SOTE-n. Nem a diplomaszerzés helyén múlik.

Teljesen mindegy, Semmelweis név jobban hangzik azért, mert mégis a fővásorban van, Semmelweis nevet külföldön is jobban fogadják.

Azt még vedd számításba, hogy Semmelweis azért nehezebb mint a többi orvosi meg vizsgákon is kicsit szivatósabbak.

Ettől eltekintve mennyi oda amelyik jobban tetszik.

Mindkettő jó. 2-esre és 5-ösre ne hallgass. Az 5-ös egyértelműen troll (ld. később), a 2-es valósíznűleg csak tájékozatlan.

A nemzetközi ranglistákban medicine kategóriában egy szinten jegyzik a kettőt:

[link]

Egyébként is köztudomású, hogy mindkettő világszínvonalú képzést nyújt (ez amúgy Szegedre és Debrecenre is igaz. És mind a 4 diplomával tárt karokkal várnak külföldön is, Budapesten is, vidéken is.

Város alapján érdemes választani, ahogy az 1-es írja, de 3-4-es is valós dolgokat ír.

*****

#5:

Felesleges volt megint ideírni a szokásos trollszöveget.

„Semmelweis név jobban hangzik azért...”

A Semmelweis név maga lehet, hogy ismertebb, de nem az egyetem miatt, hanem amiatt az ember miatt, akiről az egyetemet is elnevezték. De ennek meg nincs köze a képzés színvonalához, és a név egy egyetemet sem tesz elismertebbé.

„mert mégis a fővásorban van...”

A képzés színvonala és elismertsége szempontjából egyáltalán nem számít, hogy a fővárosban van-e vagy sem.

„ a Semmelweis nevet külföldön is jobban fogadják.”

Érdekes, de az egyetlen erre vonatkozó felmérés alapján éppen fordítva. Egyetlen elemző mérte a diploma elismertésgét a külföldi munkáltatók szemében (employer reputation). Erre a PTE-ÁOK kb. 10 ponttal (65,2) többet kapott, mint a Semmelweis (55,4). Egyébként SZTE-ÁOK és DE-ÁOK is 65-66 között kapott, egyedül a Semmelweis lóg ki a sorból. Lefelé. Úgy tűnik, nem minden a név...

[link]

[link]

Rá kell menni mindkét linken, hogy QS WUR By Subject ranking, és kiválasztani, hogy „medicine”. Ez alapján tehát a PTE-ÁOK diplomája külföldön elismertebb. A publikációs aktivitás meg a Semmelweisen magasabb egy kicsivel.

„Azt még vedd számításba, hogy Semmelweis azért nehezebb mint a többi orvosi meg vizsgákon is kicsit szivatósabbak.”

Nem nehezebb a Semmelweis, miért lenne nehezebb? Ja tudom, mert te azt mondod, és mániákus módon akarod ezt bizonygatni, már nem először :)

Emlékeztető: A múltkor még azzal vádoltad a vidékieket, hogy ők akarják „mániákus módon bizonygatni, hogy bezony az ő egyetemük mennyivel nehezebb”, holott az első, aki felhozta a témát, az akkor is TE voltál: https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__magya.. (18-19. válasz érdekes)

De ha nehezebb is lenne, ez akkor sem feltétlenül jelentené azt, hogy színvonalasabb is.

Mindazonáltal számottevő különbség biztos nincs, de vannak, akik éppen a pécsit gondolják nehezebbnek:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__magyar..

Az is tény, hogy lehet (illetve néhány éve még lehetett, talán ma már nem) a Semmelweisen úgy kitűnővel végezni, hogy az ember még egy vércukorémérőt sem látott életében.

[link]

[link]

Épp te mondtad nem rég, hogy a Semmelweisen a külföldiekkel jóval engedékenyebbek (18-as):

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__magya..

Idázlek: „Tehát egyetlen ami beárnyékolhatja a képet, azaz, hogy különösen 2. év után külföldiekkel elnézőbbek a vizsgáztatók - de ez nem hiszem, hogy vidéken máshogy lenne”.

Hinni meg a templomban kell.

Egyébként érdekes lenne tudni, hogy honnan származhat orákulumokat megszégyenítő tudásod. Csak nem te vagy az a 27%-os válaszoló, aki:

2016. márciusában POTE-hallgatónak adta ki magát (és a SOTE-t szidta): http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__magyar.. , 20. hsz.

2016. júniusában DOTE-hallgatónak adta ki magát (és a POTE-t szidta), miközben félév közben nyilván nem tudott volna egyetemet váltani: http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__magyar.. , 19-es

Ugyanekkor azért annak nem adott volna doktori címet, aki a SOTE-n végez:( https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__magya.. , 9. hsz.)...

2017. január: legalább negyedéves SOTE-hallgatónak adta ki magát (mások leidiótázása mellett):

http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__magyar.. ,10-es

Amikor épp nem idiótázik, akkor tajparasztozik, 4-es:

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__magya..

Szereti viktimizálni is magát, pl. itt azt állította, hogy megfenyegették (13-as):

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__egyeb..

Ugyanott a 14-esben leírtam, és be is linkeltem, hogy hogyan történt az eset valójában...

Miközben 2016 júniusban 17 évesnek vallotta magát, ez alapján most kellene 19-nek lennie, amivel nehezen lehetne negyedéves vagy nehezen járhatott volna 3 orvosi egyetemre: http://www.gyakorikerdesek.hu/kozlekedes__egyeb-kerdesek__78..

Ezt onnan tudjuk, hogy az ő kérdése, mert anno még látszott a felhasználóneve a márciusi válaszánál, a júniusinál, és ennél is. Amikor érdeklődni kezdtem az ellentmondásokról ( http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__magyar.. , 21-es hsz.), akkor kapcsolta ki.

Te vagy a 27%-os válaszoló is, aki hangsúlyoztad, hogy AKKOR nem nézik majd le a vidéki medikust, ha átjelentkezik a SOTE-ra, ÉS átveszik, ÉS jól is tanul :) ( https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__magya.. , 16-os).

Meg bátorítasz mindenkit, hogy ha nem megy a SOTE, akkor menjen át vidékre, mert azok könnyebbek:

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__egyeb..

Miközben 1-2 éve még a SOTE-t tartottad legkönnyebbnek:

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__magya..

Próbálhatod tagadni, de a 27%-odról meg a stílusodról úgyis felismerni. Azt javaslom, hogy keress inkább valami értelmes elfoglaltságot a GyK-n való trollkodás helyett.

Megint a Top University-s értékelésekkel jössz: csak azt fejelted el, hogy Semmelweis egyetem topuniversity-n is minden évben sorra verte az összes vidéki egyetemedet több mint 100 hellyel:

[link]

[link]

[link]

(Válaszd ki országnak Hungary-t szűréshez)

Semmelweis egyetem itthoni és külföldi értékelések szerint is jóval erlőrébb van mint a vidéki társai.

De mindegy is, nem akarok kötekedni, nyugodtan győzködd magadat. :)

#7:

Leírtam, hogy miért van így. A hajszállal nagyobb publikációs aktivitás miatt. A 4-ből 3 paraméter ugyanis ezt méri (academic reputation, H-index citations, citations per paper). A presztízs (diploma elismertsége, azaz az employer reputation) meg tényleg a Semmelweisen alacsonyabb, nem kicsivel. Pontosan ezt írtam le a 6-osban is. Bárki láthatja:

[link]

[link]

Ha 1 dolgot háromféleképpen veszünk figyelembe, egy másikat meg csak egyszer, azzal teljesen eltoljuk a hangsúlyt, ami módszertani hiba.

A Times Higher Education listája sokkal mérvadóbb ebből a szempontból, mivel az legalább különféle szempontokat vesz figyelembe azonos súllyal (és nem ugyanazt háromszor, egy másikat meg csak egyszer):

[link]

És ott bizony nem is volt már különbség.

„Semmelweis egyetem itthoni és külföldi értékelések szerint is jóval erlőrébb van mint a vidéki társai.”

A HVG (Eduline) féle viccre gondolsz? (És még ott sincs „jóval” előrébb, csak egy hajszállal.) Ami bizonyíthatóan hamisítja az eredményeket, és ahol egyetlen olyan paraméter sincs, ami valóban jelentene is valamit? Mert ők az „intézzük el minél egyszerűbben” elvét követik, csak épp a végeredmény lesz használhatatlan. Eleve teljesen megfoghatatlan, hogy mit és hogyan mérnek, meg hogy mennyire megbízhatók az adataik, de úgy tűnik, hogy semennyire. Inkább addig manipulálják a listát, míg el nem érik a kívánt eredményt. Ha kell, utólag is. Mondok is erre példákat:

2012-ben a PTE-ÁOK volt az abszolút első az oktatói ranglistán (míg az SE-ÁOK a 26.), összetettben meg 2., míg az SE-ÁOK 3.:

[link]

De az online listán, ha valaki ma keresne rá, ott már másképpen van, utólag megváltoztatva (PTE-ÁOK már csak 2., SE-ÁOK meg már 16.), így a PTE elé lehetett tenni utólag, mintha mindig is úgy lett volna...:

[link]

Ugyanannak a listának kellene lennie, de ahhoz képest mást látunk a 2 helyen...

Ha lenne egy következetes algoritmus a helyezések kiszámítására, ilyen SOHA nem fordulhatna elő. Innentől a lista teljesen komolytalan. Még akár csalásnak is lehetne mondani, de egyelőre jóindulatúan gondoljuk véletlen hibának.

Nézzünk egy másik példát 2016-ból, hogy ne csak Pécs legyen:

[link]

A „fokozattal rendelkező oktatók aránya” alapján SE-ETK-t pl. 13.-nak rangsorolják (48,6%, ebből MTA-cím: 1,4%), a DE-ETK 58,8%-kal (ebből MTA-cím: 0%) csak 16. (mondhatnánk, hogy biztosan az MTA-címek sokkal nagyobb súllyal számítanak (ha már nincs leírva, hogy hogy számít, pedig nagyon elvárható lenne...), és talán ezért). Ez azonban rögtön cáfolható, mert az SZTE-FOK (41,7%, ebből MTA-cím: 5,6%) szintén SE-ETK mögé került (17). Tehát úgy tűnik, hogy a rangsorolás elve az, hogy ha bármelyik paraméter a SOTE-n magasabb, akkor a SOTE előrébb kerül.

Még feltűnőbb a dolog, hogy a DE-GYTK-n mindkét paraméter magasabb (82,8 %, ebből MTA-cím: 14,1%), mint a SE-ÁOK-n (79,4 %, ebből MTA-cím: 10,7%), de még ez sem elég ahhoz, hogy a DE-GYTK az SE-ÁOK elé kerüljön (mivel mindkettőt másodiknak rangsorolják). Erre nem létezik semmilyen ésszerű magyarázat (mivel nem létezik olyan súlyozás, ami indokolná a rangszámok iylen fajta kiosztását), az egyetlen lehetőség a tudatos manipuláció.

Az oktató/hallgató arányt szintén hasonlóan „rangsorolják”, rögtön feltűnik, hogy 3 db 1. helyezett van (9-re kerekített aránnyal) (SE ÁOK, SZTE ÁOK, SE EKK). PTE ÁOK a 4. (10-re kerekített aránnyal). Ha valaki kiszámolja a valós értékeket (mert a táblázat adataiból lehet, egyszerűen el kell osztani a hallgatók számát az oktatókéval), akkor kiderül, hogy az SE-ÁOK csak a 3. lenne 8,999-cel (mivel az SZTE ÁOK és SE EKK is előtte lenne), Pécs meg azért 4., mert a 9,6-ot már felfelé kerekítjük. Valószínűleg ezért kellett egyébként kerekíteni, hogy a SOTE ne harmadik legyen, hanem első. Persze a felületes szemlélő (aki nem nézi, azt gondolja, hogy az SE az első, és akkor Szegeddel egyforma, Pécsnél meg 3 hellyel jobb, míg a valóság az, hogy Szeged 1-gyel megelőzi, Pécs meg csak 1-gyel van mögötte ebben a mutatóban). De megint manipulálnak, hogy a SE minél előrébb kerülhessen.

Innentől komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsoaltban, hogy az eduline rangsora mennyire tekinthető elfogultnak a SOTE (vagy általában Budapest) irányába...

Hogy ne csak orvosi legyen:

[link]

Idén a bölcsészkarok között PTE-BTK az 1. az oktatók kiválósága alapján, SZTE-BTK a 2.

[link]

Az abszolút kari rangrorban meg az SZTE-BTK a 3. az oktatók kiválósága alapján, PTE-BTK meg a 4. Hogy jött ez ki? Egyszer az egyiken, máskor a másikon „kiválóbbak” az oktatók, amiket elvileg ugynakkor, ugyanazon paraméterek alapján, ugyanolyan súlyozással értékeltek? (amit még hangsúlyoznak is mindkét cikk alatt: ld. „Mi alapján áll össze a rangsor?”, hogy milyen precízen számolnak, meg mennyit javítottak rajta...) Viccnek is rossz, és teljesen komolytalan. Ki hiszi ezek után el a ranglista bármelyik adatát?

Össze-vissza zagyválnak mindent, és valaki még pénzt is ad ezért a kiadványért, vagy azért, hogy ilyen cikkeket olvasson az újságban.

Egyébként is, a listán elfoglalt helyezéseknek nincs jelentősége.

[link]

[link]

Az egyes paramétereknek talán lehet, amennyiben tudjuk, hogy nekünk melyik a fontos, illetve ha tudjuk, hogy hogyan mérték ezeket, és a módszertan tényleg korrekt. De nem az.

Ha e nem lenne elég, nézzük végig a listákon feltüntetett paramétereket (függetlenül attól, hogy kiderül-e, hogyan mérik).

Az „oktatói kiválóság” a tévhittel ellentétben nem az oktatók oktatói kvalitásait méri.

„A hallgatók létszámára eső minősített oktatók száma”:

SE-ÁOK-n 9, PTE-ÁOK-n 10. Nincs szinte semmi különbség. Egyébként a PhD-hallgató vajon a lista készítőinél oktatónak, hallgatónak, mindkettőnek, esetleg egyiknek sem számít? :) Felmerült-e bennük egyáltalán ez a probléma? Egyébként sem attól lesz valaki jó oktató, hogy PhD-t szerez, azaz „minősítetté” válik. Mert az a tudományos tevékenység alapján van, semmi köze az oktatáshoz.

„Tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma”: A kutatási tevékenységtől függ, ráadásul torzítva van, mivel ha sok a fiatal PhD-hallgató, ami az utánpótláshoz mindenképp szükséges, az arány alacsonyabb lesz (tehát rosszabbnak tűnik). Ha magas, az viszont akár amiatt is lehet, hogy nincs oktatói utánpótlás... Mindegyik orvosi karon 74-83% között (Debrecenben 82,8%, Pécsen 74,2, (forrás: Eduline, minden más adatnak is). Ez 10%-on belüli különbség, ami nem jelentős, főleg úgy nem, hogy a tudományos kutatói és oktatói utánpótálás is a fiatal PhD-hallgatók jelentik, akik az arányt rontják. Így a 100%-os arány kifejezetten rosszat jelentene. Ugyanezért a 82 sem „jobb”, mint a 74. Az ETK-kon 41 és 81% között mozog (SZTE-n 41,3%, Pécsen 80,8%). De ez sem jelent semmit.

„MTA-címek aránya”: Mint az előbb. MTA-címet egyébként úgy is lehet szerezni, hogy valaki életében nem oktatott. Innentől megint csak furcsa és értelmetlen az oktatói kiválósággal összekötni.

Habilitációk aránya: a ranglistákon nem veszik figyelembe, mivel egyetem- és karfüggő, hogy hol milyen nehéz habilitálni, de valahol az arány nyilván a PhD-val rendelkezők és az MTA-címmel rendelkezők között van. Jelentősége csekély.

Tehát bár látszólag az oktatók kiválóságát mérték, ezt nem az oktatás, hanem a kutatási tevékenység alapján tették, amely viszont nem függ ösze. A jó kutató is lehet rossz oktató, a jó oktató meg nem feltétleül jó kutató is. A minimumot meg azért előbb-utóbb úgyis mindenkinek teljesítenie kell oktatás és kutatás terén is (ami nem feltétlenül jó, mivel így annak is muszáj oktatnia, aki inkább kutatna, és az oktatásban pl. nem is jó...) És ugyanez fordítva is érvényes.

„Hallgatói kiválóság” (elsőhelyes jelentkezők száma, felvettek pontátlaga, nyelvvizsgával felvettek, középiskolai versenyen helyezettek száma).

Ezek egyike sem az egyetem teljesítményétől függ, mivel nem a végzett hallgatók, hanem a frissen felvettek kiválóságát méri, akik még egy percet sem jártak az egyetemre. Ahova a legtöbben jelentkeznek első helyen, ott a legmagasabb. Ez a SE, mivel könnyebb megközelíteni az ország minden pontjáról és külföldről is, mivel Budapesten van. Esetleg lehet, hogy egyesek azért jelentkeznek oda, mert azt a pletykát hallották, hogy könnyebb. De akárhogy is, a „hallgatói kiválóság”-nak semmi köze az egyetem színvonalához. De ha még lenne is köze, akkor is egy jó egyetem „kevésbé kiváló” diákokból is tud olyan jó orvosokat képezni (sőt, ha a Times Higher Education listáján a diploma értékét vesszük alapul, akkor még jobbakat is), mint mások a „kiválóbb” diákokból. Éppen a „hozzáadott érték”-et kellene mérni (mivel az az egyetem érdeme), viszont akkor jó eséllyel fordított eredményt kapnánk. Erre sem gondoltak a lista készítői.

Konklúzió: a lista akkor is használhatatlan lenne, ha történetesen nem csalnának az adatokkal, de így végképp az.

„Mi lenne ha a kérdésre válaszolnál a mellébeszélés helyett?”

Megtettem.

„Egyébként elég sokat elárul rólad, hogy észérvek helyett a kommented fele arról szól, hogy személyemet próbálod kielemezni.”

Mivel azt az állításodat, hogy a Semmelweis nehezebb lenne, kizárólag a te szavad támasztaná alá (ha már semmilyen forrást nem írtál), innentől a szavahihetőséged egy fontos szempont lenne. Arról meg kiderült, hogy nincs, én csak összegyűjtöttem. De ha a konfabuláció helyett mindig igazat mondanál, nem kerülnél ilyen helyzetbe.

„(bár ezt a részt el se olvatam nálad)”

Nem is neked írtam, hanem mások tájékoztatása céljából.

„Kérdező se kíváncsi szerintem a teóriáidra, csak a kérdésre szeretne választ kapni. :)”

Hú, de ismerős ez valahonnan:

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__egyeb..

Csak nem egy „másik” 27%-os válaszoló ugyanezzel a szöveggel? Micsoda véletlen ismét :D

Az, hogy kíváncsi-e rá a kérdező, vagy sem, azt meg nem te fogod eldönteni. Szerintem (meg a %-od alapján sokan mások szerint is) éppen rád nem volt senki sem kíváncsi, de ez téged sem akadályozott meg abban, hogy írj ide most már 3 hozzászólást.

A 9 és a 26%-os nem akarom elhinni, hogy nem egy ember két felhasználónévvel... De tegyük fel, hogy nem.

"SOTE elismertebb, és ismertebb egyetem"

"SOTE viszont nehezebb meg többet kérnek számon"

"Azt még vedd számításba, hogy Semmelweis azért nehezebb mint a többi orvosi meg vizsgákon is kicsit szivatósabbak"

A 90+%-os válaszoló, tudjátok, aki "csak magát győzködi", már leírta elég részletesen, belinkelt konkrét forrásokat, de ti csak vagdalkoztok mindenféle alátámasztás nélkül.

7-es, amiket belinkeltél, ott átlag sorrend van. Idézettség, PhD-zett oktatók száma, egy hallgatóra jutó PhD-zett oktatók száma és hasonlók. A hazai rangsorokban a hallgatók kiválóságát középiskolai mutatók alapján mérik (nyelvvizsgák száma, emelt érettségik száma, OKTV helyezések száma stb), egyiknek sincs SEMMI köze az egyetem OKTATÁSI színvonalához vagy a számonkérés nehézségéhez.

A 90%-os konkrétan belinkelte, hogy objektív mutatók alapján a külföldi munkáltatók elégedettebbek a másik 3 orvosi egyetemen végzett orvosokkal. Ti csak vagdalkoztok, hogy a SOTE ismertebb és elismertebb. NEM. Ha ez igaz lenne (csak hogy én is átmenjek demagógba), akkor valószínűleg nem lenne itthon orvoshiány, mert a PTE, SZTE és DE diplomás orvosaink nem kapnának seperc alatt állás külföldön.

Ha már itt tartunk, Nyugat Európában az ismert és elismert orvosi nem a SOTE-nál kezdődik, hanem az Oxford, Cambridge és társainál, de ha már linkelgetünk, szemezgess: [link]

Az, hogy a SOTE-n többet kérnek számon, NETTÓ HAZUGSÁG. Mind a négy orvosi egyetemnek azonos feltételeknek, akkreditációs szempontoknak kell megfelelni. Ugyanazt az anyagmennyiséget kell elsajátítani a SOTE-n, a DOTE-n a POTE-n és a SZOTE-n is (MAB). Az, hogy a SOTE-n a vizsgákon szívatósabbak, ebben a formában így szintén hazugság. Bizonyos vizsgákon a SOTE-n szívatósabbak, más vizsgákon meg máshol. De aki már járt orvosi egyetemre, pontosan tudja, hogy még egy intézeten/klinikán belül se mindegy, hogy kinél vizsgázik. A SOTE-n is vizsgázhatsz olyannál, aki objektíven a tudásodat nézi, hovatovább vajszívű, és vidéken is kerülhetsz olyanhoz, aki még az élő fába is beleköt és úgyis megbuktat, mert szar napja van, nem ivott kávét, nem vagy neki szimpatikus, stb.

Egyébként mitől nehezebb a SOTE, mint a többi? Miből kérnek többet számon anyagmennyiségre? Ha Európába mind a négy diplomával mennek ki az orvosaink, az USA-ba meg mindhez kell még a USMLE is, akkor pontosan miért elismertebb? Hol ismerik el a SOTE-t, de a többit nem? Konkrétumot, ha kérhetem.

Azért az poén, hogy az ilyen kommentek után csodálkoztok, hogy az emberek utálják a SOTE-sokat, és hogy a vidéki orvosin frissen végzett orvosok nem Budapestre mennek dolgozni, hanem egyből Londonba. Quelle surprise..... :D :) Mindennek megvan az oka...