Mennyire stresszes a pedagógus állás?

Sajnos ma elég nehéz tanárnak lenni, de persze is ez iskola- és gyerekfüggő. Én azt tanácsolnám, hogy csak abban az esetben kezdj bele ennek a hivatásnak a tanulásába, ha nagyon türelmes vagy, ha nem ragadnak el könnyen az érzelmeid, képes vagy kiállni magadért és tudsz fegyelmezni. A tekintély nagyon fontos, ha ez nincs, azonnal kiszúrják a diákok és máris elkezdődik a beszélgetés, rosszabb esetben a beszólogatás.

Sokáig fontolgattam én is, hogy tanár legyek, de lemondtam róla, mert én főként csak a két tárgy (az angol és magyar) miatt akartam ezt, csak a tanítás öröme miatt. Sajnos rá kellett döbbennem, hogy a fentebb felsorolt tulajdonságok közül én szinte egyikkel sem rendelkezem, így hamar kiégtem volna és nem lett volna értelme a sok tanulásnak és kitartásnak. Szó, ami szó: akkor tanulj tanárnak, ha nagyon elhivatott vagy iránta. A fizetés sem valami sok...

A diákok mindenfélék, régebben is mindenfélék voltak. Olvad el Móra Ferenctől az Én szép tanárkorom... és a Kalcinált szóda novellákat :)

Persze vannak változások, az egyik a Z-generáció néven ismert jelenség, hogy sokkal jobban pörög az agyuk jó és rossz értelemben egyaránt. De inkább rossz, ha a 40 évvel ezelőtti állapot lenne a viszonyítási alap, akkor mindenki hiperaktívnak tűnne.

A másik meg az elkényelmesedés, már nem olyan kemény a világ, így a gyerekek se. 40 éve ha rosszul tanultál, még szakmunkásképzőbe se vettek fel, várt a betanított munka akár 15 évesen. Most meg erőfeszítés nélkül (ha nem buta valaki) be lehet kerülni akár gimnáziumba is, tehát a nagy többség nem érzi a kényszert, hogy a legjobbat KELL kihoznia magából, tanulja ami épp érdekesnek tűnik, a többiből meg csak hogy nem bukjon meg.