BME különböző szakjairól szeretnék érdeklődni azoktól, akik ott tanulnak/tanultak/ismernek ilyen embert. Melyiket válasszam? Többi lent.

egy gépész/mechatronika/villamos/mérnökinfó-val sokkal jobban járnál, mint álláskeresésnél, mint fizetésnél.

De az általad leírtakkal sincs nagy gond.

Energetikusokat ismerek. Most volt tantervváltás, úgyhogy lehet egy-két dolog változott, érdemes megnézned a képzési tájékoztatót, azt, hogy milyen tárgyakat tanulnál ott. (Minél több kredit, annál hangsúlyosabb a tárgy)

Az energetikának sok ága van (hő-, villamos-, épület-, atom-, vegyipari-), az alapképzés egyfajta átfogó képet ad, illetve szakosodni lehet a fentiekre. Ezen kívül mesteren lehet megújuló energiával is foglalkozni.

A képzés ennek megfelelően van felépítve, illetve megfejeli ezt még, hogy a gépész karon van, így viszonylag széles spektrumon mozognak az oktatott tárgyak. (Vagy más szemszögből, a megfáradt egyetemisták szavaival élve sok a felesleges tárgy, mert ami kell egy atomosnak, az az életben nem fog kelleni az épületesnek, de a szakosodás előtt mindketten tanulják mindkettőt. Aztán meg ott vannak a gépésztárgyak, különösképp a Gépelemek (azt hiszem ott Szerkezettan a neve), amit meg senki sem akar tanulni csak kell, és szívás.)

A képzés sok részében elavult (volt?), vannak rossz tanárok, értelmetlen tantárgyak. Sokat szidják a képzést, de őszintén szerintem "minden" BME-s szidja a képzését. Valahogy ez a sok elvárt tanulás által keletkezett frusztráció levezetése.

Ettől függetlenül azért azt láttam, hogy a szakirányos tárgyaikat már élvezik, hiszen azért jöttek ide.

Szerintem egyébként nem a képzés alapján kell dönteni egy-egy szak mellett (max. egyetemek közt), hanem az alapján, hogy mit fogsz vele csinálni utána 40-45 évig.

Szerintem ezzel jól el lehet helyezkedni, úgy látom vannak munkalehetőségek, rengeteg olyan ismerősöm van, aki akár már 1-2 év egyetem után el tudott menni szakmai munkát végezni.

Az atom a legszűkebb, hazai téren van Paks, a KFKI (kutató), vagy maradni az egyetemen (ennek van a legkevesebb vonzereje minden szaknál szerintem). Hőenergetikával ha jól tudom erőműveknél lehet elhelyezkedni, illetve talán az ami általánosabb (a mesteren is). Villamosenergetikán a nem erősáramú rendszerekkel foglalkoznak (sajnos nem tudom ez mit jelent, csak szokták mondani), pl. MAVIR-nál, meg ilyeneknél. A vegyipari energetikáról tudok a legkevesebbet, olyan közeli ismerősöm nincs.

Az épületenergetikásokról tudok a legtöbbet, onnan az épületgépész(eti és eljárástechnikai mérnök) mesterre vezet az út, és házak, irodák, egyéb akármilyen létesítmények (sportcsarnok, stadion, állatkert, stb.) épületgépészeti rendszerét (víz, gáz, fűtés, csatorna, klíma) tervezik, esetleg kivitelezik (mármint irányítják a kivitelezést). Van munka, rengeteg az álláslehetőség, viszonylag jól meg is fizetik (egyelőre csak diákokat ismerek, így a többi diákként vállalt szakmához képest), bár az ismerőseimnél többnek is van valami "stikkje", pl. túl sokat kell dolgozni, vagy éppen nincs munka, és így unalmas (fizetik, csak nincs mit csinálni).

Bekerülni annyira nehéz, mint amennyi a ponthatár, illetve ha jól tudom fizika érettségi kell (bár szerintem az se volt nehéz). Bent maradni az első egy-két félévben nehéz, amikor az alapozó/érdektelen tárgyak vannak, mint a matek, szerkezettan, de ez szerintem minden szakon így van. Oda kell figyelni, hogy más lesz mint a középiskola, máshogy kell tanulni, és hiába nincs minden órára házi, meg minden hónapban tz, ha valaki elveszíti a fonalat, nehéz lesz visszavenni.

A többi említettről csak sztereotípiák alapján tudok, a műszaki menedzser könnyű (ezt mondjuk néhány ismerősöm is megerősítette), a közelekedési kar pedig nehéz, nehezebb, mint a gépészkar szakjai. (Ez tényleg csak sztereotípia, nincs onnan ismerősöm)

#1-nek:

A kérdés nem az volt, hogy szerinted mit kellene tanulnia, hanem az, hogy a három felsorolt szakról mi a véleményünk.

Alapvetően igazad van, hogy az általad felsoroltak "hiányszakmák", de akkor sem szabad mindenkinek ezt választania. A kérdező biztosan tisztában is van ezzel.

Azért, hogy nem megy mindenki informatikusnak/mechatronikai mérnöknek stb..több oka lehet, például:

- nincs elég pontja, mert ezekre a szakokra 450+ pont kell a BME-n. Egyéb szakokra 330-380 között be lehet jutni.

- nem érdekli a terület. Nincs is annál rosszabb, mint azzal végigszenvedni 5,5 évet, ami nem érdekel. Ez se a hallgatónak, se a piacnak nem jó.

Baj, hogy ilyen elvből (divat, financiális) olyanok is jelentkeznek ezekre a képzésekre, akik nem valók oda. A túljelentkezés következménye, hogy túl magas lesz a ponthatár, és sok olyan jut be, akit nem érdekel a szakma, és sok olyan nem jut be, aki jó szakember lenne. Erre pont a BME-n volt egy felmérés (korreláció vizsgálat), ahol azt vizsgálták, hogy felvételi pontok szerint mekkora volt a lemorzsolódás. Az jött ki, hogy a legnagyobb lemorzsolódás a magas pontszámú és az alacsony pontszámú hallgatókat érintette, kevésbé az átlagos pontszámúakat (szakonként eltért, de ez a 350-400 közötti sáv).

Hogy a kérdésre is válaszoljak:

Kezdem azzal, hogy végzés után a műszaki menedzserektől lehet hallani, hogy azt érzik nem kaptak "szakmát", és az egyetem végén nem értenek semmihez. Ettől függetlenül nagyon hamar el tudnak helyezkedni, megfelelő mérnöki fizetésért. Talán ez a szak, ami a legkevésbé fókuszált, ezért van ez.

Energetikai mérnökről fent már írtak.

Közlekedésmérnök idén 330 pont volt, egy jó eredménnyel ide be lehet kerülni. Sok fele lehet szakosodni a közlekedés területén, nagy vonalakban lehet foglalkozni vasúti, közúti és közösségi közlekedés szervezésével, automatizálásával, irányításával.

Rengeteg hazai nagy és kis vállalatnál el lehet helyezkedni, fizetés is jó (piaci), természetesen szaktudástól függő.

A logisztikai mérnök szakra is 330 volt idén a ponthatár, ez egy fókuszáltabb szak, itt alapképzésen (BSc) nincs szakosodás, hanem egy általános "folyamatmérnök" képzés. Egy ilyen mérnök képes lesz egy vállalat teljes anyag és információ áramlását átlátni, javítani, menedzselni. Mester szak után pedig komplexebb logisztikai feladatokat megvalósítani, mint például raktárat tervezni, megfelelő kapacitás-erőforrás párosításokat elvégezni (gépválasztás), de minden kapcsolódó területről lehet tanulni pl. adatbázis kezelés, térinformatika, folyamat automatizálás (PLC programozás) stb..

Gyakorlatilag az utolsó félévben már mindenkinek van munkahelye, megfelelő mérnöki fizetéssel.

Mindhárom szakra érvényes, hogy a fizetés nagysága idővel a szaktudástól és a proaktivitástól függ, alapvetően hosszútávon nincsen gond a megélhetéssel.

Én energetikát hallgatok, ha azzal van kérdésed akkor bátran irj:D

Bár az egyik válaszolo sokat leirt:D

És az utolsoval teljesen egyet értek:):)