OE-BGK gépészmérnök képzés mennyire színvonalas?

A BME egy valódi egyetem, egyetemi színvonalú mérnökképzéssel. Az OE egy kváziegyetem, volt műszaki főiskolák konglomerátuma. A BME egy jó egyetem, az OE pedig egy jó főiskola, amely egyetemnek nevezi magát.

Nem mindegy, hogy olyan professzori kartól tanul az ember, akik a kutatás és fejlesztés nemzetközi élvonalába tartoznak, nemzetközi projektekben vesznek részt, képesek MAB által akkreditált doktori iskolát működtetni, lépést tartanak a világgal,

vagy olyan gyakorlatiasnak mondott "szakemberektől", akik teletömik a fejedet a létező legelavultabb "értékes" tapasztalataikkal és akiknek fogalmuk sincs, hogy mik lesznek a jövő kihívásai 5-10 év múlva.

Nagy kérdés, hogy betanított mérnök szeretnél lenni, vagy szakterületed nemzetközi szinten versenyképes szakértője.

Az OE alkalmas arra, hogy BSc szinten kiképezzen olyan mérnöknek nevezett technikusokat, amik nagyon megfelelnek az ipar és a munkaerőpiac jelenlegi kívánalmainak, de nem alkalmas arra, hogy olyan tudós-szakértő-mérnököket képezzenek akik 5-10-20 év múlva, megváltozott körülmények között is képesek lesznek megállni a helyüket, mert képesek önálló kutató-fejlesztő tevékenységre, olyan szilárd tudományos alapokkal rendelkeznek, amelyre újabb átképzések és továbbképzések építhetők, akik képesek stabil alapokról akár teljesen új sohasem tanult dolgokkal is foglalkozni.

Mindez, persze messze nem jeleni azt, hogy az OE-re ne járhatnának tehetséges hallgatók, akiknek mindegy hova járnak, mert a tehetségük úgyis továbbviszi őket. Azt sem jeleni, hogy az OE-n ne lehetne találni olyan kiváló témavezetőt, aki mellett valóban meg lehet tanulni a szakma egy-egy szeletét. Csupán azt állítom, hogy a jobb, igazi egyetemeken ilyen hallgatóból és főleg oktatóból arányaiban több van és erre mondom azt, hogy az egy jobb egyetem.

Az én véleményem szerint egy egyetem szakmai színvonalát egyedül a professzori kar színvonala határozza meg.

Egyetemen jó oktató az lehet, aki élvonalbeli művelője (kutatója-fejlesztője) a saját szakterületének. Mert ezen a szinten csak azt tudja valaki átadni, amivel maga is rendelkezik. Jó képzést csak olyan intézmény tud nyújtani, amelynek oktatói kara nem csak, éppen hogy meg tudja tartani a BSc-s órákat, hanem képes magasabb szinten, arra épülő MSc-k sokaságát és PhD-képzéseket is indítani, azaz legalábbis van MAB által akkreditált Doktori Iskolája, vannak olyan vezető kutatói, akiknek a szakmai teljesítménye megüti azt a szintet, hogy a MAB törzstagi akkreditációjának megfeleljenek, tudnak nemzetközi tudományos folyóiratokban és konferenciákon publikálni, tagjai lehetnek nemzetközi tudományos társaságoknak, szerkesztőbizottságoknak, akadémiáknak stb.

Sajnos én azt tapasztaltam, hogy a felsőoktatásban a "gyakorlati, gyakorlat-centrikus, gyakorlatias" jelzők legtöbbször nem azt jelentik, hogy ott gyakorlatban jól hasznosítható tudást lehet szerezni, hanem ez a jelző gyakorlatilag a "gyenge, elméletileg megalapozatlan, tudományos teljesítmény nélküli" fogalmak szinonimája.

A gyakorlatias sajnos általában azt jelenti, hogy a ma bevett gyakorlattal, a ma és a tegnap technológiájával foglalkoznak, mert fogalmuk sincs a holnap vagy a holnapután lehetőségeiről és kihívásairól.

Jaj de buta vagy, fijjam...

Az ÓE Bánki Donát, Kandó Kálmán, Neumann János karai jók, színvonalasak, és kimondottan jól mutatnak egy önéletrajzban. Az ipar és a cégek "szeretik" a Bánkis gépész diplomát, főleg Budapesten és környékén.

Gépészmérnök képzésben a BME a legismertebb, de a Bánki, a Miskolci Egyetem, SZIE Gödöllőn is teljesen jó.