Titeket ért olyan hátrányos megkülönböztetés általános iskolában vagy középiskolában amit csak felnőtt fejjel fogtatok fel?

nem

Igen, gyereknek nem voltam szép lány (konkrétan ijesztően csúnya voltam), és ezért alapjáraton nem voltam szimpatikus a legtöbb tanárnak (korombelieknek sem), de azt hittem, hogy ez azért volt, mert nem voltam okos vagy jófej valami ilyesmi. Ha a tanárok kipécéztek vagy élből butának tartottak valakit, az általában én voltam, konkrétan folyton azzal vádoltak, hogy a szüleim által írt szövegeket mondok fel órán (!!), és volt, hogy elfelejtettem egy dolgozatot, nem tanultam rá semmit, és hármas lett, mire a tanár félrehívott, hogy hát igen, sajnos egyértelmű, hogy magolós vagyok és sajnos nekem ehhez a tantárgyhoz nincs tehetségem, de ilyen szorgalommal majd tuti felzárkózom. Az osztályfőnököm nem hitte el, hogy felvettek elit gimnáziumba, pedig minden mérés szerint kifejezetten tehetségesnek számítottam. Gimibe úgy mentem, hogy már megütött a kamaszkor, nem egóból, de mint egy csúnya gyerek általában, röpke egy-két év alatt kifejezetten jól kezdtem el kinézni, és nyilván a gimi légköre miatt is, de ég és föld volt a kettő. Jó eredményekkel végeztem, kitűnőre érettségiztem, több tanárom is kiemelkedőnek tartott (mármint mondták is, nem csak én képzeltem be magamnak :D). Most már soha nem fogom megtudni, hogy általános iskola felső tagozaton vagy gimiben voltak-e elfogultak velem, sem azt, hogy inkább szép arcom vagy jó tanáraim lettek. Mindenesetre, amióta nem úgy nézek ki, mint a szörny, ami kimászik a csatornából, némileg egyszerűbb az élet. :D

Általánosban igen. Akkor nem tűnt fel, hogy azért várnak el tőlem sokkal többet, mert az én szüleim nem kőgazdagok és nem szponzorálják az iskolát.