A történelem érettséginek mi köze a történelemhez?
Most komolyan, ez mi?
Ezek szövegértési feladatok, aligha igényelnek valódi tanulással elsajátított tudást.
Egy szégyen az egész, ennyi erővel kémiáról vagy bármi másról is szólhatna a szöveg.
1. Azért szövegértés is elég sok van benne.
Én idén érettségiztem. Négyes lett.
Eddig minden évben 2.0 átlagom volt. Érettségire is úgy mentem el, hogy fel sem készültem. Bár annyi mákom volt, hogy az esszéket amiket lehetett választani (tatárjárás+2.vh kitörése), pont tudtam. Vicces mert 6 tételt tudtam a kb ~40-ből.
De, ha ezektől eltekintesz még akkor is sikerült egy egész jó eredményt elérnem az érettségin, pusztán a szövegértéssel. Mert elhiheted, én aztán tényleg nem tudom a történelmet.
Rendben nem azt mondom, hogy történelem tudás nélkül 4-5 -re meg lehet írni, de csak szövegértéssel egy hármast lazán összelehet hozni írásbelin.
#2-es
Köszönöm kolléga, hasonló véleményen vagyok.
Akkor most állj meg egy pillanatra, és gondolj bele, hogy miért is tanulunk történelmet.
Nyilván része az alapműveltségnek; megtanulod, mert nem akarsz bunkónak tűnni. De a Római Birodalom bukásának belpolitikai okait nem azért elemezzük, hátha valaki rákérdez a villamoson, hanem hogy a saját életünk során ha elegen tudunk az ilyesmiről, esetleg elkerülhetjük a hasonló hibákat. Ugyanilyen okokból tanítanak trigonometriát is: nem leszünk mind mérnökök, de a matematikai gondolkodásmód egy elég hasznos dolog.
Ezekből egyértelműen következik, hogy a történelmet nem bemagolni kéne, mint egy szótárat, hanem megérteni. Az események egymásból következnek, és ha az összefüggéseket átlátod, az sokkal hasznosabb, mint ha napra pontosan tudod a világháborúk minden eseményét.
Most nézzünk meg egy esszéfeladatot az érettségin. Kapsz mondjuk egy szöveget a pákozdi csatáról. Elolvasod belőle, hogy kik voltak a parancsnokok, hogy hogyan zajlott le a csata, hogy mi volt az eredménye. Ha jól rémlik, még a szöveg keltezésének időpontját is megadják. Ha nem vagy teljesen sötét, akkor az 1848-as dátumból még arra is rájössz, hogy vajon milyen okból vívták. Persze lehetne mondjuk az 1606-os bécsi béke, és akkor egy csomóan még azt sem feltétlenül tudják.
Ami a forrásból nem derül ki: a csata előzményei. Itt ugye egy rövid általános ismertető kellene a szabadságharcról, hogy miért tört ki, kb hogy áll, hogy mit keres itt Jellasics. Amit még neked kell hozzátenned, az a csata következményei. Ugye Jellasics visszavonult, Bécsbe menekült, októberben a tartalék hadtestét is legyőzték a magyarok. Ennek ellenére a szabadságharcot orosz segítséggel végül leverték.
Ezekre kíváncsiak a vizsgáztatók, nem arra, hogy el tudod-e olvasni, ki vezette a bal szárnyat. Tény, hogy kevesebbet kell hozzá magolni, mint ha végig kéne mondanod az összes magyar uralkodót évszámokkal együtt, de attól még nem lesz kevésbé történelem.
(Hát amúgy én pont azt az egy tételt húztam amit nem tudtam és mégis meglett, szóval azért mégis ellehet azt bagatelizalni, lol.)
Vedd figyelembe, hogy nem az lenne a legnagyobb lényege a tantárgynak, hogy fejbõl tudj mindenféle dátumot, meg háborút stb. Mit szólnál ahhoz, hogy ha forrás nélkül kapnád a kérdéseket? Csak úgy random abból a temérdek témakörbõl ami van? Azt hiszem meglátszana az a kettes.
Van ezer évnyi részletes magyar töri, a világtörténelemrõl nem is beszélve.
Elhiheted az emberek 90% az életben nem fogg többet a törivel foglalkozni, és a nagyobb részét elfelejti.
A forrás elemzés/szövegértés viszont az élet nagyon sok részében szükséges. A tōri óra ennek a késségnek a fejlesztése lenne az egyik legnagyobb lényege. Örülj, hogy ebbe jó vagy, ne itt panaszkodj lol.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!