Miért van az, hogy egy egyetemen az államilag támogatott ("ingyenes") képzésen ALACSONYABB a ponthatár, mint az önköltségesen?

Először talán a ponthatár meghúzásának módjával kéne tisztában lennetek. Ugyanúgy működik mind önköltségesen, mind államin. Sorba rendezik pontszám alapján a jelentkezőket, és amelyik az utolsó, de még belefér a keretszámba, annak a pontszáma lesz a felvételi pontszám. Pl. jelentkeznek 265-en, őket sorbarendezik, és mivel 100 embert vehetnek fel, a 100. jelentkező pontszáma lesz a ponthatár.

Ha a költségtérítésesre magasabb pontszámmal jelentkeznek az emberek, vagy kevesebb a felvehető létszám, akkor értelemszerűen kialakulhat az a helyzet, hogy magasabb lesz a ponthatáruk, mint az államisoknak.

Miért jelentkezik valaki fizetősre? Mert már van egy diplomája, vagy nem az volt ez első megjelöltje, de tartaléknak betette, hátha nem veszik fel (pl a mostani rendszerben az előre meghatározott, magas pontszámú szakoknál.)

Ugyanazt tanulja államis és költségtérítéses, ugyanazokon az órákon és vizsgákon vesznek részt.

Ugyanaz a képzés. Egymás mellett ülnek az órákon, csak az egyik fizet a képzésért, a másik nem. Vagy nem annyit.

Egyébként a ponthatárokat a jelentkezők alakítják, valószínűleg az történt, hogy az önköltséges képzésre magasabb pontszámmal jelentkeztek a hallgatók, így a keretszám feltöltésekor magasabb volt a rangsorban utolsó helyen álló hallgató pontszáma.

valaki egyszer világosítsa már fel az eduline-tól kezdve az összes '' hihetlen, 500 volt a ponthatár az EKF xy nevű karon/ szakon''.

Ugyanez igaz az önköltségesre. Ha VÉLETLENÜL.. és mivel rengeteg felsőoktatási intézményünk van, rengeteg szak. Nagy számok alapján is elő fog fordulni, hogy kevés vagy épp csak 1 embert fognak felvenni. Ilyenkor az 1 ember pontszámát ''hirdetik ki''. De ez nem ponthatár. ez inkább csak a nyilvánvaló szám arról, hogy akit felvettek ennyi pontja volt, vagy több embert vettek fel, akkor ennyi pontja volt a legutolsónak akit felvettek.

De olyan helyen ahol 160 embert vesznek fel, ott mondhatni jóval nagyobb eséllyel lesz alacsonyabb a KIHIRDETETT ponthatár, mint olyan helyen ahová csak 2-3at, vagy 1-et vettek fel.

Ez igaz az önköltséges képzési formára is. (Ami a másik érdekesség ! -> ha egy önköltség formára jelentkezőnek TÖBB PONTJA VAN, mint amennyi államira is elég lenne. Egy államis jelentkezőtől elvesz egy helyet.

-> PÉLDA: BCE-GTK ker marketing államis ponthatár 450

önköltséges 452

ez az önköltséges 452 ponttal rendelkező ember jó eséllyel kiejtett egy 449 ponttal rendelkező jelentkezőt, mert neki államira is elég pontja lett volna

De miért jelentkezett ő önköltségesre?

- véletlenül

- nincs már állami féléve

- nem akarja aláírni a hallgatói szerződést v. 100% biztos benne, hogy nem fog itthon dolgozni, csak külföldön.. stb

(persze ez a ''kiejtés'' nevű fogalom a felsőoktatásban nem keverendő össze azzal, amikor az azonos pontszámú hallgatók együttes elutasítára kerülnek ha valamelyik ''nem férne be'' )

Pl: 150 hely van. 148 jelentkező pontja minden további nélkül elég ahhoz, hogy felvegyék.

de a maradék 2 helyre, 3an pályáznak... 3 azonos ponttal. Mindhárman ! elutasításra kerülnek, a helyek nem kerülnek 100% feltöltésre. Üresen maradnak.

Kivéve az idéi év, ahol már sejteni sem lehet, hogy néhány intézmény (PPKE, ELTE) milyen alapon térhetett el az előre kitűzött maximum létszámtól.. (volt ahol többet vettek, mint amit előre kiírtak)

szóval az önköltséges ponthatár magas pontszámú voltát remélem ebből még jobban meglehet érteni. de kétségtelen ahogy az első válaszoló is írta, hogy a pont''kihirdetés'' koncepciójával nem árt tisztában lenni.

(off: bocsi a helyesírási hibákért, mobilról nem tudok visszagörgetni :d)