Gyakori, hogy a doktori képzésben teljesen eltér a témavezető hivatalos kutatási területe és az általa doktoranduszhallgatóknak vezetett téma, jelentkeznél ide doktorandusznak?

Nem mondtam, hogy intézet :)

Egy kutatási eszközöket (kémiai festékektől, mikroszkópig és egyéb lab equipmentekig mindenfélét) fejlesztő spin-off cég amely fenntart szakdolgozókat beleszámítva egy 30-40 fős kutatócsapatot az intézettel és az egyetemmel együtt. Így a legújabb technológiát mi kapjuk meg elsőnek, teszteljük és cikkeket írunk. Ráadásul van pár szabadalom, ami miatt elsőként jöhetünk ki az eredményekkel a technilógiai fölény miatt. Ez kölcsönösen jó a cégnek is, meg a kutatócsapatnak is.

Mostanában egyre több ilyen cégről tudok itthon is. Többek között társadalomkutatás, big data analysis, érzelemkutatás. Ilyen cégek szerintem simán tudnak PhD témát adni, főleg ha spin-off és van akadémiai/egyetemi kapcsolat.

Annyi "hátránya" van a dolognak, hogy ez kemény versenyszféra. A magasabb fizetésért sokkal magasabb is az elvárás, és a stressz. Ha a biológia vagy egyéb rajtad kívülálló dolog miatt nem jönnek az eredmények, az komoly probléma. Itt nem lehet 3-4 évig püttyögni valami saját kis témán, ami aztán vakvágány lesz. Ha nem illik bele a céges profilba, és nincs közvetlen ipari haszna akkor nem is publikálhatsz belőle. Ugyanakkor nagyon vevőek az új ötletekre és sok esetben szabad kezet adnak. Ha a cég és a te érdeklődésed egy irányba vezet, akkor nincs gond.

Mondjuk még az is igaz, hogy manapság a neurobiológia, pszichológia, big data területekre mindinkább informatikusokat, fizikusokat és matematikusokat keresnek. Egy tisztán szakmai biológus/pszichológus szociológus stb kutatói állása ma már lassan 2 IT-s jut. A kutatás elég durván elment az utóbbi időben az automatizált folyamatok felé. Kb ez a jövő, a PhDs megnyomja a Start gombot, a robotkar berakja a dobozba a virtuális valóság dobozba egeret, megtanulja a kísérletet, leméri magát az állat a mikroszkóppal, rádobsz egy mesterséges neurhálót, kijön az adat, és a program megírja belőle a Nature cikket :)

... viccen kívül, a helyzet emiatt is kritikus az intézeteknél. Mert gyakorlatilag nincs már értelmes szoftverfejlesztő az országban, főleg nem PhD-s. Azok meg főleg meg sem mozdítják a kisujjukat 400 nettó alatt. Ezt lehetetlen kitermelnie egy intézetnek, úgyhogy a lemaradás garantált a nyugati csoportokkal szemben.

Az erős túlzás, hogy reklámoztam, hiszen direkt nem írtam le a nevét, csak privátban a kérdés után :)

A létszám erősen fluktuál, de belevettem a diákokat is, akik ugyan olyan munkát végeznek.. így már kijön a 30-40 fő, plusz a 100 teljes fő. Most nagy bővülés volt, ha jól tudom 40 új kolléga lett 1 év alatt. Szóval kb egy másik cégről van már szó. Igen az árbevétel nem volt a legjobb, nem fejlődött elég rendesen. Miért? Azért mert maga a technika élen jár, de pont a sales volt gyenge. Bár kicsit elszomorít a dolog, de való igaz, lehet bármennyire jó a terméked, ha nem tudják eladni mert rossz a marketing, vagy az értékesítés. Egy kicsit nehéz az ügy, mert egy ilyen eszköz nagyon drága, és csak kevesen engedhetik meg a nagy intézetek. Eleve nehéz is versenyezni az Olympos vagy Zeiss óriás cégekkel.... de nem reménytelen, árban és a szabadalmakkal lehet harapni a tortából. A műszereket itt gyártják Bp-n, helyben van a kutatórészleg is. Ennyire nem látok bele, de szerintem ez az év biztosan termékenyebb lesz, mert a srácok éjjel nappal dolgoznak kb a gyártáson.

A PhD részben részint igazad van, ezek a nagy lapokba mennek ki főleg. Methods/Technikai cikkekbe viszont könnyebb bekerülni, ezek most érnek be... és komoly munka-újdonság tartalma is van. Nem csak hozzádvágják elsőszerzősnek. Egyébként idén két PhD védés lesz, plusz jövőre még egy... de igazad van, 4-5(6) év a minimum itt.

Ezek viszont biológiai és mérnöki cikkek főleg, most viszont indul egy új irány az a szoftveres rész. Elég sok újdonságot csináltunk mostanában, több ezer órányi munka alatt, amikből lehet elsőszerzőst csinálni, még ha nincs is akkora újdonságerejük, cserébe nagyon hasznosak a kutatáshoz. (GPU optimalizált mélytanulós neurhálós adatkinyerés, ezért is van a kollaboráció...Az idegrendszer kódolása olyan bonyolult, hogy a gépi tanulás egy jó irány lehet) Az meg nem titok, hogy a grantekben segítenek a cikkek.

Az egy jó kérdés, hogy a "vision" bejön-e, ezt nem tudom. A látóchip szerintem egy 30 éves cél :) egyelőre az alap cél, hogy a látókéreg kódolását megértsük, majd visszastimuláljunk természetes/mesterséges mintázatokat. Sejt vagy dendrit szinten. Ez a technológia már létezik, használtuk is, a 3D-s lézerrel be lehet lőni nagyon pontosan az infót... csak éppen kb 5-10 év mire létrehozunk olyan algoritmusokat, amivel visszastimulálható a látás egy része legalább. Az optogenetikai implanttal pedig egy foszfénes látás mondjuk tájékozódáshoz elégséges lehet. Olyanoknál ahol a látóideg sérült, vagy tönkrement a ganglion réteg (a diabéteszeseknél), semmiféle szem implantátum nem segíthet. Sajnos a természet feketehumora, hogy a látóideget adó ganglion sejtek a retinában vannak, így ha bármi megsérül, a vakok nagy többségében ez történik... már csak a látókérget tudod stimulálni.

Egy szó mint száz, jogos a kritikád, ez még csak egy alakulóban lévő óriási vállalkozás egy kezdő lépése. A humán epilepsziás műtét is sok év-talán évtized még, szóval nem is gondolnám, hogy a látóchipekkel kéne versenyeznünk. A grant sem erről szól. Szóval első körben egereknél, kismajmoknál vagy macskáknál kéne felmérni egy mesterséges stimuláció lehetőségét.

Egyelőre 1.5 év után még lelkes vagyok, és bízom benne, hogy a PhD alatt legalább egy részét sikerül megcsinálni a kutatási tervnek.