Ez kb hány pont a 30ból?

Ma voltam emelt informatika szóbelin és hát nagyon keményen készültem erre.Ajánlottak nekem erre egy könyvet is ,amit nagyon alaposan áttanulmányoztam illetve megtanultam így gondoltam,hogy nem érhet meglepetés,mert hát mindent tudok.Erre kihúztam a számrendszereket amikbe van gyakorlat is és nem csak elmélet.Félreértés ne essék,tudom,hogy r*hadt könnyű de 7edikbe csináltam ilyet utoljára és hát azóta 1 db feladatot sem csináltam meg ebből a típusból.

A kérdésem tehát ha az elméleti részét a számrendszereknek elmondtam és a gyakorlati feladatot amit a tanár leírt (számrendszer átváltás) nem tudtam megcsinálni,akkor az kb hány pont a 30 ból?

Ezek azok a mondatok amiket mondtam ma szóbelin:

Az informatika egyik matematikai alapja a logika (a másik a halmazok). A számítógépek (főként) kettes számrendszerben

dolgoznak. A számításokat is 2-es számrendszerben végzik 0-ákkal, és 1-esekkel (kivétel quantum számítógép, ott

van egy harmadik érték, ami egyszerre 1 és 0 is). A processzor a belsejében található tranzisztor alapú (dolgoznak az

atom alapúakon) logikai kapuk segítségével „számol”.

A logikai alapműveletek és azok alkalmazása különböző feladatok megoldása során

Az állítások igazak, vagy hamisak (kivétel quantum). E két lehetséges értéket együtt logikai értéknek nevezzük. Az igaz

értéket 1-el, a hamisat 0-val szokás jelölni.

(NEM) – negálás (elektronikában hívják még invertálásnak is) –

megfordítja a jel tartalmát

−, matematikai − (mínusz)

AND (ÉS) – csak akkor igaz, ha az összes bemenet igaz

∧, &, &&, *, matematikai ∩ (metszet)

OR (VAGY) – ha legalább egy bemenet igaz, már igaz lesz

∨, |, ||, +, matematikai ∪ (unió)

XOR (kizáró VAGY) – csak akkor igaz, ha pontosan egy bemenet igaz

NAND (negált ÉS) – akkor igaz, ha legalább egy bemenet hamis

NOR (negált VAGY) – csak akkor igaz, ha semelyik bemenet sem igaz

XNOR (negált kizáró VAGY) – akkor igaz, ha nem egy bemenet igaz

A gondolkodás – logikai szempontból – műveletvégzés. Ez nem cél, hanem eszköz. Két nagy műveletcsoportot különböztetünk

meg; az egyszerűbb műveleteket alapműveleteknek, a bonyolultabbakat speciális műveleteknek nevezzük.

Logikai alapműveletek:

Állítás és tagadás (tagadás tagadása)

􀁸 Állítás az a logikai alapművelet, amellyel azt fejezzük ki, hogy a tárgy, dolog a valóságban létezik, vagy valamilyen

tulajdonsággal rendelkezik. (Lehet igaz is és hamis is.)

􀁸 Tagadás az a logikai művelet, amellyel azt fejezzük ki, hogy a tárgy, a dolog a valóságban nem létezik, vagy

valamilyen tulajdonsággal nem rendelkezik. (Lehet igaz is és hamis is.)

Tagadás tagadása egyenlő az eredeti állítással, ekvivalensek.

Azonosítás és megkülönböztetés = összehasonlítás

Azonosítás az a logikai alapművelet, amellyel a különbözőségben keressük, feltárjuk az azonosat, a megegyezőt.

􀁸 Megkülönböztetés az a logikai alapművelet, amellyel az azonosságban keressük a különbözőséget.

􀁸 Összehasonlítás az a logikai alapművelet, amikor egyszerre (egyforma jelenséggel) végzem el az azonosítást

és megkülönböztetést. Ki kell emelni (absztrahálni) a sokféle tulajdonságból, a megegyező és megkülönböztető

jegyeket. Az azonosítás és megkülönböztetés valójában nem választható ketté.

Analízis és szintézis

Analízis az a logikai alapművelet, amellyel a tárgy egészét gondolatban részeire (nem fajtáira Szintézis az a logikai alapművelet, amellyel a tárgy részeit gondolatban egésszé egyesítjük. Általános kérdései:

Mit alkotnak együtt…? Minek a részeit sorolom…? stb.

Absztrakció és konkretizáció

Absztrakció az a logikai alapművelet, amellyel a tárgy lényeges jegyeit kiemeljük a többi közül. Minden fogalomalkotásnál

végzünk absztrahálást, amikor a lényegtelen jegyekből kiemeljük a lényegest, sőt az absztrakt

fogalmak esetében kétszeresen absztrahálunk: először amikor a lényegtelen jegyektől elválasztjuk a lényegeset;

másodszor, amikor magától a tárgytól is elválasztjuk a lényeges jegyet és egy önálló fogalmat alkotunk

belőle.

􀁸 A konkretizáció és a szintézis meggyeznek abban, hogy mind a kettő egésszé egyesít, de különböznek is, mert

a szintézis a tárgy részeit, a konkretizáció a tárgy kiemelt tulajdonságait egyesíti egésszé.

Indukció és dedukció

Indukció az a logikai alapművelet, amellyel megkeressük, feltárjuk az egyesben a közös, általános tulajdonságot.

Dedukció az a logikai alapművelet, amellyel az általános, közös tulajdonságot visszavezetjük, ahhoz az egyeshez,

amelyik azt magában hordja.

Kezdetben az ősember még az ujjait használta a számoláshoz, később az ókori Babilóniában fejlesztették ki a 60-as

számrendszert i.e. 4. évezred végén, amivel mind a mai napig találkozhatunk az időmérés és a szögmérés kapcsán. A

ma használt számábrázolás indiai eredetű. Tízes alapú, helyiértékes számrendszert használtak. Ez a számábrázolás az

arab hódítások során jutott el Európába.